Nem csak erdei kirándulásokon, hanem a játszótéren vagy a kertünkben is találkozhatunk kullanccsal, így fontos, hogy tudjuk, mihez kezdjünk kullancscsípés esetén. Dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont főorvosa ebben segít eligazodni.
Nem csak erdei kirándulásokon, hanem a játszótéren vagy a kertünkben is találkozhatunk kullanccsal, így fontos, hogy tudjuk, mihez kezdjünk kullancscsípés esetén. Dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont főorvosa ebben segít eligazodni.
A patikában kapható kullancseltávolítóval bárki eltávolíthatja a kullancsot, a lényeg, hogy ezt minél előbb megtegye, a fertőzésveszély ugyanis annál nagyobb, minél tovább marad az élősködő a bőrben. Kenegetés, csavargatás nélkül fogjuk meg a szájszerve mögötti részen, és húzzuk ki. Ne aggódjunk, ha a feje beszakad, pár nap múlva magától kiesik.
A kullancsok által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancs-encephalitis) ritkább, ám ez ellen létezik védőoltás. A Lyme-kórt baktérium okozza, így jelenleg védőoltással nem, csak megelőzéssel, illetve a kullancs mielőbbi eltávolításával tudunk védekezni ellene. Nem mindegyik kullancs fertőzött, tehát nem minden esetben kell betegségtől tartani egy csípést követően. Vannak azonban olyan tünetek, amelyekkel mindenképp orvoshoz kell fordulni.
Ha a csípést követő napokban-egy héten belül láz jelentkezik, akkor annak oka lehet a csípés miatt helyi elfertőződés, vagy súlyosabb esetben kullancs-encephalitis. Láz esetén tehát mindenképp orvoshoz kell fordulni. Kullancs-encephalitis esetén a láz kezdetben jellemzően enyhe, majd pár nap múlva kiugróan magas lesz, mellé erős fejfájás, hányás, szédülés, izomfájdalom jelentkezik. Sokan aggódnak, ha a csípést követő napokban légúti tüneteik jelentkeznek, ez azonban nem jellemző egyik, kullancsok által terjesztett betegségre sem.
A Lyme-kór nem jár lázzal, ellenben jellegzetes bőrtünetet okoz. Fontos tudni, hogy ez nemcsak a csípés körül, hanem a testen bárhol megjelenhet, egy vagy több, méretes, - 5cm-nél nagyobb - sokszor céltáblára emlékeztető bőrpír (erythema migrans) formájában. Ez semmilyen egyéb tünettel nem jár és hosszabb időn – napokon, heteken át is – megmarad. Ha a kiütés, bőrpír viszket és néhány napon belül elmúlik, akkor vélhetően allergiás reakcióval, vagy egyéb rovar csípésével volt dolgunk. Nagyon ritkán előfordulhat, hogy nem jelentkezik bőrtünet, ilyen esetben egy-két ízület tartós, más okkal nem magyarázható gyulladása esetén gyanakodhatunk Lyme-kórra, ám ez valóban ritkaság, az esetek döntő többségében a Lyme-folt jelzi a betegséget.
Mivel a csípését nem érezzük és a kullancs pár nap után leválik a bőrről, előfordulhat, hogy nem is tudunk a kullancscsípésről, csak a Lyme-folt jelentkezésekor szerzünk róla tudomást. Dr. Kádár János elmondta, hogy ne aggódjunk, ha ekkor orvoshoz fordulunk, az időben megkezdett kezelés mindenképpen teljes körűen, maradéktalanul hatásos. „A Lyme-folt jelenléte esetén még időben vagyunk, általában egyszeri, 3-4 hetes antibiotikumos kezelésről van szó. A kezelés még akkor is hatásos lehet, ha a csípést követő egy éven belül kerül sor rá, ám a késve kezdett terápia az eseteknek csak egy részében sikeres.”
Rendelés típusa:
További véleményekSzinte nincs várakozási idő, az immonológus főorvos kedves, figyelmes, nagytudású, a recepciósok is segítőkészek. Köszönöm!
Vajon miért dönt úgy az immunrendszer, hogy a szervezet saját sejtjeit ellenségként ismeri fel, és támadásba lendül ellenük? Ez még az immunológiával foglalkozó szakemberek számára is rejtély, és bár pontos válasszal nem szolgálhatunk, néhány tényezőt sikerült beazonosítani, amelyek az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszhatnak – fogalmaz dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa.
Az őszi-téli vírusszezonban már-már természetes, hogy a torokfájás egyre gyakrabban talál meg bennünket. Ez a tünet azonban számos betegségben előfordulhat, beleértve a fertőző mononukleózist és a Streptococcus fertőzés okozta torokgyulladást. De honnan tudhatjuk, melyik betegség gyűrt le bennünket? Amint, arra dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa rámutatott, a két kórkép elkülönítése gyakran még a szakembereknek is fejtörést okoz.