A reumás ízületi gyulladás, vagy ahogyan a diagnózisban szerepel, rheumatoid arthritis (RA) egy autoimmun eredetű betegség, amely során a beteg immunrendszere idegenként ismeri fel egyebek mellett a saját ízületet borító porcot. Tünete többnyire a kéz kisízületeiben, a csuklókban, a bokákban és a térdekben kialakuló gyulladás, fájdalom és duzzanat, a mozgáskorlátozottság, bár a betegség más szervekre is kiterjedhet. De vajon van-e más lehetőség a kínzó tünetek enyhítésére, mint a szteroid kezelés? Szabad-e mozogni fájó ízületekkel? A kérdésekre dr. Kiss Csaba PhD, az Immunközpont – Prima Medica reumatológusa adott választ.
A reumás ízületi gyulladás kapcsán az immunrendszer „tévedésből”, a saját, idegenként való észlelése miatt a synoviális szövetek egészséges sejtjeit támadja meg. (A synoviális szövet az ízületi tokot belülről bélelő hártya, amely az ízületi folyadékot termeli.) A betegben így már fiatalabb korban – 40 és 50 év között - megjelennek a panaszok: az ízületek fájdalma, duzzanata, majd azok deformitása. A betegség azonban nem csak az ízületeket, de az egész szervezetet érintheti, elváltozásokat okozhat a könny- és nyálmirigyekben, a szív és a tüdő hártyáiban, a bőrön és az erekben is. A reumás ízületi gyulladás kialakulásának pontos okai nem ismertek, genetikai tényezők, hormonális faktorok és fertőzések is szerepet játszhatnak benne.
- Az első legfontosabb teendő, hogy a betegséget, a rheumatoid arthritis-t folyamatos kontroll alatt kell tartani. Az elrendelt bázisterápiás gyógyszerek egyik célja ugyanis, hogy megelőzzék a további károsodásokat, és lassítsák a folyamatot. A másik cél, hogy mindenképpen csillapítanunk kell a gyulladást, amely a fájdalmat is okozza. A szteroidokat lehetőleg a bázisterápia hatásának beállásáig alkalmazzuk a tünetek gyors enyhítésére – ismereti dr. Kiss Csaba PhD, az Immunközpont – Prima Medica reumatológusa. – Természetesen az ok kezelése is elengedhetetlen, a diagnosztizált reumás ízületi gyulladás ún. bázisterápiát és reumatológiai gondozást igényel. A bázisterápia a betegségmódosító reumaellenes gyógyszerek alkalmazását jelenti, amelyek célja az immunrendszer befolyásolása, a gyulladásos folyamat lassítása, az ízületi károsodás megelőzése és a tünetmentesség elérése. Ezek a szerek nem csupán a tüneteket enyhítik, hanem az immunrendszer működését szabályozva akadályozzák meg az ízületek deformálódását.
A bázisterápiát, biológiai terápiát minél korábban érdemes elkezdeni, fontos a korai diagnózisra épülő ellátás, a kezelés leghatékonyabb időszakában még a deformitások kialakulása előtt, amíg a terápiás ablak be nem zárul. Ettől kezdve a folyamat nem gyógyítható, gyógyszeres kezeléssel azonban az állapotromlás lelassítható.
Amennyiben a bázisterápia nem elég, illetve kiegészítést igényel, szóba jön a kombinációs bázisterápia, majd további kezelések, mint például a biológiai terápia, valamint fizikoterápiás kezelések és a lökéshullám terápia, a lágylézer is.
Az arthritis-es betegek harmada a fájdalom, a mozgáskorlátozottság miatt fizikailag inaktív, holott a megfelelő mozgás, gyógytorna az ízületi gyulladás kezelésének egyik alapköve. Erős bizonyítékok ismertek arra vonatkozóan, hogy a fizikai aktivitás, a személyre szabott gyógytorna nem csak az ízületek mozgathatóságát növeli, de a fájdalmat is csökkenti, nagy szerepe van a mozgásbeszűkülés, fizikai akadályozottság megelőzésében azzal, hogy az izomtömeget megtartja, az izom atrófiát megelőzni. A rendszeres mozgás ráadásul nem csak az ízületi gyulladás állapotán képes javítani, de a betegséghez gyakran kapcsolódó társbetegségek – mint a szív-érrendszeri kórképek és a 2-es típusú cukorbetegség - gyógyításában is fontos.
Nincs kifejezetten az ízületi gyulladás kezelésében leghatékonyabbnak megnevezett mozgásforma, mindenki ízületi érintettsége szerint kell, hogy válasszon. Általánosságban a kevesebb ízületi megterheléssel járó edzések ajánlhatók, mint a biciklizés, a gyaloglás vagy az úszás. Optimális lehet a gyógytorna és a fizikoterápia kombinációja.
A betegség kezelésében fontos a kiegyensúlyozott, teljes értékű táplálkozás, amelynek felépítésében a dietetikus segíthet. Fontos szerepe van a fájdalom enyhítésében az életmódváltásnak, így például a dohányzás elhagyásának és a stressz lehetőség szerinti csökkentésének, ezek ugyanis önmagukban is súlyosbíthatják a reumás ízületi gyulladás tüneteit, de fontos szerepet játszanak a betegség előrehaladásában is. Az alvás minősége is hatással lehet az RA-ra, ezért fontos odafigyelni a megfelelő pihenésre és alvásra.
Összességében tehát a betegnek fel kell készülnie egy életen át tartó terápiára, amelynek a gyógyszeres kezelés éppúgy része, mint a kiegészítő terápiás eljárások és az életmód orvoslása is.
Tudástár:
https://www.nhs.uk/conditions/rheumatoid-arthritis/symptoms/
https://www.cdc.gov/arthritis/rheumatoid-arthritis/index.html
Forrás: Immunközpont – Prima Medica (www.immunkozpont.hu)
Rendelési helyszín:
Rendelés típusa:
További véleményekAz ő átfogó megértése a betegség jellegéről és az aktuális terápiás lehetőségekről nagyon segítő volt számomra. Kiemelkedő figyelmet fordított a betegség progressziójának követésére és a megfelelő gyógyszeres kezelésre. Az általa nyújtott támogatás és szakértői tanácsok segítettek megbirkózni a Bechterew-kór okozta kihívásokkal.
A reumás ízületi gyulladás, vagy ahogyan a diagnózisban szerepel, rheumatoid arthritis (RA) egy autoimmun eredetű betegség, amely során a beteg immunrendszere idegenként ismeri fel egyebek mellett a saját ízületet borító porcot. Tünete többnyire a kéz kisízületeiben, a csuklókban, a bokákban és a térdekben kialakuló gyulladás, fájdalom és duzzanat, a mozgáskorlátozottság, bár a betegség más szervekre is kiterjedhet. De vajon van-e más lehetőség a kínzó tünetek enyhítésére, mint a szteroid kezelés? Szabad-e mozogni fájó ízületekkel? A kérdésekre dr. Kiss Csaba PhD, az Immunközpont – Prima Medica reumatológusa adott választ.
Leginkább a pillangó alakú bőrpírra figyelnek fel a páciensek, bár az is sokaknak feltűnhet, hogy erős kimerültség gyötri őket, esetleg kiütések, láz is kialakul, és a hajhullás is zavaró lehet. A lupusz egy autoimmun zavar, vagyis egy olyan állapot, melynek során az immunrendszer megtámadja saját szöveteit és szerveit. Általában az úgynevezett szisztémás lupuszt szokták a betegség alatt érteni, bár dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont – Prima Medica főorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy több típusa is van a kórképnek