Az egyik leggyakoribb autoimmun betegség. 100 emberből 1-et érint. Elsősorban a nők betegsége, jellemzően a 30-65 év közötti hölgyeket érinti.
Jellemző tünete a szemszárasság (csökkent könnytermelés) és a szájszárasság.
Sjögren szindróma tünetei
A Sjögren szindróma tünetei mögött a külső elválasztású mirigyek autoimmun gyulladása áll. A gyulladás következménye a mirigyek működsének csökkenése, a mirigyállomány pusztulása.
A Sjögren szindróma jellemző tünetei:
- szemszárazság
- szájszárazság
- fáradékonyág, kimerültség
Ezen tüneeket kísérheti hőemelkedés, ízületi fájdalom.
A Sjögren szindróma immunológiai háttere
A Sjögren szindróma háttérben az immunrendszer szabályozási zavara áll. Jellemző a többféle autoantitest nagymértékű termelése, a külső elválasztású mirigyek limfocitás beszűrődése.
Kialakulásában vírusok szerepét feltételezik.
A Sjögren szindróma kórlefolyása
Az esetek többsége igen lassú lefolyású, akár több évig is eltart. Vannak azonban olyan formák, amikor a jellemző tünetek mellett más autoimmun betegségekre is jellemző tünetek is megtalálhatóak, kisér-gyulladással, tüdőérintettséggel, vesekárosodással, izomgyulladással járó hevenyebb formák is. A nyirokcsomók sokszor kitapinthatóan megnagyobbodtak, ritka esetben daganatos betegség is kialakulhat.
A Sjögren szindróma diagnózisa
A diagnózis felállításánál Sjögren szindróma esetében fontos az egyéb betegségek kizárása, mivel tünetei igen gyakran más betegséget jelezhetnek. Így például a szemszárasságban szenvedő betegek mindössze fele Sjögren szindrómás. Másik felének a szemszárasság, szájszárasság mögött egyéb ok húzódik meg.
A Sjögren szindróma kezelése
A kezelés célja egyrészt a tünetek enyhítése, másrészt a gyulladásos folyamatok mérséklése, a szervkárosodás kialakulásának megakadályozása.
Műkönny adása mindenképpen indokolt. A gyulladás mérséklésére szteroidok, egyéb immunmoduláns szerek szolgálhatnak.
Fontos a száraz nyálkahártyákon kialakuló fertőzések korrekt kezelése, lehetőleg megelőzése.
Fontos, hogy a nyugvó állapotban lévő betegnél csak tüneti kezelést alkalmazunk. A kezelés helyes folytatásához szükséges a rendszeres kontroll, hogy akkor kezeljünk, amikor kell, és elkerüljük a felesleges szteroid, immunmoduláns adását.
Csatlakozzon Ön is az autoimmun betegséggel - teljes életet Facebook csoportunkhoz, melynek szakmai hátterét az Immunközpont biztosítja.
Csoportunk célja, hogy segíthessük az érintetteket mindennapi életükben, megoszthassák egymással kérdéseiket és szakami támogatást kapjanak!
Facebook oldal: Immunközpont
Facebook csoport: autoimmun betegséggel - teljes életet
Jelentkezzen be vizsgálatra!
Immunközpont vizitdíjait itt nézheti meg: Árlista
Telefonon az alábbi számon ér el minket: +36 (70) 617 3627
Emailcímünk: info@immunkozpont.hu
Skype: 
Téma szakértői
Orvos válaszol
Hunyadi Katalin
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?
sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.
Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.
Tisztelettel,
Kádár dr.