A Raynaud-jelenség akkor jelentkezik, amikor valaki hideghatásnak van kitéve. Általában a végtagokon, leggyakrabban az kezeken jelenik meg, de az esetek 40%-ában a kézen és a lábon is lejátszódik a roham, nagyon ritka esetben csak a lábon jelenik meg.
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Átmeneti vérellátási zavar lép fel a végtag ujjaiban, mivel az ujjakban lévő verőerek, a kisebb oxigénben dús vért szállító erek és a bőrben található verő- és visszeres összekapcsolódások összehúzódnak. A Raynaud-jelenség jellemzője az ujjak elszíneződése, mely több fázisban jelentkezik. Elsőként a fehér fázis, hideg dermedt ujjakkal, öt perc keringésmegállást követően a fájdalommal járó kék fázis, végül a piros fázis, amely erős fájdalommal, fokozott érzészavarral és az ujjak kipirulásával jár.
A jelenséget nem csak a hideg válthatja ki, hanem erős érzelmi behatás és a stressz is. Enyhébb esetében csak az első és harmadik fázis (fehér-piros) jelenik meg, súlyosabb formájában a kék is. A jelenség változó ideig állhat fenn, tíz perctől akár fél órán át is tarthat.
A Raynaud-jelenség három fázisa
elfehéredés
elkékülés - cyanosis
kipirulás - hyperaemia
A Raynaud-kór az elsődelges Raynaud betegség, a Raynaud-szindróma ugyanannak a betegségnek a másodlagos típusát nevesíti meg.
A Raynaud-szindróma két betegség együttes klinikai megjelenési formája. A végtagok verőérhálózat ereinek, illetve a bőr hőszabályozásáért felelős véredények rendellenessége. A betegség rohamokban jelentkezik, leggyakrabban a kéz ujjain, de a hüvelykujj csak ritkán érintett. Jellemzően szimetrikusan jelenik meg a kézfejeken. Két formáját különböztetjük meg, a primer és a szekunder Raynaud-szindrómát.
Primer Raynaud-betegség: ezt szokás egyszerű Raynaud-betegségnek vagy idiopáthiásnak is nevezni, de Raynaud-kór néven is ismert. Ebben az esetben a kór hátterében egyéb betegség nem mutatható ki, a színelváltozás szimmetrikusan jelenik meg. Genetikai hajlam, hormonális változások illetve környezeti hatások állhatnak a betegség mögött. Primer Raynaud betegség általában a tízes éveiben járóknál fordul elő, csak a betegek negyedénél jelenik meg 40 éves kor környékén. A tünetek enyhébben jelennek meg, mint a szekunder típusúnál, és a kor előrehaladtával enyhülnek is. Elsődleges Raynaud-betegséget csak akkor lehet diagnosztizálni, hogyha 2-3 éve fennálló tünetek és alapbetegségre nem derült fény. A tünetek megjelenése után folyamatos orvosi kontroll és laborvizsgálatok elvégzése szükséges. Újabb vizsgálat igazolja a stressz és a teherbeesés elmaradása közti kapcsolatot. A szervezet fokozott igénybevétele miatt a gyulladásos folyamatokra jellemző akut fázis fehérjék, így emelkedett koncentrációban CRP is megjelenhet, ez pedig csökkentheti a fogantatáshoz nélkülözhetetlen progeszteron mértékét.Kapcsolódó cikkünk
Gyermeket tervez? Lazítson!
Secunder Raynaud-betegség: vagyis Raynaud-szindróma. A betegség másodlagos típusánál egyéb betegség vagy gyógyszer mutatható ki a szindróma okozójaként. Tünetei gyakran egyoldalian jelentkeznek és erősebben, mint a primer típusúnál. A tünetek fokozottsága az érfalak károsodásához vezet és ilyenkor a Raynaud-szindróma alapbetegségekhez köthető (például: szisztémás lupusz eritematózusz, reumatoid artritisz), leggyakrabban szisztémás szklerózishoz (szkleroderma), amely esetén 95%-os a Raynaud-szindróma kialakulása. Általában az alapbetegség első jeleként jelenik meg a Raynaud-szindróma, ezért a tünetek megjelenése minden esetben az alapos és széleskörű orvosi kivizsgálást indikálja.
Raynaud-szindróma esetén a végtagok elszíneződése figyelhető meg. Az elszíneződésnek három fázisa van, elfehéredés, elkékülés és kipirulás. Az elszíneződéshez rendszerint társul a kéz zsibbadása, bedagadása, érzéketlensége, az ujjak merevsége és erős égő érzés.
Szervezetünk a hidegre adott túlzott válaszreakciója a Raynaud-jelenség oka. Normál esetben hideg hatására a felszíni vérerek beszűkülnek és ezzel párhuzamosan a mélyebben futó vérerek kitágulnak, ez segíti a szervezet normál hőháztartásának fenntartását. Azonban Raynaud-jelenség esetében a szervezet túlzottan reagál, a szükségesnél jobban beszűkíti a felszíni ereket. A vér hiánya okozza az ujjak elszíneződését, mely a vérkeringés helyreállta után megszűnik.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A napi gyakorlatban a kapillármikroszkópos vizsgálat a Raynaud-jelenség diagnosztikájához és követéséhez nyújt fontos információt.
A Raynaud-jelenség kezelése függ attól, hogy primer vagy secunder formájáról van-e szó. Minden esetben elsődleges a nem gyógyszeres kezelés. Ebben nagy szerepe van a hideg elleni védekezésnek (meleg és kényelmes ruházat a vérkeringés fenntartása érdekében). Továbbá fontos a kéz- és lábápolás és kerülni az érszűkítő hatású tevékenységet, így a dohányzás is. Raynaud-kór esetén – a háttérben álló okok hiányában – a tüneteket kell kezelni, amelyre gyógyszeres lehetőség van. Amennyiben Raynaud-szindrómáról van szó, úgy az alapbetegséget kell kezelni. Súlyosabb tünetek esetén értágítók szedése válhat szükségessé.
Csatlakozzon Ön is az autoimmun betegséggel - teljes életet Facebook csoportunkhoz, melynek szakmai hátterét az Immunközpont biztosítja.
Csoportunk célja, hogy segíthessük az érintetteket mindennapi életükben, megoszthassák egymással kérdéseiket és szakami támogatást kapjanak!
Téma szakértői
A psoriasis a krónikus autoimmun betegségek közé tartozik, ami több mint 125 millió embert érint világszerte, vagyis a teljes népesség nagyjából 3 százalékát. Az arcon, a nyakon és a test más, jól látható részein megjelenő ezüstfehér pikkelyekkel borított, vaskos hámló foltok nem fertőznek, mégis súlyos negatív pszichológiai hatással vannak az érintettekre – mondja dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, infektológus, az Immunközpont orvosa.
Az erythema nodosum a mélyben fekvő kiserek gyulladásához vezető késleltetett típusú túlérzékenységi reakció. Csomók formájában jelentkezik, elsősorban a sípcsonton feletti bőr területén. A betegség becslések szerint 100 000 emberből 1-5-öt érint. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakembere szerint az erythema nodosumot a szervezet által idegennek tekintett antigének: fertőzések, gyógyszerek vagy akár téves felismerés miatt autoimmun gyulladásos állapotok egyaránt kiválthatják, azonban sokszor nem sikerül a pontos okot azonosítani.