Vitiligo és társbetegségei
Gyakran egyszerű kozmetikai problémaként kezelik, a vitiligo azonban ennél összetettebb betegség. Bár kialakulásának pontos okai nem tisztázottak, a legszélesebb körben elfogadott hipotézis szerint autoimmun betegség, melyhez több más kórkép is társulhat.
Összetett kórkép
Fehérfolt-betegség, vagy foltos festékhiány néven is ismert elváltozás, melynek során a bőr foltokban veszíti el barnaságát. A folyamatot a bőr színét adó melanin hiánya okozza: a festékanyagot előállító sejtek elhalnak, vagy működésük leáll, melynek következtében a bőrön egyre növekvő kiterjedésű fehér foltok jelennek meg – sorolja a tüneteket dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. A betegség első jelei rendszerint az arcon, vagy a kézfejeken jelentkeznek. A betegek életében nagy lelki terhet jelent a foltok viselése. A vitiligo nem fertőz, de ennek ellenére jelentősen megnehezíti a közösségbe való beilleszkedést, munkavállalást. A pszichés következmények mellett egészségügyi vonzatai is jelentősek, a vitiligo gyakran jár együtt egyéb betegségekkel.
Az immunrendszer a felelős?
Egyes álláspontok szerint autoimmun folyamatok eredményeként jelennek meg a bőrön a fehér foltok, vagyis a szervezet maga zavarja meg a pigmentsejtek működését. Erre utal, hogy sokszor más autoimmun betegség mellett bukkan fel a vitiligo, illetve társbetegségek is kísérhetik. Például pajzsmirigy betegség, savhiányos gastritis, cukorbetegség, Addison-kór (idült mellékvesekéreg-elégtelenség), vagy vészes vérszegénység.
Nem minden folt vitiligo
A vitiligo kezdeti tünetei nemcsak a bőrön – elsőként rendszerint az arcon ésvagy kézfejeken – jelentkezhetnek. Figyelmeztető jel lehet a haj idő előtti – 35 év alatt történő - őszülése, vagy férfiaknál a bajusz, vagy szakáll területén tapasztalt hasonló jelenség. A bőrön jelentkező fehér foltok eredete sok esetben egészen más okokra vezethető vissza – magyarázza az Immunközpont orvosa. Panaszok esetén a mielőbbi orvosi vizsgálat azért is indokolt, mert foltokban jelentkező festékhiányt okozhatnak például bizonyos bőrrák típusok is: a pikkelyes sejt karcinóma (SCC), vagy aktinikus keratózis (a hámsejtek reakciója a kóros napfény hatására, daganatmegelőző állapot). Főként a háton és a mellkason megjelenő fehér foltokat okozhat a napgombának nevezett bőrbetegség is. A gomba által termelt anyag gátolja a melanociták működését, ezért napozást követően a gombától károsított részeken elmarad a barnulás. Egyéb bőrbetegségek, például a pikkelysömör, vagy ekcéma is foltokban jelentkező bőrelváltozásokat okozhat.
Komplex terápia
A vitiligo bőrtüneteinek bőrgyógyászati kezelése mellett, az immunológiai vizsgálatok a háttérben meghúzódó társbetegségek vizsgálatára irányulnak. A laboratóriumi vizsgálatok fontos adatokkal szolgálhatnak a pajzsmirigy- és az immunrendszer működésével kapcsolatban is. A betegség diagnózisa esetén mindig érdemes a társbetegségeket is vizsgálni és a betegeket komplex kezelésben részesíteni.
Téma szakértője
-
Dr. Kádár János
-
Szakterületek:
- belgyógyász, immunológus, infektológus
-
Specialitások:
- Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
- Infektológiai-fertőzéses betegségek
- Habituális vetélések immunológiai okai
- Ismeretlen eredetű láz
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés típusa:
- személyes (rendelői) vizit
Orvos válaszol
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?
sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.
Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.
Tisztelettel,
Kádár dr.
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Szakmai tapasztalat
További véleményekDr. Kádár Jánosnál jártam lupusszal. Kiváló orvos. Empatikus hozzáállása és szakmai tapasztalatai, tudása alapján határozottan ajánlom őt mindazoknak, akik ezzel betegséggel küzdenek.
