Alattomos kór: a progresszív szisztémás szklerózis

Alattomos kór: a progresszív szisztémás szklerózis

Dr. Kádár János Módosítva: 2020.12.02 13:31

A kézujjak rohamszerű elfehéredésével, elkékülése nem feltétlenül jelent megbetegedést. Kezdődhet azonban olyan kórkép, mely később az egész szervezetben elváltozásokat okozhat. A szisztémás szklerózis nem gyógyítható, de idejében felismerve a betegség lefolyása kedvezőbb lehet, az érintetteknél a tünetek súlyosbodása csökkenthető.

autoimmun betegség-szklerózisAz első tünetek

Autoimmun betegség, mely elsősorban a 40-60 év közötti nőkben jelentkezik. Első jele a Raynaud-jelenség néven is ismert tünet, melynek során az ujjakban a véráramlás gyakorlatilag leáll, az átlagosan pár perc hosszúságú rohamok idejére. Ezt követően az elfehéredett ujjakba az élet lassan visszatér, először lilássá, vagy normál színezetűvé válnak, majd a zsibbadás, fájdalom is megszűnik – sorolja a kezdeti jeleket dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont orvosa. A betegek egy részénél egy éven belül megjelennek a betegség egyéb tünetei is, másoknál a betegség a későbbiekben nem okoz az egész szervezetre kiterjedő tüneteket és az is előfordulhat, hogy a Raynaud-jelenség megszűnését követően az érintettek más panaszt nem tapasztalnak.

Szisztémás, vagyis az egész szervezetet érinti

A progresszív szisztémás szklerózis nevében a progresszív szó a betegség fokozatos súlyosbodására utal, s amennyiben ez bekövetkezik, annak látható és nem látható jele is van. Az első tünetek az ujjakon jelentkeznek, majd idővel itt a véráramlás romlása és az erekben bekövetkező kedvezőtlen változások hatására is a bőr megkeményedése, megvastagodása figyelhető meg. A betegség lassú, fokozatos terjedése miatt idővel megjelennek a nem látható, szisztémás tünetei is. Az ereket érintő változások mellett a betegség jellegzetessége a kötőszöveti sejtek túlzott mértékű aktiválódása, emiatt nagy mennyiségű kollagén termelése. Az ujjakon látható bőr és a bőr alatti kötőszövet megkeményedése, megvastagodása tehát a belső szerveken is végbemegy, tulajdonképpen a túlzott kollagén termelődés megfojtja a szöveteket.

Egyre súlyosbodó tünetek

Az ujjakon jelentkező elváltozás a későbbiekben egyre tovább terjed, az alkar, majd a felkar irányába, érintheti a nyak, az arc bőrét – a mimikai mozgások beszűkülnek, a szájnyílás kisebbé válik - is. Hypo- és hyperpigmentáció is létrejöhet, fekélyek jelentkezhetnek az ujjbegyeken. Későbbi stádiumban testszerte jelentkező panaszok figyelhetők meg a betegekben. Az ujjakon a bőr egyre vastagabbá válik, begörbülnek, elmerevednek, emiatt mozgáskorlátozottság jön létre. A belső szerveket érintő kötőszöveti vastagodás a tüdőben, szívben, vesében és a gyomor-és bélrendszerben is megfigyelhető. Az érintett szervekben a kötőszövet megvastagodása miatt azok működése lényegesen romlik: tüdőfibrózis (a tüdő „korallszerű” átalakulása), nyelési nehézségek, elégtelen tápanyag felszívódás, légzészavar, szívmegnagyobbodás is kialakulhat.

Korai felismerés és folyamatos kontroll

A betegség kezelésének három pillére az immunszuppresszió (az immunműködés gátlása, melynek segítségével a kedvezőtlen immunfolyamatok visszaszorításával a betegség rosszabbodása is megfékezhető, lelassítható), a keringészavar csökkentése és a fibrózis, vagyis a kötőszövet megvastagodásának kezelése. A kezelés megválasztása mindig egyénre szabottan történik, attól is függően, hogy a betegség mely stádiumában történik a diagnózis. Dr. Kádár János elmondta, hogy a terápia sikeréhez az is hozzájárul, hogy a betegek megfelelő információval rendelkezzenek betegségükről, emellett fontos a beteg pszichés vezetése is, hiszen a szisztémás szklerózis által okozott küllemváltozás, rosszabb terhelhetőség miatt a beteg normális életvitele is megváltozhat. Emellett nagyon fontos a belső szervi tünetek változásait mielőbb felismerni és kezelni. Ennek érdekében fontos az évenkénti, vagy állapottól függően a gyakoribb kontroll.

Téma szakértője

  • Dr. Kádár János

  • Szakterületek:
    • belgyógyász, immunológus, infektológus
  • Specialitások:
    • Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
    • Habituális vetélések immunológiai okai
    • Ismeretlen eredetű láz
    • Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

    Rendelés típusa:

    • személyes (rendelői) vizit
    • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available

Orvos válaszol

Tisztelt Doktorú4/Doktornő!
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?

Dr. Kádár János
Dr. Kádár János
Kedves Hunyadi Katalin,

sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.

Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.

Tisztelettel,

Kádár dr.

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Szakmai tapasztalat

Dr. Kádár Jánosnál jártam lupusszal. Kiváló orvos. Empatikus hozzáállása és szakmai tapasztalatai, tudása alapján határozottan ajánlom őt mindazoknak, akik ezzel betegséggel küzdenek.

További vélemények

Hírek

Torokgyulladás vagy csókbetegség kínozza?

Torokgyulladás vagy csókbetegség kínozza?

Az őszi-téli vírusszezonban már-már természetes, hogy a torokfájás egyre gyakrabban talál meg bennünket. Ez a tünet azonban számos betegségben előfordulhat, beleértve a fertőző mononukleózist és a Streptococcus fertőzés okozta torokgyulladást. De honnan tudhatjuk, melyik betegség gyűrt le bennünket? Amint, arra dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa rámutatott, a két kórkép elkülönítése gyakran még a szakembereknek is fejtörést okoz.  

3 autoimmun betegség, ami nyáron rosszabbodhat

3 autoimmun betegség, ami nyáron rosszabbodhat

A kánikula mindannyiunk szervezetét megviseli, de az autoimmun betegek különösen kiszolgáltatottak lehetnek ezekben a hetekben. Dr. Kádár János, az Immunközpont immunológusa három olyan immunológiai kórképről beszél, amelyek súlyosbodhatnak a nyári hónapokban.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK