A fenti kórkép ritka, de súlyos tüneteket okozó, az idegrendszert is érintő autoimmun betegség. Az idősebb férfiak körében enyhén magasabb az előfordulása, ám számottevő különbségről nem beszélhetünk sem nemek, sem pedig életkor tekintetében. A betegség kialakulásának pontos okai nem ismertek, kutatások szerint azonban a Zika vírus is egy lehetséges kiváltó tényező.
A Guillain-Barré szindróma első tünetei általában egy influenzaszerű betegség, vagy gyomorrontáshoz hasonló tünetek múlását követően 10-14 nappal jelennek meg. Mivel a betegség a perifériás idegrendszert támadja meg, kezdeti jeleként az érintettek gyakran számolnak be a végtagokban jelentkező zsibbadás és gyengeség érzésről. Dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont orvosa elmondta, hogy a Guillain-Barré szindróma súlyos formában akár a teljes test bénultságát is okozhatja, ám a betegek többsége mégis felépül az első tünetek megjelenését követő 6-12 hónapon belül.
Az érintettek többségénél a zsibbadás, bizsergés és gyengeség érzés először a lábakban és a lábfejen jelentkezik, majd innen terjed tovább a test többi részére. Átlagosan 10-ből egy betegnél azonban ezek a tünetek először az arcon és a nyakon jelentkeznek. Végül az egész testen jelentkező gyengeség mellett a beteg járása bizonytalanná válik, fokozatosan elveszti a kontrollt az arcizmainak szabályozása felett, főként éjjel görcsszerű fájdalmai lehetnek. Idővel a vizelet- és széklet visszatartását sem tudja kontrollálni, az egyre terjedő bénultság miatt a beteg folyamatos gondozásra szorulhat. A Guillain-Barré szindróma megnöveli az olyan súlyos betegségek kockázatát, mint a szívritmuszavar, magasvérnyomás és vérrögképződésre is hajlamosíthat. Mivel az izmok bénulása a légzésre is kihat, sok beteg tapasztal légzési nehézséget is.
Ahogy az a The Lancet folyóirat korábbi számában megjelent, a Zika vírus által okozott fertőzés is egy olyan lehetséges tényező, ami a betegség megjelenésében szerepet játszhat. A lap közlése szerint 2013-2014 között Francia Polinézia területén rengeteg Zika vírus általi megbetegedést regisztráltak, s ezt követően megemelkedett a Guillain-Barré szindrómás esetek száma is. A vizsgált 42 beteg esetében 41-nél volt vizsgálattal kimutatható a korábbi Zika vírussal történt fertőződés. Hasonló összefüggés fedezhető fel a Latin-Amerikában zajló Zika vírusos esetek kapcsán, ahol emiatt szintén megemelkedett a Guillain-Barré előfordulása.
Habár a Guillain-Barré szindrómára nincs igazán gyógymód, két fajta kezelés mégis létezik, amivel segíteni lehet a mielőbbi felépülést. Nagy adagban alkalmazott immunglobulinok intravénás adásával gátolni lehet az autoimmun folyamatban résztvevő, káros antitestek működését. A másik lehetőség a plasmapheresis. Ennek során a beteg vérplazmáját a benne levő antitestekkel együtt eltávolítják, majd megfelelő mesterséges oldatokkal pótolják. A teljes gyógyulás ideje alatt nagyon fontos az izmok működését támogató gyógytorna, a szövődmények megelőzésére törekedni, a megfelelő táplálás, lélegeztetés és a fertőzések elkerülése. A betegek többsége átlagosan fél év alatt felépül, 5-10% esetében azonban a gyógyulás elhúzódó lehet, időnként visszaeséssel is járhat.
A kánikula mindannyiunk szervezetét megviseli, de az autoimmun betegek különösen kiszolgáltatottak lehetnek ezekben a hetekben. Dr. Kádár János, az Immunközpont immunológusa három olyan immunológiai kórképről beszél, amelyek súlyosbodhatnak a nyári hónapokban.
A psoriasis a krónikus autoimmun betegségek közé tartozik, ami több mint 125 millió embert érint világszerte, vagyis a teljes népesség nagyjából 3 százalékát. Az arcon, a nyakon és a test más, jól látható részein megjelenő ezüstfehér pikkelyekkel borított, vaskos hámló foltok nem fertőznek, mégis súlyos negatív pszichológiai hatással vannak az érintettekre – mondja dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, infektológus, az Immunközpont orvosa.