A myasthenia gravis egy izomfáradással, izomgyengeséggel járó autoimmun betegség. Myasthenia gravis jele lehet, ha az izmokat gyengének érezzük, kis terhelésre is elfáradnak, majd pihentetésre javul ez az állapot. A tünetek hol erősebben, hol kevésbé jelentkeznek, a betegségre ugyanis jellemző a remisszió, vagyis az átmeneti javulást követő fellángolásos szakaszok váltakozása.
A betegségben olyan autoantitestek termelődnek, melyek az ingerületet kiváltó receptorokat (acetilkolin receptorokat) blokkolja, így nem vagy csökkent mértékben jön létre izomösszehúzódás.
A myasthenia gravis pontos oka ismeretlen; kialakulásában a genetikai tényezők mellett a vírusvertőzések szerepe is felmerül. A betegek 15%-ánál fordul elő csecsemőmirigy daganat. A legtöbb esetben az elváltozás jóindulatú, a csecsemőmirigy műtéti úton történő eltávolítása egyes esetekben javítja a tüneteket is.
Az első tünet lehet, ha evés közben egyre nehezebben megy a rágás, mert a rágóizmok elfáradnak, majd kis pihentetés után újra erőre kapnak. Jellegzetes tünet a szemet mozgató izmok gyengülése, az érintettek szemhéja lecsukódik, nehezen tudják nyitva tartani a szemüket, továbbá homályos vagy kettős látás is jelentkezhet.
A jellegzetes tünetek felvethetik a betegség gyanúját, melyet az ún. Tensilon-teszt képes igazolni. A teszt alkalmával acetilkolin-gátló gyógyszert kap a beteg, mely során tünetei látványosan javulnak.
A betegség nem gyógyítható, de ún. kombinált immunmoduláló terápia segítségével jelentősen lehet csökkenteni a panaszokat, és a betegek megfelelő életminősége biztosítható, fenntartható.
Tüneti kezelésként plazmaferezis, autoantitest-termelés csökkentés (pl. immunrendszert „gyengítő” gyógyszerek alkalmazása) jöhet szóba.
A terápiának mindig egyénre szabottnak kell lennie, mely hosszabb időt is igénybe vehet.
Bejelentkezés az Immunközpontba
Az autoimmun hemolitikus vérszegénység olyan rendellenesség, melynek során a szervezet antitesteket termel, amik elpusztítják a vörösvérsejteket. A betegség tüneteiről, kivizsgálásáról és kezeléséről dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.
Arról, hogy milyen kapcsolat lehet a sokízületi gyulladás (reumás arthritisz) és autoimmun gluténérzékenység közt, dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.
