Csókbetegség

Csókbetegséggel kapcsolatos szolgáltatásaink az Immun Központban
Mi az a csókbetegség?
Milyen tünetei vannak a csókbetegségnek?
Milyen szövődményeket okozhat a csókbetegség?
Hogyan vizsgálható ki a csókbetegség?
Hogyan kezelhető a csókbetegség?
Hogyan befolyásolja a csókbetegség a terhességet?
Hogyan előzhető meg a csókbetegség?

Csókbetegséggel kapcsolatos szolgáltatásaink az Immun Központban

• Szakorvosi vizit
• Immunológiai vizsgálatok
• Gyorsdiagnosztika
• Góckutatás
• Infúziós kezelés

Mi az a csókbetegség?

A csókbetegség egy olyan betegség, amely általában tinédzsereket és fiatal felnőtteket érint, de a gyermekeket is érintheti. A csókbetegséget vírusok, leggyakrabban az Epstein-Barr-vírus (EBV) okozza, de más vírus is állhat a csókbetegség hátterében. Az Epstein-Barr vírus egyfajta herpeszvírus, különbözik a herpes simplex vírustól (HSV), amely a nemi szervi és szájüregi herpeszt okozza. Mindkét vírus szexuális úton is terjedhet, az EBV azonban nagyobb valószínűséggel fertőz más módon, például közös italozással, étel, ital vagy evőeszköz megosztásával vagy csókolózással. Mivel a csókbetegséget okozó vírus nagyon fertőző, ezért érdekes módon a következő utakon is terjedhet: vérátömlesztés, köhögés vagy tüsszentés, szexuális érintkezés, szervátültetés során.

Az emberek nagyrésze 35 éves koráig megfertőződik csókbetegségben, viszont nem mindenkinél alakulnak ki a csókbetegség tünetei. Vannak, akik csak a vírust hordozzák. Akiknél kialakulnak tünetek, a legtöbbször a csókbetegség náluk sem súlyos, és kezelés nélkül, pihenéssel javul idővel. Azonban a csókbetegség tünetei hosszan fennállnak, körülbelül egy hónapig érezheti magát betegnek, aki megfertőzödött a csókbetegséggel. A csókbetegségre jellemző a szélsőséges fáradtság, a testfájdalmak, amelyek akadályozhatják az iskolai, munkahelyi és mindennapi életet.

Milyen tünetei vannak a csókbetegségnek?

A csókbetegség tünetei változóak, lehetnek enyhék vagy súlyosak is, és általában fokozatosan jelentkeznek. A megfertőződés után valószínűleg négy-hat héttel később jelentkeznek a csókbetegség tünetei, bár kisgyermekeknél hamarabb is mutatkozhatnak. A tünetek négy hétig vagy tovább is eltarthatnak:

• Megnagyobbodott lép vagy máj
• Szélsőséges fáradtság
• Láz
• Fejfájás
• Étvágytalanság
• Izomfájdalmak vagy gyengeség
• Torokfájás, amelyet esetleg tévesen torokgyulladásnak diagnosztizálnak, és amely az antibiotikumos kezelés után sem javul
• Duzzadt nyirokcsomók a nyakban, hónaljban vagy ágyékban
• Duzzadt mandulák
• Bőrkiütés
• Puha, duzzadt lép

Az olyan tünetek, mint a láz és a torokfájás általában néhány héten belül enyhülnek. A fáradtság, a megnagyobbodott nyirokcsomók és a megduzzadt lép azonban néhány héttel tovább is eltarthat.

Milyen szövődményeket okozhat a csókbetegség?

A csókbetegség szövődményei néha súlyosak lehetnek:

• A lép megnagyobbodása: A csókbetegség a lép megnagyobbodását okozhatja. Szélsőséges esetekben a lép megrepedhet, ami éles, hirtelen fájdalmat okozhat a has bal felső részén. Ha ilyen fájdalom jelentkezik, azonnal forduljon orvoshoz - lehet, hogy műtétre van szüksége.
• Májproblémák: A csókbetegség májjal kapcsolatos problémákat is okazhat, például:
  • Hepatitisz - Enyhe májgyulladás
  • Sárgaság - A bőr és a szemfehérje sárgulása is előfordulhat alkalmanként.
• Vérszegénység: A vörösvértestek és a hemoglobin, a vörösvértestek vasban gazdag fehérjéjének csökkenése.
• Trombocitopénia: A vérlemezkék, azaz a véralvadásban részt vevő vérsejtek alacsony száma.
• Szívproblémák: A szívizom gyulladása.
• Az idegrendszert érintő szövődmények: Agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás és Guillain-Barre-szindróma.
• Megduzzadt mandulák: Amelyek elzárhatják a légutakat

A csókbetegség sokkal súlyosabb betegséget okozhat azoknál az embereknél, akiknek legyengült az immunrendszerük. A legyengült immunrendszerű emberek közé tartozhatnak a HIV/AIDS-ben szenvedők vagy a szervátültetés után az immunrendszert elnyomó gyógyszereket szedők.

Hogyan vizsgálható ki a csókbetegség?

A jellegzetes tünetek, azok időtartama és a fizikális vizsgálat alapján már valószínű lehet orvosának a csókbetegség diagnózisa. Olyan jelekre fog figyelni a fizikális vizsgálat során, mint a duzzadt nyirokcsomók, mandulák, máj vagy lép. A láz, nagy fáradtság, testi fájdalmak és a jellegzetes életkor is valószínűsíti a csókbetegséget. De ezek mellett speciális vizsgálatokkal azonosítható pontosan a kórokozó.

• Vérvizsgálat: Antitestvizsgálatok. Ha további megerősítésre van szükség, monospot-tesztet végezhetnek, hogy ellenőrizzék a vérben az Epstein-Barr-vírus elleni antitesteket. Ez a szűrővizsgálat egy napon belül eredményt ad. De előfordulhat, hogy a betegség első hetében nem mutatja ki a fertőzést. Egy másik antitest-teszt hosszabb eredményadási időt igényel, de a betegséget akár a tünetek első hetében is kimutathatja.
• Fehérvérsejtszám: A fehérvérsejtek (limfociták) megemelkedett száma vagy a rendellenes kinézetű limfociták vérvizsgálat során is arra utalnak, hogy fertőzés áll fent. Ezek a vérvizsgálatok még nem erősítik meg a csókbetegséget, de utalhatnak rá, mint lehetőségre.

  Kapcsolódó cikkünk

  Habituális vetélés – immunológiai okok a háttérben

  A habituális, vagyis ismétlődő vetélésnek immunológiai oka is lehet. Ha a kivizsgálás során sikerül azonosítani azt a pontot, ahol az immunrendszer működése zavart szenved, akkor az lehetőséget ad a terhesség megőrzésére. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont orvosa, milyen esetben javasolt az immunológiai kivizsgálás.

  ---

Hogyan kezelhető a csókbetegség?

A fertőző csókbetegség kezelésére nincs specifikus terápia. Az antibiotikumok nem hatnak az olyan vírusfertőzések ellen, mint a csókbetegség. A kezelés elsősorban az öngondoskodásra, például elegendő pihenésre, egészséges táplálkozásra és sok folyadék fogyasztására terjed ki. A láz vagy torokfájás kezelésére vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat szedhet. A csókbetegség legtöbb jele és tünete néhány héten belül enyhül, de két-három hónap is eltelhet, mire teljesen normálisan érzi magát. Minél több pihenést kap, annál hamarabb kell felépülnie. Ha túl hamar tér vissza a megszokott napirendjéhez, az növelheti a visszaesés kockázatát.

• Pihenés: A csókbetegség nagyon fáradttá tesz, sok pihenésre van szükség. Az alvás segít a szervezetnek a fertőzés leküzdésében.
• Hidratálás: Igyon sok vizet és gyümölcslevet. A folyadékok segítenek enyhíteni a lázat és a torokfájást, és megelőzik a kiszáradást.
• Fájdalomcsillapítók: A nem szteroid gyulladáscsökkentők enyhítik a lázat, a gyulladást, a fejfájást és az izomfájdalmakat. Ezek a gyógyszerek nem rendelkeznek vírusellenes tulajdonságokkal. Legyen óvatos azonban, ha aszpirint ad gyermekeknek vagy tinédzsereknek. Bár az aszpirin 3 évesnél idősebb gyermekeknél engedélyezett, a bárányhimlőből vagy influenzaszerű tünetekből lábadozó gyermekek és tizenévesek soha nem szedhetnek aszpirint. Ennek oka, hogy az aszpirin az ilyen gyermekeknél Reye-szindrómával, egy ritka, de potenciálisan életveszélyes állapottal hozható összefüggésbe.
• Torokfájás csillapítók: Gargalizálhat sós vízzel és használhat torokpasztillákat. Ezt naponta többször is tegye, hogy enyhítse a torokfájást. Keverjen 1/4 teáskanál sót egy pohár meleg vízbe.
• Sportolás kerülése: A fizikai aktivitás túl nagy nyomást gyakorolhat a megnagyobbodott lépre, ami növeli a megrepedés kockázatát. Kerülje a kontakt sportokat és a megerőltető sportokat. Annak érdekében, hogy elkerülje a léprepedés kockázatát, orvosa javasolhatja, hogy várjon körülbelül egy hónapot, mielőtt visszatérne a nehéz emeléshez, a durva testmozgáshoz vagy a kontakt sportokhoz. A lép megrepedése súlyos vérzéssel jár, és sürgősségi orvosi beavatkozást jelent. Kérdezze meg kezelőorvosát, hogy mikor lehet biztonságosan visszatérni a szokásos testmozgásokhoz. Kezelőorvosa javasolhat egy fokozatos edzésprogramot, hogy a felépülés során segítsen Önnek visszanyerni az erejét.
• Szükség esetén antibiotikum: A csókbetegség torokfájásával néha streptococcus fertőzés is együtt jár. Kialakulhat arcüreggyulladás vagy a mandulák fertőzése is. Ha igen, akkor ezeknek a kísérő bakteriális fertőzéseknek a kezelésére antibiotikumokra lehet szüksége.

  Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:

  Torokgyulladás - Fül-orr-gége Központ
  Májbetegség miatt a véralavadás felborulhat - Trombózis Központ
  Májkímélő étrend - Hepatológiai Központ
  Torokfájás – mikor van szükség antibiotikumra? - Fül-orr-gége Központ

Hogyan befolyásolja a csókbetegség a terhességet?

Azok a várandós anyák, akiknél EBV okozta csókbetegség alakul ki, általában egészségesen folytatják várandósságukat, egészséges gyermeket hoznak világra. Akkor kell azonnal orvoshoz fordulni, ha lázas az anya, mert az növelheti a vetélés és a koraszülés kockázatát. Bár van egy kis esély arra, hogy az Epstein-Barr-vírust átadja a babának a terhesség alatt vagy a szülés után, szoptatás közben, a legtöbb babánál nem alakulnak ki a csókbetegség tünetei. Ha a csókbetegséget a terhesség alatt CMV-fertőzés okozta, van rá esély, hogy a csecsemője is érintett lehet, és ezt meg kell beszélnie szülészorvosával.

Hogyan előzhető meg a csókbetegség?

A csókbetegség megelőzésére nem létezik védőoltás. Azonban bizonyos higiéniai szokások betartásával csökkenthetjük annak kockázatát, hogy elkapjuk a csókbetegséget. A csókbetegség ugyanis főként nyállal terjed, így, ha Ön fertőzött, úgy segíthet megelőzni a vírus másokra való átterjedését, ha nem csókolózik, és nem osztozik ételeken, edényeken, poharakon és evőeszközökön. Fontos, hogy a láza enyhülése után hetekig is kövesse ezt az elvet, mert még akkor is fertőzhet, az Epstein-Barr-vírus a fertőzés után még hónapokig megmaradhat a nyálában. Kerüljük tehát a közös használatú evőeszközöket, a közös iszogatást, és rendszeresen mossunk kezet, hogy megelőzzük a csókbetegségterjedését.

Téma szakértői

Dr. Kiss Csaba PhD

reumatológus

---