Bechterew-kór

Bechterew-kór

Szerző: Immunközpont.hu Módosítva: 2023.04.26 13:48

A Bechterew-kór, más néven ankylopoetica spondylitis, egy krónikus, gyulladásos betegség, amely általában a gerincoszlopot és a medencei csontokat érinti. Az idővel kialakuló merevség és fájdalom jellemzi, ami akadályozhatja a mozgást és a napi tevékenységeket.

Bechterew-kór tünetei

Bechterew-kór okai

Bechterew-kór diagnózisa

Bechterew-kó kezelése

A Bechterew-kór, más néven ankylopoetica spondylitis, egy krónikus autoimmun betegség, amely az ízületeket és a gerincoszlopot érinti. A Bechterew-kór főként a fiatalabb felnőtteket érinti, és a betegség korai szakaszában a tünetek általában enyhék, és az ízületek fájdalmai és merevségei jellemzik.

Bechterew-kór tünetei

A Bechterew-kór jellemző tünetei általában a lumbosacralis gerinc területén kezdődnek, majd fokozatosan a felső gerincoszlop területére is kiterjedhetnek. Az ízületek és a gerincoszlop gyulladása miatt a Bechterew-kór általában hátfájásról, merevségről és korlátozott mozgékonyságról panaszkodnak. Az ízületek duzzanata és merevsége legtöbbször a reggeli órákban, vagy hosszabb ülés vagy állás után jelentkezik, és általában az aktivitás javítja az állapotot.

A Bechterew-kór a gerincoszlop merevségéhez és korlátozott mozgékonyságához vezethet, ami megnehezíti a mindennapi tevékenységeket, mint például az öltözködést, a cipő felhúzását, vagy a hajmosást. A betegek panaszkodhatnak továbbá a mellkas és a bordák területén jelentkező fájdalmakról, amelyek a légzési nehézségek miatt súlyosbodhatnak. A Bechterew-kór progresszív jellege miatt a gerincoszlop merevsége és fájdalma az idő előrehaladtával fokozódik.

A Bechterew-kór tünetei többnyire fokozatosan alakulnak ki, és azok súlyossága az egyénre és az életkorra is jellemző. Az általános tünetek mellett a betegeknek lehetnek más, specifikus tünetei is. Például az ízületek gyulladása és duzzanata a nagyobb ízületeket is érintheti, mint például a térd, a boka vagy a csukló ízületét. Ezenkívül a betegeknek gyakran előfordulnak szemészeti problémáik, mint például a szem vörössége és a fényérzékenység.

A Bechterew-kór kezdeti stádiumában a tünetek általában enyhék lehetnek, és csak az érintett ízületek duzzanata és merevsége jelentkezik. Az ízületek fájdalmai és korlátozott mozgékonysága először a lumbosacralis gerinc területén jelentkezik, majd fokozatosan terjed a felső gerincoszlopra is. A Bechterew-kór későbbi szakaszaiban a gerincoszlop deformitása és merevsége miatt a betegek kényelmetlen testtartásban vannak, és súlyosbodik a tüdőfunkció is.

Kapcsolódó cikkünk

A sokízületi gyulladás nem csak az ízületeket betegíti meg

Rheumatoid arthritis (RA) néven is ismert az ízületi gyulladás autoimmun formája. Nevével ellentétben azonban a betegség tünetei nem korlátozódnak kizárólag az ízületekre. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy milyen panaszok fordulhatnak még elő a betegeknél és mit tehetünk a kezelés érdekében.

Bechterew-kór okaiBechterew-kór

Az autoimmun folyamat pontos okai továbbra is ismeretlenek. Azonban számos tényező hozzájárulhat a Bechterew-kór kialakulásához. Az egyik ilyen tényező a genetikai hajlam. A Bechterew-kór ugyanis gyakran előfordul olyan családokban, ahol az autoimmun betegségek más formái is előfordulnak. A kutatások azt is kimutatták, hogy bizonyos gének felelősek lehetnek a Bechterew-kór kialakulásáért.

A környezeti hatások is fontos szerepet játszanak a Bechterew-kór kialakulásában. A dohányzás például nagyban növeli a Bechterew-kór kockázatát. Emellett a baktériumok és vírusok is szerepet játszhatnak a Bechterew-kór kialakulásában. A kutatások szerint bizonyos baktériumok, például a Klebsiella pneumoniae és a Proteus mirabilis, lehetnek felelősek a Bechterew-kór kialakulásáért.

A Bechterew-kór kialakulásában szerepet játszhatnak az életmódbeli tényezők is. A túlsúly és a mozgásszegény életmód például növeli a Bechterew-kór kockázatát. Emellett a stressz és az érzelmi traumák is hozzájárulhatnak a Bechterew-kór kialakulásához. A kutatások azt mutatják, hogy a stressz hatással lehet az immunrendszer működésére, és hozzájárulhat az autoimmun betegségek kialakulásához.

A Bechterew-kór kialakulásának pontos okai tehát továbbra is ismeretlenek. Azonban a genetikai hajlam, a környezeti hatások, az életmódbeli tényezők és az érzelmi traumák mind szerepet játszhatnak a Bechterew-kór kialakulásában.

Bechterew-kór kialakulásának genetikai tényezői

A Bechterew-kórban szenvedők esetében gyakran találnak olyan genetikai variációkat, amelyek összefüggésbe hozhatók az immunrendszer működésével és a gyulladásos folyamatokkal. Az esetek 90%-ában a betegeknél kimutatható az ún. HLA-B27 gén jelenléte, amely egy fehérje, és a szervezet azonosítására szolgál. A HLA-B27 jelenléte azonban nem jelenti azt, hogy valaki biztosan kialakítja a Bechterew-kórt. Csak nagyobb a valószínűsége annak, hogy valaki megbetegszik.

Bechterew-kór kialakulásának környezeti tényezői

Számos környezeti tényező is hozzájárulhat a Bechterew-kór kialakulásához. A dohányzás például növeli a Bechterew-kór kialakulásának kockázatát, míg a gyakori mozgás, sportolás és az egészséges életmód csökkentheti a Bechterew-kór kialakulásának esélyét. Emellett a bélrendszeri fertőzések és a bakteriális fertőzések is szerepet játszhatnak a Bechterew-kór kialakulásában.

Bechterew-kór kialakulásánál autoimmun folyamatok tényezői

A Bechterew-kór kialakulása mögött az autoimmun folyamatok állnak, amelyek során a szervezet saját szöveteit támadja meg. Az immunrendszer a gerincoszlop csigolyáinak szalagjait és inait támadja, ami gyulladásos folyamatokhoz vezet. Az autoimmun folyamatok kialakulása mögött azonban nem egyértelmű, hogy mi az oka. Feltehetően genetikai hajlam és környezeti hatások együttes hatása áll a háttérben.

A Bechterew-kór pontos okainak megértése segíthet a betegség hatékonyabb kezelésében és megelőzésében. Azonban további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük a Bechterew-kór kialakulásának okait és folyamatát.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Bechterew-kór diagnózisa

A diagnózis megerősítéséhez szükséges a beteg átfogó orvosi vizsgálata, beleértve a Bechterew-kór tüneteinek, az orvosi előzményeknek és a családi betegségtörténetnek a részletes feltárását. A diagnózis általában képalkotó vizsgálatokkal és laboratóriumi tesztekkel is megerősíthető. A gerincoszlop röntgenfelvétele a Bechterew-kór diagnosztikájának egyik fő eleme, mivel a Bechterew-kór korai szakaszában a gerincoszlop deformitása és merevsége még nem látható. A röntgenfelvételeken azonban később a gerincoszlop szakaszos merevsége és csontosodása jól láthatóvá válik. Az MRI-vizsgálatok szintén segíthetnek a Bechterew-kór korai diagnosztizálásában, mivel a gerincoszlop gyulladásos folyamatait jól ábrázolják.

Bechterew-kór kezelése

A Bechterew-kór kezelése általában a tünetek enyhítésére és a betegség előrehaladásának lassítására összpontosít. A kezelési lehetőségek közé tartozik a gyógyszeres terápia, a testmozgás, a fizikoterápia és a sebészeti beavatkozások.

Gyógyszeres kezelés: A Bechterew-kór kezelésére többféle gyógyszer használható, amelyek célja az ízületek gyulladásának csökkentése és a fájdalom enyhítése. Az elsővonalbeli gyógyszerek közé tartoznak a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-k), amelyek az ízületek duzzanatát és gyulladását enyhítik. Az NSAID-ok használata mellékhatásokat is okozhat, mint például gyomor-bélrendszeri problémák, így ezeket csak orvosi felügyelet mellett szabad alkalmazni.

Az úgynevezett biológiai terápiák is hatékonyak lehetnek a Bechterew-kór kezelésében. Ezek a gyógyszerek speciális fehérjék, amelyek az immunrendszer bizonyos elemeire hatnak, és enyhítik az ízületek gyulladását. A biológiai terápiák közé tartoznak a TNF-alfa inhibitorok, az IL-17 inhibitorok és az IL-23 inhibitorok.

Testmozgás: A rendszeres testmozgás rendkívül fontos a Bechterew-kór kezelésében, mivel segít megőrizni a mozgékonyságot és csökkenti a fájdalmat. A megfelelő testmozgás kiválasztása az egyénre és a Bechterew-kór stádiumára szabható, de általában az erősítő és nyújtó gyakorlatok javasoltak. Az úszás és a vízben végzett gyakorlatok különösen hasznosak lehetnek a gerincoszlop terhelésének enyhítése miatt.

Fizikoterápia: A fizikoterápia egy másik hatékony kezelési mód a Bechterew-kórban szenvedő betegek számára. Ez a terápiás megközelítés a testmozgást, az elektromos stimulációt, a hő- és hidegterápiát, valamint az ultrahangos kezelést foglalja magában. A fizikoterápiás kezelés általában az ízületek mozgékonyságának javítására és a fájdalom enyhítésére irányul.

Sebészeti beavatkozás: A sebészeti beavatkozások csak akkor javasoltak, ha más kezelési lehetőségek nem vezetnek eredményre, és súlyos ízületi károsodás következik be. A Bechterew-kór sebészeti kezelése általában az érintett ízületek teljes cseréjére vagy javítására irányul, hogy javítsa a mozgékonyságot és enyhítse a fájdalmat.

Azonban fontos megjegyezni, hogy az átfogó kezelési tervet mindig a Bechterew-kór stádiuma, súlyossága és egyedi klinikai jellemzői alapján kell megtervezni, és az orvosok szoros felügyelete mellett kell alkalmazni. Az öngyógyítás vagy az alternatív kezelési módszerek alkalmazása általában nem ajánlott, mivel ezek hatékonysága nem bizonyított, és akár súlyos következményekkel is járhatnak.

A Bechterew-kór kezelésének célja a tünetek enyhítése és a betegség előrehaladásának lassítása. A megfelelő kezelés és gondos orvosi felügyelet mellett a betegek képesek lehetnek élni teljes életet. A rendszeres orvosi ellenőrzés és a megfelelő gyógyszeres terápia, testmozgás és fizikoterápia alkalmazása lehetővé teszi a betegek számára, hogy javítsák az életminőségüket és csökkentsék a Bechterew-kór okozta korlátokat.

Téma szakértője

  • Dr. Kiss Csaba PhD

  • Szakterületek:
    • reumatológus
  • Specialitások:
    • autoimmun ízületi gyulladások
    • rheumatoid arthritis
    • arthritis sporiatica
    • Bechterew- kór

     

    Rendelési helyszín:

    • 1036 Budapest, Lajos u. 66.  'B' lépcsőház, V. emelet (Buda Square irodaház)

     

    Rendelés típusa:

    • személyes (rendelői) vizit
    • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available

Hírek

A pikkelysömör nem fertőz, de megbélyegezheti a betegeket

A pikkelysömör nem fertőz, de megbélyegezheti a betegeket

A psoriasis a krónikus autoimmun betegségek közé tartozik, ami több mint 125 millió embert érint világszerte, vagyis a teljes népesség nagyjából 3 százalékát. Az arcon, a nyakon és a test más, jól látható részein megjelenő ezüstfehér pikkelyekkel borított, vaskos hámló foltok nem fertőznek, mégis súlyos negatív pszichológiai hatással vannak az érintettekre – mondja dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, infektológus, az Immunközpont orvosa.

Fájdalmas csomók a lábszáron - mi okozhatja?

Fájdalmas csomók a lábszáron - mi okozhatja?

Az erythema nodosum a mélyben fekvő kiserek gyulladásához vezető késleltetett típusú túlérzékenységi reakció. Csomók formájában jelentkezik, elsősorban a sípcsonton feletti bőr területén. A betegség becslések szerint 100 000 emberből 1-5-öt érint. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakembere szerint az erythema nodosumot a szervezet által idegennek tekintett antigének: fertőzések, gyógyszerek vagy akár téves felismerés miatt autoimmun gyulladásos állapotok egyaránt kiválthatják, azonban sokszor nem sikerül a pontos okot azonosítani.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK