Immunológia

Guillain-Barre-szindróma

Szerző: Immunközpont.hu Létrehozva: 2017.10.03 11:26 | Módosítva: 2019.12.10 10:14

A Guillain-Barré-szindróma (GBS) egy ritka, perifériás idegek és ideggyökök autoimmun gyulladása, mely következtében mind az érző funkciók, mint a váz- és simaizmok működése is károsodik. A kór oka pontosan nem ismert; az esetek egy részében a betegség kezdete előtt gyomrot és a légutakat érintő fertőzés zajlik le. A leggyakoribb kórokozók, melyek kapcsolatba hozhatók a betegséggel: Campylobacter jejuni, a Mycoplasma pneumoniae, Cytomegalovirus (CMV), az Epstein-Barr vírus (EBV).

Guillain-Barre-szindróma oka, előfordulása

Az idegrendszer alegységei, az idegsejtek (neuronok) ingerületvezetését biztosító ún. myelinhüvelyek károsodása következtében károsodnak az érző és izomműködési funkciók.

Mint minden autoimmun betegségnél, a GBS esetében is a szervezet saját szöveteit testidegennek érzékeli. Ennek feltételezett oka, hogy a fent említett kórokozók felszínén elhelyezkedő antigén nagyon hasonló valamely saját sejtünk felszínén lévő antigénhez. Ez megtévesztheti az immunrendszert, aminek következtében a saját sejtet, szövetet, szervet ellenségnek véli, és elpusztítja.

A betegség mindkét nemet egyaránt érintheti, előfordulása 1:100000-hez. Magyarországon 100-200 Guillan-Barré-szindrómás beteget tartanak számon.

Guillain-Barre-szindróma tünetei

A betegség első tünetei a kéz- és lábujjakban jelentkező zsibbadás, bizsergő érzés. A „hangyamászásérzés” fokozatosan kezd a test felé terjedni, majd izomgyengeség és -fájdalom jelentkeznek. A hasizmok érintettsége székrekedéshez vezethet, illetve a betegek kb. 25%-ánál jelenik meg a légzőizmok gyengesége, mely légzési elégtelenséget okozhat. A beteg egyötödénél ingadozó vérnyomás, rendszertelen szívverés figyelhető meg. Gyakran a nyak izmai is érintettek, mely kiterjedhet a fej mozgatásáért felelős izmok, arcizmok idegsejtjeire is. Ennek kapcsán előfordulhat arcizom-gyengeség, nyelési nehézség.

Guillain-Barre-szindróma kezelése

A betegség legtöbb esetben 1-2 hónap alatt spontán is javul, és többnyire maradványtünetek nélkül vagy minimális maradványtünetekkel gyógyul. Az esetek csak kis részében jellemző maradandó végtagbénülás. Ha a légzőizmok, illetve a szív is érintett, a betegség végzetes is lehet.

Mivel az esetek többségében spontán gyógyulás következik be, a beteg gondos ápolására (gyógytorna, légzőtorna, megfelelő széklet- és vizeletürítés biztosítása), és a másodlagos szövődmények kivédésére kell hangsúlyt fektetni. Oki terápia a károsító immunfehérjék termelésének gátlása, eltávolítása a szervezetből. Ennek egyik lehetősége az ún. plazmaferezis, másrészről a nem specifikus immunglobulinok (immunfehérjék) adása.

Téma szakértői

Dr. Kádár János

belgyógyász, immunológus, infektológus

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus

Hírek

Ezért fontos autoimmun betegeknek a D-vitamin pótlás

Ezért fontos autoimmun betegeknek a D-vitamin pótlás

Az őszi és a tavaszi időszakban mindenkinek fontos a napi D-vitamin pótlásról gondoskodni. Arról, hogy ez miért különösen lényeges autoimmun betegek számára, dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa nyilatkozott.

Mi a különbség a szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegség között?

Mi a különbség a szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegség között?

Megkülönböztetünk szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegségeket. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmagyarázta, hogy milyen tünetek utalhatnak rá, és melyik pontosan mit jelent.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica Egészséghálózat