Sok esetben valóban a szervezetben lévő gócok okozzák a kellemetlen tüneteinket, ám nem mindig hoz javulást, ha a gócnak vélt mandula vagy fog eltávolításra kerül. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa hangsúlyozza, hogy a góckutatás során az egész szervezet állapotát kell vizsgálni, nem elég csak egy-egy szervre koncentrálni.
Mik azok a gócok?
A gócok olyan "idegen elemek" a szervezetben (többnyire letokoltan elhelyezkedő baktériumokról van szó), amelyek az immunrendszertől elzárt helyen találhatóak, vagyis annak ellenére, hogy jelenlétük immunválaszt indít be a szervezetben, az immunrendszer mégsem tud megküzdeni velük. Ez a folyamatos és eredménytelen harc, az állandósult immunreakció különböző tüneteket okoz, leginkább olyan panaszokat, amelyek az általános közérzetet, a beteg életminőségét rontják.
Góckutatás: több éves panaszok esetén nincs értelme
Ha a beteg több hónapja észrevehetően fáradékonyabb, levertebb, úgy érzi, a mindennapos feladatainak elvégzése egy ideje sokkal nehezebben megy, esetleg hőemelkedése is van, de nincs egyéb – például légúti – betegsége, ami ezt indokolná, ez esetben javasolt a góckutatás elvégzése. Több éve fennálló panaszok esetén azonban más irányba kell vizsgálódni, hiszen a gócok ennyi idő alatt már más, konkrétabb tünetet is okoztak volna.
Milyen vizsgálatokat érdemes elvégeztetni?
Az állandósult immunreakció miatt a gócok környezetében – például az orrüregben, fogakban, mandulákban, ízületekben - gyulladások alakulhatnak ki. A szervezetben zajló gyulladásos folyamatokat a CRP szint emelkedése mutatja, de erre utalhat a gyorsult vérsüllyedés is. Ezeket az értékeket vérvizsgálattal lehet kimutatni.
Az egyes szervek helyett a szervezetet vizsgálni?
A góckutatás során fontos, hogy kiderítsük, hogy az egész szervezetet érintő elváltozásról van-e szó, vagy egyetlen szerv betegségéről! Hiábavaló a mandulák eltávolítása, de egy gócosnak vélt fog kihúzása sem fogja elmulasztani a tüneteinket, ha a problémánk valójában immunológiai eredetű. Ezt a megfelelő vizsgálatok elvégzése, a beteg alapos kikérdezése és a laboreredményeknek a beteg tüneteivel történő összevetésével tudjuk megállapítani. Amennyiben a tünetek oka immunológiai eredetű, akkor nem elég a tüneti kezelés vagy az adott góc eltávolítása. Ilyen esetben a gyulladásos folyamatok gátlásával, gyógyszeres kezeléssel lehet javulást elérni.
Jelentkezzen be Góckutatásra!
Immunközpont vizitdíjait itt nézheti meg: Árlista
Telefonon az alábbi számon ér el minket: +36 (70) 617 3627
Emailcímünk: info@immunkozpont.hu
Skype: 
Téma szakértője
Orvos válaszol
Izület
24 éves, férfi sportoló vagyok, egy éve derék panaszokkal, mióta sérvet kaptam egy emeléssel. Más izületi problémám nincs.
Régebben egy csontcintigráfiát még a gerincsérvem (L5-S1) miatt készítettek egy MR alapján észrevett kis haemangioma miatt, daganat kizárása céljából. A csontcintigráfia viszont az SI izületben kétoldali dúsulást mutatott ki, úgyhogy a sacroilietis gyanúja miatt reumatológus SI ízületi MR-t írt ki, továbbá egy HLA-B27 tesztet is kiírt. Autoimmunt szeretne kizárni.
Napok óta nem tudok aludni, mert gondolom, hogy Ankylosing Spondylitis-re gyanakszik, de igazából nem világosított fel, hogy ha HLA-B27 pozitív lesz, és az MR is sacroiliitis-t mutat majd ki, akkor mennyi az esélye annak, hogy autoimmun Ankylosing Spondylitis/Bechterew kór/Reaktív arthritis áll fent nálam? Elmondhatatlanul ideges vagyok.
Köszönöm válaszát.
Pár adatot hadd írjak le a vélemény előtt:
1./ a csont-scintigraphia fölöttébb megbízhatatlanul értékelhető diagnosztikai jelként, inkább csak az ismert sacroileitis aktivitásának megítélésére használatos;
2./ a HLA-B27 inkább csak népességi-statisztikai szinten értékelhető, nem jelentős diagnosztikai kritérium,
3./ a hagyományos immunvizsgálatok szinte sohasem pozitívak SNSA-ban.
Javaslom, akkor beszéljünk, ha meg van az MR vizsgálati lelete is.
Tisztelettel,
Kádár János dr.
