Hideg, fehér ujjak, kötőszöveti betegség? Mikor szükséges a kapillármikroszkópos vizsgálat?

Mire való a kapillármikroszkópos vizsgálat?

A kapillaroszkópia segít felmérni a legkisebb erek állapotát, és fontos információt adhat bizonyos érbetegségek és autoimmun kórképek felismerésében. Ehhez az orvos a kapillármikroszkóppal az ujjak körömágy széli részét vizsgálja meg, ugyanis a készülékben található speciális hideg halogén fényforrás mellett láthatóvá válik a bőr kapillárisrendszere.
- A kapillárisok tulajdonképpen hajszálerek, az emberi szervezetben található legvékonyabb erek. A kapillárisokban keringő vér áramlását mikrocirkulációnak, vagy mikrokeringésnek nevezzük. Az emberi szervezetben minden szövetben és szervben van mikrokeringés – a szaruhártya kivételével -, ami biztosítja a megfelelő anyagcserét. Ha pedig egy területen romlik a mikrokeringés, akkor az ott található sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez, az érintett szövetek károsodása jön létre – magyarázza Kádár doktor. – Éppen ezért a vizsgálat elvégzése minden olyan betegség esetén javasolt, amelynek diagnózisában, vagy nyomon követésében fontos információt szolgáltat a mikrokeringés állapotának felmérése: ilyenek elsősorban a rossz vér- és oxigénellátással járó betegségek, a vénás elégtelenség. 

Milyen esetekben lehet fontos a kapillaroszkópia?

Leggyakrabban az alábbi esetekben javasolható a kapillármikroszkópos vizsgálat:

• Raynaud-jelenség kivizsgálására, amikor a hideg vagy stressz hatására az ujjak elfehérednek, elkékülnek vagy elzsibbadnak. A vizsgálat segít eldönteni, hogy a Raynaud-jelenség önálló, jóindulatú állapot-e, vagy valamilyen alapbetegség tünete.
• Autoimmun kötőszöveti betegségek felismerésére, mint például szisztémás szklerózis (scleroderma), dermatomyositis, kevert kötőszöveti betegség (MCTD), ritkábban más reumatológiai betegségek esetén.
• A már ismert betegség követésére, vagyis annak megítélésére, hogy romlik vagy javul-e a hajszálerek állapota a kezelés hatására.

Hogyan zajlik a vizsgálat?

- A vizsgálat egyszerű és csak néhány percet vesz igénybe - ismerteti dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont – Prima Medica főorvosa. - A páciens 15–20 percig szobahőmérsékleten pihen, majd egy csepp speciális olajat teszünk a körömágyra, hogy jobban láthatók legyenek az erek. Ezután egy sztereomikroszkóppal megvizsgáljuk a hajszálerek alakját, számát, elrendeződését és esetleges eltéréseit. Normál esetben ugyanis a kapillárisok szabályosak, kóros eltérések lehetnek például az ehhez képest kitágult vagy óriáskapillárisok, a csökkent kapillárisszám, az apró bevérzések vagy a kóros érképződés. Ezen eltérések felismerése segíthet annak eldöntésében, hogy fennáll-e valamilyen kötőszöveti vagy érbetegség.
A kapillármikroszkópos vizsgálatra való felkészülésben általában csak néhány egyszerű szabályt érdemes betartani. A vizsgálat előtt néhány órával lehetőleg ne dohányozzunk, kerüljük a hideg hatást, a vizsgálat napján ne legyen rajtunk körömlakk vagy műköröm és néhány nappal korábban lehetőleg ne manikűrözzünk, mert a körömredő sérülése befolyásolhatja az eredményt.

Milyen tünetekkel érdemes immunológushoz fordulni?

Érdemes immunológushoz vagy reumatológushoz fordulni, aki szükség esetén kapillármikroszkópiát javasolhat, ha az alábbi tünetek jelentkeznek:

• Az ujjak elszíneződése hideg vagy stressz hatására (Raynaud-jelenség): az ujjak először kifehérednek, majd elkékülnek, végül kipirosodnak, amit zsibbadás, bizsergés vagy fájdalom kísérhet.
• Tartósan hideg kéz- vagy lábujjak, amelyek nem magyarázhatók egyszerűen a környezeti hőmérséklettel.
• Visszatérő ujjbegyi fekélyek, sebek, amelyek nehezen gyógyulnak.
• Az ujjak bőrének megvastagodása, feszessége, duzzanata vagy mozgásának beszűkülése.
• Ízületi fájdalom vagy duzzanat, különösen, ha bőrtünetekkel vagy Raynaud-jelenséggel társul.
• Már diagnosztizált kötőszöveti betegség esetén a betegség aktivitásának és az érelváltozásoknak a követésére.

Kádár doktor szerint a vizsgálat különösen hasznos, ha a Raynaud-jelenség felnőttkorban jelentkezik először, gyakori vagy súlyos, ha csak az egyik kézen vagy néhány ujjon jelentkezik, fájdalommal, fekélyekkel vagy szövetkárosodással jár, illetve egyéb tünetek (például ízületi panaszok, bőrfeszülés, fáradékonyság) is társulnak hozzá.

Dióhéjban 

A kapillármikroszkópos vizsgálat egy gyors, fájdalommentes módszer a hajszálerek állapotának felmérésére. Különösen fontos szerepe van a Raynaud-jelenség kivizsgálásában, valamint a korai autoimmun kötőszöveti betegségek felismerésében és nyomon követésében.

Tudástár:

https://www.nhs.uk/conditions/raynauds/

https://www.sciencedirect.com/topics/medicine-and-dentistry/capillary-microscopy

Forrás: Immunközpont – Prima Medica (www.immunkozpont.hu)