Milyen tünetek esetén javasolt a góckutatás?
Sok esetben valóban a szervezetben lévő gócok okozzák a kellemetlen tüneteinket, ám nem mindig hoz javulást, ha a gócnak vélt mandula vagy fog eltávolításra kerül. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa hangsúlyozza, hogy a góckutatás során az egész szervezet állapotát kell vizsgálni, nem elég csak egy-egy szervre koncentrálni.
Mik azok a gócok?
A gócok olyan "idegen elemek" a szervezetben (többnyire letokoltan elhelyezkedő baktériumokról van szó), amelyek az immunrendszertől elzárt helyen találhatóak, vagyis annak ellenére, hogy jelenlétük immunválaszt indít be a szervezetben, az immunrendszer mégsem tud megküzdeni velük. Ez a folyamatos és eredménytelen harc, az állandósult immunreakció különböző tüneteket okoz, leginkább olyan panaszokat, amelyek az általános közérzetet, a beteg életminőségét rontják.
Góckutatás: több éves panaszok esetén nincs értelme
Ha a beteg több hónapja észrevehetően fáradékonyabb, levertebb, úgy érzi, a mindennapos feladatainak elvégzése egy ideje sokkal nehezebben megy, esetleg hőemelkedése is van, de nincs egyéb – például légúti – betegsége, ami ezt indokolná, ez esetben javasolt a góckutatás elvégzése. Több éve fennálló panaszok esetén azonban más irányba kell vizsgálódni, hiszen a gócok ennyi idő alatt már más, konkrétabb tünetet is okoztak volna.
Milyen vizsgálatokat érdemes elvégeztetni?
Az állandósult immunreakció miatt a gócok környezetében – például az orrüregben, fogakban, mandulákban, ízületekben - gyulladások alakulhatnak ki. A szervezetben zajló gyulladásos folyamatokat a CRP szint emelkedése mutatja, de erre utalhat a gyorsult vérsüllyedés is. Ezeket az értékeket vérvizsgálattal lehet kimutatni.
Az egyes szervek helyett a szervezetet vizsgálni?
A góckutatás során fontos, hogy kiderítsük, hogy az egész szervezetet érintő elváltozásról van-e szó, vagy egyetlen szerv betegségéről! Hiábavaló a mandulák eltávolítása, de egy gócosnak vélt fog kihúzása sem fogja elmulasztani a tüneteinket, ha a problémánk valójában immunológiai eredetű. Ezt a megfelelő vizsgálatok elvégzése, a beteg alapos kikérdezése és a laboreredményeknek a beteg tüneteivel történő összevetésével tudjuk megállapítani. Amennyiben a tünetek oka immunológiai eredetű, akkor nem elég a tüneti kezelés vagy az adott góc eltávolítása. Ilyen esetben a gyulladásos folyamatok gátlásával, gyógyszeres kezeléssel lehet javulást elérni.
Jelentkezzen be Góckutatásra!
Immunközpont vizitdíjait itt nézheti meg: Árlista
Telefonon az alábbi számon ér el minket: +36 (70) 617 3627
Emailcímünk: info@immunkozpont.hu
Skype: 
Téma szakértője
-
Dr. Kádár János
-
Szakterületek:
- belgyógyász, immunológus, infektológus
-
Specialitások:
- Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
- Habituális vetélések immunológiai okai
- Ismeretlen eredetű láz
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés típusa:
- személyes (rendelői) vizit
- magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available
Orvos válaszol
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?
sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.
Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.
Tisztelettel,
Kádár dr.
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Szakmai tapasztalat
További véleményekDr. Kádár Jánosnál jártam lupusszal. Kiváló orvos. Empatikus hozzáállása és szakmai tapasztalatai, tudása alapján határozottan ajánlom őt mindazoknak, akik ezzel betegséggel küzdenek.
Hírek
Pillangó alakú bőrpír, kiütések, hajhullás - A korai felismerés jelentősége lupusznál
Leginkább a pillangó alakú bőrpírra figyelnek fel a páciensek, bár az is sokaknak feltűnhet, hogy erős kimerültség gyötri őket, esetleg kiütések, láz is kialakul, és a hajhullás is zavaró lehet. A lupusz egy autoimmun zavar, vagyis egy olyan állapot, melynek során az immunrendszer megtámadja saját szöveteit és szerveit. Általában az úgynevezett szisztémás lupuszt szokták a betegség alatt érteni, bár dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont – Prima Medica főorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy több típusa is van a kórképnek
Más fertőzések tüneteire is hajazhat a mononukleózis
A mononukleózis a tünetei, vagyis a láz, a torokfájás, a nyirokcsomó-duzzanat, a fáradtság miatt könnyen összetéveszthető más fertőzésekkel, mint a streptococcus okozta torokgyulladás, a citomegalovírus fertőzés, esetleg HIV fertőzés vagy toxoplazmózis, de a panaszok a leukémia, limfóma általános tüneteihez is hasonlatosak lehetnek. Bizonyos, elhúzódó, gyanút keltő esetekben ezért fontos a laboratóriumi vizsgálat a pontos diagnózishoz. Dr. Kádár János, az Immunközpont – Prima Medica belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa beszélt a témáról.
