Prof. Dr. Nékám Kristóf
belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, klinikai farmakológus
Specialitások
- Szisztémás autoimmun betegségek
- Ételallergia
- Több szervrendszert érintő allergiás megbetegedések
Az online bejelentkezés az orvostkeresek.hu oldalon történik.
Tanulmányok
Általános orvosi diplomáját 1968-ban szerezte a Budapesti Orvostudományi Egyetemen.
Szakvizsgák:
- 1973. - belgyógyászat
- 1985. - klinikai immunológia és allergológia
- 2005. - klinikai farmakológia
Tudományos minősítések
- orvostudomány kandidátusa (1979)
- PhD (1998)
Egyetemi címek
- med. habil. (SOTE, 1997)
- egyetemi magántanár Semmelweis Egyetem (1999)
- egyetemi magántanár Debreceni Tudományegyetem (2003)
Munkahelyek
Végzést követően a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Belklinikán helyezkedett el, ahol 1982-től már mint osztályvezető egyetemi adjunktus dolgozott.
1991-ben az Országos Reumatológiai és Fizikoterápiás Intézet Immunológiai Osztály osztályvezető főorvosa, 2000-től jelenleg is a Budai Irgalmasrendi Kórház osztályvezető főorvosa.
Tudományos tevékenységek
1974 óta első - és társszerzőségben, hazai és külhoni szaklapokban összesen 290 publikáció, közülük könyv: 2, könyvrészlet 8, tan- illetve továbbképző könyv részlet 10. Tudományos előadások, referátumok tartása hazai és nemzetközi kongresszusokon: 300 felett.
Tiszteletbeli tagságok
- Román Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság
- Német Allergológiai és Immunológiai Társaság (DGAI)
- Szlovák Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság
Szerkesztőbizottsági tagságok
- Acta Microbiologica et Immunologica
- Új Diéta (szaktanácsadó)
- International Review of Allergology and Clinical Immunology;
- Allergologie
- Alergia Astma Immunologia
- Allergy Hypersensitivity Asthma
- Magyar Immunológia
Tudományos társasági tagságok
- Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (1991-től főtitikár, 1999-től elnök, 2007-től elnökhelyettes);
- Magyar Dermatológiai Társulat; Magyar Gerontológiai Társaság;
- Magyar Immunológiai Társaság; Magyar Reumatológusok Egyesülete;
- Magyar Táplálkozástudományi Társaság;
- Magyar Egészségügyi Kommunikációs Szakemberek Egyesülete;
- Klinikai Vizsgálattervezők Egyesülete .
- European Academy of Allergology and Clinical Immunology (1972 óta)
- European Committee of Continuing Education for Practicing Allergologists /CEFCAP/
- Az ARIA-WHO magyar Collaborative Center vezetője . Az INTERASMA egyéni tagja 2000 óta.
Nem tudományos társasági szakmai aktivitások
- Regionális szakfelügyelő (Közép-Dunántúl, allergológia - klinikai immunológia) 2006-tól
- A Magyar Élelmiszer-Biztonsági Hivatal Új élelmiszerek Bizottságának tagja (2005-től)
- A Szakmai Kollégium Immunológiai és Allergológiai tagozatának tagja 2011 óta
- Az Allergiakutatási Alapítvány alapítója
- Az Allergiások Egészségéért Egyesület alapító elnöke
- A Magyar Lupus Egyesület tiszteletbeli tagja
- Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága által vezetett Allergia - Parlagfű Kerekasztal egészségügyi munkacsoportjának vezetője (2010 óta)
- A Magyar Allergia Szövetség elnöke.
Prof. Dr. Nékám Kristóf klinikai immunológiai magánrendelése Budapesten - szisztémás autoimmun betegségek, ételallergia, több szervrendszert érintő allergiás megbetegedések.
Kapcsolódó cikkeink
Mi a scleroderma?
Az első tünetek általában 40 éves kor körül jelennek meg, nőknél jóval gyakrabbak. A scleroderma több szervet is érinthet, általában a kézen, az ujjak hidegben történő elfehéredésére és égő-szorító fájdalmára figyelnek fel a betegek.
A scleroderma autoimmun betegség, melyek során a kötőszöveti sejtek tulajdonképpen megfojtják kollagénnel a környező szöveteket. A kötőszöveti sejtek túlzott mértékű aktiválódása nem csak a bőr alatt jelentkezhet, hanem a belső szerveket, vérereket körbevevő kollagén mennyisége is megnőhet, az érintett területen a bőr megkeményedik, az ujj merevvé válhat – mondja Prof. Nékám Kristóf allergológus és klinikai immunológus, az Immunközpont orvosa. A betegségnek több típusa is ismert, azonban egyik sem gyógyítható. A korai diagnózis azért fontos, mert az állapotromlást csak így lehet hatékonyan lelassítani.
Orvos válaszol
Hunyadi Katalin
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?
sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.
Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.
Tisztelettel,
Kádár dr.
