Immunológia

Sjögren szindróma

Sjögren szindróma

Az egyik leggyakoribb autoimmun betegség. 100 emberből 1-et érint. Elsősorban a nők betegsége, jellemzően a 30-65 év közötti hölgyeket érinti.

Jellemző tünete a szemszárasság (csökkent könnytermelés) és a szájszárasság.

 

Sjögren szindróma tünetei

A Sjögren szindróma tünetei mögött a külső elválasztású mirigyek autoimmun gyulladása áll. A gyulladás következménye a mirigyek működsének csökkenése, a mirigyállomány pusztulása.

A Sjögren szindróma jellemző tünetei:

  • szemszárazság
  • szájszárazság
  • fáradékonyág, kimerültség

Ezen tüneeket kísérheti hőemelkedés, ízületi fájdalom.

A Sjögren szindróma immunológiai háttere

A Sjögren szindróma háttérben az immunrendszer szabályozási zavara áll. Jellemző a többféle autoantitest nagymértékű termelése, a külső elválasztású mirigyek limfocitás beszűrődése.

Kialakulásában vírusok szerepét feltételezik.

A Sjögren szindróma kórlefolyása

Az esetek többsége igen lassú lefolyású, akár több évig is eltart. Vannak azonban olyan formák, amikor a jellemző tünetek mellett más autoimmun betegségekre is jellemző tünetek is megtalálhatóak, kisér-gyulladással, tüdőérintettséggel, vesekárosodással, izomgyulladással járó hevenyebb formák is. A nyirokcsomók sokszor kitapinthatóan megnagyobbodtak, ritka esetben daganatos betegség is kialakulhat.

A Sjögren szindróma diagnózisa

A diagnózis felállításánál Sjögren szindróma esetében fontos az egyéb betegségek kizárása, mivel tünetei igen gyakran más betegséget jelezhetnek. Így például a szemszárasságban szenvedő betegek mindössze fele Sjögren szindrómás. Másik felének a szemszárasság, szájszárasság mögött egyéb ok húzódik meg.

A Sjögren szindróma kezelése

A kezelés célja egyrészt a tünetek enyhítése, másrészt a gyulladásos folyamatok mérséklése, a szervkárosodás kialakulásának megakadályozása.

Műkönny adása mindenképpen indokolt. A gyulladás mérséklésére szteroidok, egyéb immunmoduláns szerek szolgálhatnak.

Fontos a száraz nyálkahártyákon kialakuló fertőzések korrekt kezelése, lehetőleg megelőzése.

Fontos, hogy a nyugvó állapotban lévő betegnél csak tüneti kezelést alkalmazunk. A kezelés helyes folytatásához szükséges a rendszeres kontroll, hogy akkor kezeljünk, amikor kell, és elkerüljük a felesleges szteroid, immunmoduláns adását.

Csatlakozzon Ön is az autoimmun betegséggel - teljes életet Facebook csoportunkhoz, melynek szakmai hátterét az Immunközpont biztosítja.
Csoportunk célja, hogy segíthessük az érintetteket mindennapi életükben, megoszthassák egymással kérdéseiket és szakami támogatást kapjanak!

Facebook oldal: Immunközpont

Facebook csoport: autoimmun betegséggel - teljes életet 

Jelentkezzen be vizsgálatra!

Immunközpont vizitdíjait itt nézheti meg: Árlista

Telefonon az alábbi számon ér el minket: +36 (70) 617 3627 

Emailcímünk: info@immunkozpont.hu

Skype: Chat with me

Orvos válaszol

Hunyadi Katalin

Tisztelt Doktorú4/Doktornő!
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?
Kedves Hunyadi Katalin,

sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.

Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.

Tisztelettel,

Kádár dr.