Fáradtság, ízületi fájdalom, bőrtünetek - mikor szükséges immunológiai kivizsgálás?

Mit jelent valójában az autoimmun betegség?

Online Bejelentkezés

Dr. Kádár János

+3670 617 3627

Széll Kálmán téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom 16.

Autoimmun betegségekben az immunrendszer a saját szervezetet támadja meg, főként a B- és T-sejtek kóros működése miatt. Több mint 80 ilyen kórkép ismert, amelyek az emberek mintegy 10%-át érintik, de felismerésük gyakran hosszadalmas, mert tüneteik sokfélék és más betegségekre is hasonlíthatnak. Kialakulásuk pontos oka nem ismert, bár több tényezőt azonosítottak, a kezelés alapja pedig általában a gyulladás csökkentése.
A leggyakoribb tünetek, amelyek megléte autoimmun betegségre is utalhat:

• ismeretlen eredetű fáradtság,
• ízületi fájdalom, duzzanat,
• bőrkiütések, hajhullás,
• láz/hőemelkedés, amelynek nincs egyértelmű oka.

Ilyen esetekben – minden mást kizárva, és egyéb negatív leletek birtokában – érdemes lehet például a SLE (szisztémás lupusz) vagy a rheumatoid arthritis (reumás ízületi gyulladás) után vizsgálódni.

Mire utalhatnak a gyakori vagy szokatlan fertőzések?

Sokan az „állandó” megbetegedések miatt kezdenek el gyanakodni az immunológiai problémára. Az alábbi tünetek tűnhetnek fel:

• Évente többször visszatérő fertőzések (pl. arcüreg-, tüdő-, húgyúti fertőzések).
• Nehezen gyógyuló vagy elhúzódó betegségek.
• Szokatlan kórokozók okozta fertőzések.
• Gyakori antibiotikum-szükséglet

Ez felvetheti az immunhiányos állapotok, például elsődleges, vagy más kórképhez társulóan, másodlagos immunhiány lehetőségét.

Milyen egyéb figyelmeztető jelekre kell felfigyelni?

• Ismeretlen eredetű tartós láz.
• Megmagyarázhatatlan fogyás.
• Tartósan megnagyobbodott nyirokcsomók.
• Családban előforduló immunológiai betegségek.
• Gyermekeknél fejlődési elmaradás vagy gyakori fertőzések esetén.
• Ha több szervrendszert érintő tünetek jelentkeznek.
• Ha a tünetek nem reagálnak a szokásos kezelésekre.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

- Az immunológiai kivizsgálás célja annak feltérképezése, hogy az immunrendszer megfelelően működik-e, illetve áll-e a háttérben autoimmun betegség vagy immunhiány. A pácienseknek fel kell készülniük arra, hogy a kivizsgálás több elemből áll – hangsúlyozza dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont – Prima Medica főorvosa. - Először is áttekintjük a tüneteket, korábbi betegségeket, családi előzményeket, fertőzések gyakoriságát, valamint gyógyszerszedést, és történik egy alapvető fizikális vizsgálat is.
A belső szervek (vérképző szervek, vesék, tüdő, máj) sokszor egyszerre, vagy egymással összefüggésben érintettek. Ezekből kiindulva rendelünk el laborvizsgálatokat. A vérvétellel ugyanis számos fontos paramétert ellenőrizhetünk, például a gyulladásos markereket, a immunglobulinok (ellenanyagok) szintjét és az autoantitesteket. Szükség lehet speciális immunológiai tesztekre, amivel többek közt meghatározhatjuk a limfocita alcsoportokat és funkcionális tesztekkel vizsgálhatjuk az immunsejtek működését. Ha immunhiány gyanú merül fel, ellenőrizhetjük a vakcinációra adott immunválaszt is.
Mindezeken túl az orvos döntése alapján szükség lehet képalkotó vizsgálatokra, hogy a röntgennel, ultrahanggal vagy CT-vel felmérhessék a szervek érintettségét. Továbbá olyan egyéb kiegészítő vizsgálatok is szóba jöhetnek, mint a biopszia vagy a célzott vizsgálatok a fertőzések kizárására. A konkrét vizsgálatok mindig a tünetektől és a feltételezett betegségtől függenek.

Dióhéjban

Az immunológiai kivizsgálás nem egy „plusz kör”, hanem sokszor kulcsfontosságú lépés, ha a tünetek hátterében immunrendszeri zavar áll. Egyrészt segít tisztázni az okot, hiszen pontos diagnózis nélkül nehéz hatékony terápiát választani. Másrészt a korai felismerés jelentősen javítja a kilátásokat. Az autoimmun betegségek és egyes immunhiányok idővel súlyosbodhatnak, maradandó szervkárosodást okozhatnak, de időben megkezdett kezeléssel ez gyakran megelőzhető vagy lassítható. Fontos az is, hogy elkerülhetők legyenek a felesleges vagy nem megfelelő kezelések. Ha nem derül ki a valódi ok, a tüneteket sokszor csak „tűzoltás jelleggel” kezelik, ami nem hoz tartós javulást. Végül a kivizsgálás segít a kockázatok felmérésében is: kiderülhet például, hogy van-e hajlam bizonyos betegségekre, szükséges-e rendszeres kontroll, vagy indokolt-e speciális megelőzés.

Tudástár:

https://www.hopkinsmedicine.org/health/wellness-and-prevention/what-are-common-symptoms-of-autoimmune-disease

https://newsinhealth.nih.gov/2022/06/understanding-autoimmune-diseases

Forrás: Immunközpont – Prima Medica (www.immunkozpont.hu)