Hideg, zsibbadó ujjvégek, melyek hirtelen elfehérednek, később lilásra is színeződhetnek. Ha ezek a tünetek rendszeres időközönként ismétlődnek, akkor érdemes kivizsgáltatni, mert a háttérben több betegség is meghúzódhat. A kapillármikroszkóppal végzett vizsgálat fontos adatokat szolgáltathat a diagnózishoz és a beteg állapotának követéséhez.
A kapillármikroszkóppal az ujjak körömágy széli részét vizsgáljuk. A készülékben található speciális hideg halogén fényforrás mellett láthatóvá válik a bőr kapillárisrendszere. A kapillárishurok a bőrfelszínnel párhuzamosan fut, ezért itt jól látható, tanulmányozható.
A kapillárisok hajszálerek, az emberi szervezetben található legvékonyabb erek. A kapillárisokban keringő vér áramlását mikrocirkulációnak, vagy mikrokeringésnek nevezzük. Ez az a folyamat, amelyről a kapillármikroszkóp segítségével pontos képet kaphatunk.
Az első tünetek általában 40 éves kor körül jelennek meg, nőknél jóval gyakrabbak. A scleroderma több szervet is érinthet, általában a kézen, az ujjak hidegben történő elfehéredésére és égő-szorító fájdalmára figyelnek fel a betegek. A scleroderma autoimmun betegség, melyek során a kötőszöveti sejtek tulajdonképpen megfojtják kollagénnel a környező szöveteket. A kötőszöveti sejtek túlzott mértékű aktiválódása nem csak a bőr alatt jelentkezhet, hanem a belső szerveket, vérereket körbevevő kollagén mennyisége is megnőhet, az érintett területen a bőr megkeményedik, az ujj merevvé válhat – mondja Prof. Nékám Kristóf allergológus és klinikai immunológus, az Immunközpont orvosa. A betegségnek több típusa is ismert, azonban egyik sem gyógyítható. A korai diagnózis azért fontos, mert az állapotromlást csak így lehet hatékonyan lelassítani.Kapcsolódó cikkünk
Mi a scleroderma?
Az emberi szervezetben – a szaruhártyát kivéve – minden szövetben és szervben van mikrokeringés, ez biztosítja a megfelelő anyagcserét. Ha egy területen romlik a mikrokeringés, akkor az ott található sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez, az érintett szövetek károsodása jön létre.
A vizsgálat elvégzése minden olyan betegség esetén javasolt, melynek diagnózisában, vagy nyomon követésében fontos információt szolgáltat a mikrokeringés állapotának felmérése: rossz vér- és oxigénellátással járó betegségek, vénás elégtelenség. A napi gyakorlatban a kapillármikroszkóp az esetek többségében az autoimmun betegségek – progresszív szisztémás szklerózis, Raynaud-jelenség - diagnosztikájához és követéséhez nyújt igen fontos információt.
Ha épp kivizsgálás alatt áll
A kapillármikroszkópos vizsgálat elvégzését tünetei alapján, bizonyos betegségek gyanúja esetén kezelőorvosa a diagnózis megállapításához javasolni fogja.
Ha már diagnosztizált beteg
A vizsgálat már diagnosztizált betegek esetén, utánkövetés céljából is hasznos. A kapillármikroszkóppal a hajszálerek állapotának változása nyomon követhető, az aktuális vizsgálat eredménye a korábbi képpel összevethető.
Panaszai vannak, de nem tudja, mi okozhatja
Amennyiben még nem áll kivizsgálás alatt, a vizsgálat elvégzése az alábbi tünetek esetén javasolt: hideg, zsibbadó ujjvégek, melyek hirtelen elfehérednek, később lilásra is színeződhetnek. Ha ezek a tünetek rendszeres időközönként ismétlődnek, akkor érdemes kivizsgáltatni, mert a háttérben több betegség is meghúzódhat. Idejében megkezdett terápiával az alapbetegség lefolyását is kedvezően tudjuk befolyásolni, de segítségével megelőzhetjük a romló vérkeringés által okozott olyan szövődményeket is, mint az ujjak elüszkösödése.
A felsorolt tünetek esetén jelentkezhetnek önállóan. Az ujjak elfehéredését a hideg, bizonyos gyógyszerek (pl. érösszehúzó hatásúak) szedése, vagy a stressz is előidézheti. A tünetek azonban gyakran valamilyen egyéb betegség meglétére hívják fel a figyelmet, vagy annak kísérő tüneteként is jelentkeznek. Ez leggyakrabban valamilyen autoimmun betegség, például szisztémás sclerosis, lupus, szkeloderma, reumás ízületi gyulladás, pajzsmirigy alulműködés, vagy érelmeszesedés.
A kapillármikroszkóppal az ujjak körömágy széli részét vizsgáljuk. A készülékben található speciális hideg halogén fényforrás mellett láthatóvá válik a bőr kapillárisrendszere. A mikroszkóppal a kapillárisok, vagy más néven hajszálerekben keringő vér áramlását tudjuk megfigyelni. Dr. Kádár Jánostól megtudtuk, hogy erre azért van szükség, mert ha itt a keringés nem megfelelő, akkor a sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez, az érintett szövetek károsodása jön létre. A vizsgálat közben a kezelőorvos az ujjak körömágy felőli részét tanulmányozza át mikroszkóp alatt. Ellenőrzi az itt található kapillárisok formáját, sűrűségét, vérteltségét. A vizsgálat elvégzése fájdalommentes. Előkészületet annyiban igényel, hogy elvégzése előtt 2 hétig nem szabad a körömágyat letolni, vagy visszavágni. A körmön lehetőleg ne legyen sem festék, sem zselé.
A vizsgálat elvégzése azért is fontos, mert idejében megkezdett terápiával az alapbetegség lefolyását is kedvezően tudjuk befolyásolni, és segítségével megelőzhetjük a romló vérkeringés által okozott olyan szövődményeket is, mint az ujjak elüszkösödése. A kapillármikroszkópos vizsgálat azonban nem csak a betegség diagnózisához nyújt segítséget, de a vizsgálat már diagnosztizált betegek esetén, utánkövetés céljából is hasznos. A kapillármikroszkóppal a hajszálerek állapotának változása nyomon követhető, az aktuális vizsgálat eredménye a korábbi képpel összevethető.
Kapilllármikroszkópos vizsgálatot dr. Kádár János immunológus végzi az Immunközpontban, Budapesten.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
|
Rendelés típusa:Téma szakértője
Dr. Kádár János
A kánikula mindannyiunk szervezetét megviseli, de az autoimmun betegek különösen kiszolgáltatottak lehetnek ezekben a hetekben. Dr. Kádár János, az Immunközpont immunológusa három olyan immunológiai kórképről beszél, amelyek súlyosbodhatnak a nyári hónapokban.
A psoriasis a krónikus autoimmun betegségek közé tartozik, ami több mint 125 millió embert érint világszerte, vagyis a teljes népesség nagyjából 3 százalékát. Az arcon, a nyakon és a test más, jól látható részein megjelenő ezüstfehér pikkelyekkel borított, vaskos hámló foltok nem fertőznek, mégis súlyos negatív pszichológiai hatással vannak az érintettekre – mondja dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, infektológus, az Immunközpont orvosa.