A sclerosis multiplex (SM) egy krónikus idegrendszeri betegség, amely az idegsejtek károsodásával és az idegrendszer gyulladásos folyamataival jár. Az SM a központi idegrendszerre (agy és gerincvelő) hat, és különböző tüneteket okozhat, amelyek a betegeknél változhatnak.
Az SM fő jellemzője az idegsejtek körül kialakuló gyulladásos gócok vagy plakkok, amelyek az idegsejtek mielin burkát károsítják. A mielin az idegsejtek körül található védőréteg, amely felelős az idegimpulzusok hatékony vezetéséért. Az SM-szel küzdő betegeknél a gyulladásos folyamatok miatt a mielin károsodik vagy elpusztul, ami az idegimpulzusok zavartalan átvitelének akadályát jelenti.
Az SM tünetei változatosak lehetnek, és az egyénénként változóak, azaz nem minden beteg tapasztalja ugyanazokat a tüneteket. Az alábbiakban ismertetjük a sclerosis multiplex leggyakoribb tüneteit:
Izomgyengeség és mozgási nehézségek: Az SM gyakran okoz izomgyengeséget, amely bármely izomcsoportot érinthet. Az izmok erejének csökkenése miatt nehézségek merülhetnek fel a járásban, a lépcsőzésben vagy a mindennapi mozgásban. A test bizonyos részeinek (pl. karok, lábak) elvesztése is előfordulhat.
Egyensúlyproblémák és koordinációs nehézségek: Az SM hatással lehet az agy és a gerincvelő egyensúlyi és koordinációs központjaira, ami az egyensúly elvesztéséhez és a koordináció zavaraihoz vezethet. Ez megnehezítheti a mozgást és növelheti a sérülés kockázatát.
Látásproblémák: Az SM gyakran befolyásolja a látóidegeket, ami különböző látásproblémákhoz vezethet. Ez lehet homályos látás, színérzékelési zavarok, diplopia (kettős látás) vagy látótérkiesés.
Fáradtság: Az SM-től szenvedő betegek gyakran tapasztalnak kimerültséget és állandó fáradtságot. Ez az ún. SM-fáradtság, amely jelentősen befolyásolhatja a mindennapi tevékenységeket és a teljesítőképességet.
Érzékenységvesztés: Az SM hatással lehet az érzékszervekre, és érzékenységvesztést okozhat. Ez lehet érzéketlenség, zsibbadás vagy bizsergés az egyik vagy több testrészben.
Beszéd- és nyelészavarok: Az SM előrehaladtával a beszéd- és nyelészavarok is jelentkezhetnek. Ez lehet nehézség a beszéd megértésében vagy a megfelelő szavak kiejtésében. Az első tünetek általában 40 éves kor körül jelennek meg, nőknél jóval gyakrabbak. A scleroderma több szervet is érinthet, általában a kézen, az ujjak hidegben történő elfehéredésére és égő-szorító fájdalmára figyelnek fel a betegek. A scleroderma autoimmun betegség, melyek során a kötőszöveti sejtek tulajdonképpen megfojtják kollagénnel a környező szöveteket. A kötőszöveti sejtek túlzott mértékű aktiválódása nem csak a bőr alatt jelentkezhet, hanem a belső szerveket, vérereket körbevevő kollagén mennyisége is megnőhet, az érintett területen a bőr megkeményedik, az ujj merevvé válhat – mondja Prof. Nékám Kristóf allergológus és klinikai immunológus, az Immunközpont orvosa. A betegségnek több típusa is ismert, azonban egyik sem gyógyítható. A korai diagnózis azért fontos, mert az állapotromlást csak így lehet hatékonyan lelassítani.Kapcsolódó cikkünk
Mi a scleroderma?
Fontos megjegyezni, hogy az SM tünetei általában időszakosan vagy hullámzóan jelentkeznek. Ez azt jelenti, hogy a tünetek rosszabbodhatnak (exacerbáció) és időszakosan enyhülhetnek (remisszió). Az SM progresszív jellege miatt a tünetek idővel általában súlyosbodhatnak. Az egyének tünetei és tünetmentes időszakai változóak lehetnek, és minden beteg esetében egyedi lehet a betegség lefolyása.
Az SM egy autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer tévesen támadja meg a saját szöveteket. Az SM esetében az agy és a gerincvelő idegrostjait borító és védő mielinréteg károsodik. A mielinhüvelyt gyakran hasonlítják az elektromos vezetékek szigetelőburkolatához. Ha sérül, az idegrostokban futó elektromos impulzusok lassulhatnak vagy nem jutnak át, és az idegrostok maguk is sérülhetnek.
A sclerosis multiplex (SM) kóroki hátterének megértése még mindig folyamatban van, és számos tényezőt feltételeznek, amelyek hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához. Az SM kialakulásában több tényező kombinációja játszhat szerepet, beleértve a genetikai hajlamot, az immunrendszer diszfunkcióját és a környezeti tényezők hatásait.
Genetikai tényezők: Az SM genetikai összetevője jelentős. A kutatások azt sugallják, hogy a betegség kialakulásában a genetikai hajlam szerepet játszhat. Azoknál az egyéneknél, akiknek már családtagjukban előfordult SM, nagyobb az esélye a betegség kialakulásának.
Immunrendszer diszfunkciója: Az SM egy autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer tévesen támadja meg a saját szöveteket, konkrétan az idegsejteket és az idegsejtek burkolatát, a mielint. Az immunrendszerben fellépő zavarok miatt az immunsejtek megtámadják és károsítják a mielint, aminek következtében az idegimpulzusok zavartalan átvitele nehézkessé válik.
Környezeti tényezők: Különböző környezeti tényezőknek is szerepet tulajdonítanak az SM kialakulásában. A vírusfertőzések, például az Epstein-Barr vírus (EBV), a herpeszvírusok vagy a chlamydia pneumoniae, egyes kutatások szerint kapcsolatban lehetnek az SM kialakulásával. Azonban ezek a tényezők csak a betegség kialakulásában való esély növeléséhez járulhatnak hozzá, és nem szükségszerűen vezetnek az SM kialakulásához.
Falósejtek szerepe: A kutatások rámutatnak arra, hogy az SM-ben a falósejtek, vagy más néven makrofágok, központi szerepet játszanak a kórfolyamatban. A falósejtek olyan immunsejtek, amelyek felelősek a kóros anyagok és idegen anyagok eltávolításáért a szervezetben. Az SM-ben a falósejtek megtámadják az idegek mielint alkotó sejteket és elpusztítják azokat, elősegítve az idegsejtek károsodását és az SM-tünetek kialakulását.
Fontos megjegyezni, hogy a sclerosis multiplex kóroki hátterének pontos mechanizmusai még mindig intenzív kutatás tárgyát képezik, és további vizsgálatokra van szükség a teljes kép tisztázásához.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A sclerosis multiplex (SM) kezelése komplex és többirányú megközelítést igényel. Az SM kezelése elsősorban az aktuális tünetek enyhítésére, a betegség lefolyásának lassítására és a beteg életminőségének javítására irányul.
Immunmoduláns kezelés: Az immunmoduláns kezelés is alkalmazható sclerosis multiplex (SM) esetén. Az immunmoduláns gyógyszerek olyan terápiás szerek, amelyek befolyásolják az immunrendszer működését, és céljuk az immunrendszer működésének szabályozása. A túl gyenge immunműködés immunstimuláció (azaz immunserkentés), míg az immunrendszer tévesen eltúlzott működése immunszupresszió (azaz immungátlás) útján kezelhető. A sclerosis multiplex egy autoimmun betegség, így annak betegségmódosító terápiája az immunszupresszióra épül. Az immunmoduláns kezelés az SM-ben gyakran használt és hatékony megoldás lehet a betegség progressziójának lassítására és a tünetek enyhítésére.
Plazmafrézis: A plazmaferézis egy terápiás eljárás, amely a beteg vére szűrésén alapul. Ez a kezelési módszer a kórosan működő immunsejteket vagy antitesteket távolítja el a vérplazmából, miközben a vörösvérsejteket és a vérlemezkéket visszajuttatja a betegbe. A plazmaferézis segíthet csökkenteni a gyulladást és enyhíteni az sclerosis multiplex (SM) tüneteit. A plazmaferézis hatására csökkenhet a kóros immunreakciók és az autoimmun folyamatok aktivitása, aminek eredményeként csökkenhet a gyulladás az idegrendszerben. Ez enyhítheti az SM tüneteit és segíthet stabilizálni a beteg állapotát.
Csatlakozzon Ön is az autoimmun betegséggel - teljes életet Facebook csoportunkhoz, melynek szakmai hátterét az Immunközpont biztosítja.
Csoportunk célja, hogy segíthessük az érintetteket mindennapi életükben, megoszthassák egymással kérdéseiket és szakami támogatást kapjanak!
Facebook oldal: Immunközpont
Facebook csoport: autoimmun betegséggel - teljes életet Rendelés típusa:Téma szakértője
Dr. Kádár János
A kánikula mindannyiunk szervezetét megviseli, de az autoimmun betegek különösen kiszolgáltatottak lehetnek ezekben a hetekben. Dr. Kádár János, az Immunközpont immunológusa három olyan immunológiai kórképről beszél, amelyek súlyosbodhatnak a nyári hónapokban.
A psoriasis a krónikus autoimmun betegségek közé tartozik, ami több mint 125 millió embert érint világszerte, vagyis a teljes népesség nagyjából 3 százalékát. Az arcon, a nyakon és a test más, jól látható részein megjelenő ezüstfehér pikkelyekkel borított, vaskos hámló foltok nem fertőznek, mégis súlyos negatív pszichológiai hatással vannak az érintettekre – mondja dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, infektológus, az Immunközpont orvosa.