Fertőzések következtében a nyirokcsomók megduzzadnak, majd a betegség leküzdésével visszanyerik eredeti állapotukat. Aggodalomra ad okot, ha a nyirokcsomók megnagyobbodása látszólag ok nélkül következik be, vagy a fertőzés megszűnését követően, hetek alatt sem múlik el.
Fertőzések következtében a nyirokcsomók megduzzadnak, majd a betegség leküzdésével visszanyerik eredeti állapotukat. Aggodalomra ad okot, ha a nyirokcsomók megnagyobbodása látszólag ok nélkül következik be, vagy a fertőzés megszűnését követően, hetek alatt sem múlik el.
Az elszórtan, nyirokerek mentén elhelyezkedő, a nyirokrendszer részét képező szervek száma 500-600 körüli a szervezetben – magyarázza dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. Csoportokban megtalálhatóak a nyak, a hónalj, a has és az ágyék területén. A nyirokmirigyek az immunrendszer fontos részei, szűrő funkciót töltenek be, a fehérvérsejtek egyik típusának termelésével veszik fel a harcot a szervezetbe került kórokozókkal.
Leggyakrabban fertőzés okozzaA nyirokcsomók normál mérete borsószem nagyságú, ám fertőzések, betegségek miatt akár üveggolyó méretűre, vagy még nagyobbra is növekedhetnek. A legtöbben a nyaki nyirokcsomókat ismerjük, ez a legkönnyebben tapintható, az orvos is ezt vizsgálja, a légúti fertőzéssel, torokfájással, vagy mandulagyulladás tüneteivel hozzá fordulunk. A nyirokcsomók közül ugyanis mindig az lép működésbe, amelyik a fertőzés helyéhez legközelebb esik.
A fejtetőt érintő fertőzések esetén a fej hátsó részén található nyirokcsomók mérete nő meg. A karon jelentkező, például bőrfertőzések a hónaljban; a lábak, vagy nemi szervek környékének fertőzései az ágyékban lévő nyirokmirigyek duzzanatát okozzák. Az egész szervezetet érintő megbetegedések, mint például az influenza, mononukleózis, vagy bárányhimlő pedig a test több pontján is megnagyobbodott nyirokcsomókat idézhet elő.
Bizonyos esetekben a daganatos sejtek a nyirokerekbe jutva jelezhetik a közelben kialakult rosszindulatú elváltozást is. Ilyenkor a megnagyobbodás sokkal lassabban jön létre, mint fertőzések esetében és rendszerint fájdalommal sem jár. Emlődaganat esetén a hónaljban jelentkező nagyobbodás, a torok területén kialakult daganatot a nyaki, a tüdődaganatot a szinte észrevehetetlen mellkasi, vagy hasi nyirokmirigyek megnagyobbodása jelzi. A nyirok-, vagy vérrendszert érintő daganatok pedig a test több pontján is okozhatják a nyirokcsomók duzzanatát.
A fertőzések lezajlását követő hetekben a nyirokmirigyek duzzanata csökken, visszahúzódnak eredeti méretükre. Ha ez mégsem következne be, vagy látszólag minden ok, a közelmúltban lezajlott betegség nélkül is megnagyobbodnak, akkor javasolt orvoshoz fordulni. A kezelés mindig a kiváltó ok függvényében, személyre szabottan történik.
Csatlakozzon Ön is az autoimmun betegséggel - teljes életet Facebook csoportunkhoz, melynek szakmai hátterét az Immunközpont biztosítja.
Csoportunk célja, hogy segíthessük az érintetteket mindennapi életükben, megoszthassák egymással kérdéseiket és szakami támogatást kapjanak!
Facebook oldal: Immunközpont
Facebook csoport: autoimmun betegséggel - teljes életet
Rendelés típusa:
További véleményekSzinte nincs várakozási idő, az immonológus főorvos kedves, figyelmes, nagytudású, a recepciósok is segítőkészek. Köszönöm!
Az autoimmun ízületi gyulladás olyan krónikus gyulladásos ízületi betegség, amelyben az immunrendszer tévesen a szervezet saját (porc) sejtjeit, szöveteit támadja meg. Ennek következtében tartós gyulladás alakul ki, amelyre olyan tünetek hívhatják fel a figyelmet, mint a duzzanat, ízületi fájdalom és tipikusan a reggeli ízületi merevség. Dr. Kiss Csaba PhD, az Immunközpont – Prima Medica reumatológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen típusú betegség kezelés nélkül károsíthatja az ízületi porcot és a környező csontokat is.
A kapillármikroszkópos vizsgálat egy fájdalommentes, nem invazív eljárás, amellyel az orvos a körömágy apró hajszálereit, vagyis kapillárisait vizsgálja nagyítás alatt sztereomikroszkóppal. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont – Prima Medica főorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem egy szűrővizsgálat, jellemzően akkor javasolja az orvos, ha bizonyos tünetek vagy panaszok felvetik a kiserek vagy egy autoimmun kötőszöveti betegség gyanúját. De vajon milyen tünetek utalhatnak ezekre a betegségekre? Válasz a szakorvostól.