Hajritkulás - mikor forduljunk immunológushoz?

Hajritkulás - mikor forduljunk immunológushoz?

Immunközpont.hu Módosítva: 2020.04.03 13:46

Ősszel természetes, hogy több hajszálat vesztünk fésülködés vagy hajmosás közben. Mivel a haj folyamatosan megújul, ezekben a hónapokban és tavasszal is intenzívebb hajhullást tapasztalhatunk. Probléma akkor jelentkezik, ha az elvesztett hajszálak helyére nem nő új, így a hajkorona folyamatos csökkenését észleljük. Arról, hogy milyen esetben forduljunk ezzel a problémával immunológushoz, dr. Kádár Jánost, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Hormonális oka is lehet

Hajritkulás - mikor forduljunk immunológushoz?Ha a hajszálak elvesztésének ütemével egyenes arányban nem nőnek újabb hajszálak, a haj megritkul. A férfiakat és nőket is érintő folyamat jellemzően a fejtetőn jelentkezik először. A panaszok kivizsgálása ez esetben is indokolt: a háttérben például hormonális problémák mellett vitamin-, ásványianyag hiány, gombás fertőzés is állhat. Stressz hatására hirtelen hajvesztés is bekövetkezhet, mely az egész fejbőr területét érintheti, de bizonyos gyógyszerek, vagy kezelések, például kemoterápia miatt a haj- és szőrszálak elvesztése akár az egész test területére kiterjedhet.

Amikor immunológiai kivizsgálásra van szükség

Immunológiai szempontból jelentősége a foltokban kialakuló hajhullásnak van, ez esetben komplex kivizsgálás szükséges a panaszokat okozó eltérések felderítésére. A foltos hajhullás korra és nemre való tekintet nélkül bárkinél jelentkezhet. A tünetek rendszerint hirtelen, egyik napról a másikra alakulnak ki. Az alopecia szó eredete az ókori görög nyelv szerint „róka betegséget” jelent, utalva ezzel a ragadozóknál évente kétszer lezajló vedlés folyamatára. Az areata jelentése: foltokban vagy kör alakban megjelenő. A foltos hajhullás érintheti a szemöldök, bajusz, szakáll területét is. A hajszálak elvesztését az adott bőrterület égő, viszkető érzése is kísérheti. Az alopecia areata autoimmun betegség, melynek lényege, hogy a hajtüszők sejtjeit az immunrendszer testidegen anyagként azonosítja és sejtes védekezés folytán pusztítja őket.

Öröklődhet

A betegség kialakulásának pontos okai nem ismertek, az érintettek többségénél megfigyelhető azonban családi halmozódás: ötből egy érintettnél jellemzően a családban is előfordult a betegség. Más autoimmun betegségek is növelhetik a kialakulásának kockázatát: az érintetteknél, vagy a családjukban rendszerint jelentkezett már valamilyen egyéb kórkép – például SLE, vagy atópia - formájában. A betegség érzelmileg megterhelő, nagy pszichés stresszel jár. A stressz pedig tovább súlyosbítja a meglévő panaszokat, ezért is fontos a kezelés mielőbbi megkezdése.

Góckutatás?

A hozzám forduló páciensek többsége rendszerint már több szakorvosnál is járt a háttérben álló okok felderítése végett – számol be tapasztalatairól az Immunközpont főorvosa. Foltokban jelentkező hajhullás kapcsán a betegek a szervezetükben rejtőző gócra, gyulladásra gondolnak elsősorban. Többségük már megjárta az urológust, nőgyógyászt, fül-orr-gégészt, a fogorvost. Esetleg mandulaműtét elvégzésére is sor került, a gyógyulás azonban mégis elmaradt.

Kezelési lehetőségek

Mindenképpen vizsgálni kell, hogy fennáll-e gyulladásos folyamat, vagy allergiás eredet, illetve milyen egyéb okok merülhetnek fel a leletek, a beteg kórelőzményei, családban előforduló betegségek kapcsán. Sokszor a kiváltó okot nem is sikerül felderíteni, és nem marad más, mint a helyi, lokális immunológiai gátlás: lehet ugyanis olyan szert választani, mely a szervezet egészét nem érinti, szisztémás hatása nincs, mégis az alkalmazás helyén hatásos koncentráció alakítható ki. A kivizsgálás és a kezelés mielőbbi megkezdése különösen fontos, amennyiben időben sikerül megfelelő gyógymódot találni, a haj elvesztése megállítható.

Téma szakértője

  • Dr. Kádár János

  • Szakterületek:
    • belgyógyász, immunológus, infektológus
  • Specialitások:
    • Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
    • Habituális vetélések immunológiai okai
    • Raynaud-szindróma
    • Kapillármikroszkópos vizsgálat
    • Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

    Rendelés típusa:

    • személyes (rendelői) vizit
    • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available

Orvos válaszol

Tisztelt Doktorú4/Doktornő!
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?

Dr. Kádár János
Dr. Kádár János
Kedves Hunyadi Katalin,

sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.

Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.

Tisztelettel,

Kádár dr.

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Szakmai tapasztalat

Dr. Kádár Jánosnál jártam lupusszal. Kiváló orvos. Empatikus hozzáállása és szakmai tapasztalatai, tudása alapján határozottan ajánlom őt mindazoknak, akik ezzel betegséggel küzdenek.

További vélemények

Hírek

Bőrtünetek, amelyek immunológiai betegségre utalhatnak

Bőrtünetek, amelyek immunológiai betegségre utalhatnak

Csalánkiütés, vöröses-lilás foltok, nehezen gyógyuló sebek? Bár egyetlen bőrtünet sem bizonyítja önmagában az immunológiai betegség fennállását, az ezek egy része a bőrön is okozhat tüneteket. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont – Prima Medica főorvosa a legjellemzőbbeket vette számba. 

Reggeli ízületi merevség, fájdalom, duzzanat - az autoimmun ízületi gyulladás korai tünetei

Reggeli ízületi merevség, fájdalom, duzzanat - az autoimmun ízületi gyulladás korai tünetei

Az autoimmun ízületi gyulladás olyan krónikus gyulladásos ízületi betegség, amelyben az immunrendszer tévesen a szervezet saját (porc) sejtjeit, szöveteit támadja meg. Ennek következtében tartós gyulladás alakul ki, amelyre olyan tünetek hívhatják fel a figyelmet, mint a duzzanat, ízületi fájdalom és tipikusan a reggeli ízületi merevség. Dr. Kiss Csaba PhD, az Immunközpont – Prima Medica reumatológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen típusú betegség kezelés nélkül károsíthatja az ízületi porcot és a környező csontokat is.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK