Gyakran egyszerű kozmetikai problémaként kezelik, a vitiligo azonban ennél összetettebb betegség. Bár kialakulásának pontos okai nem tisztázottak, a legszélesebb körben elfogadott hipotézis szerint autoimmun betegség, melyhez több más kórkép is társulhat.
Fehérfolt-betegség, vagy foltos festékhiány néven is ismert elváltozás, melynek során a bőr foltokban veszíti el barnaságát. A folyamatot a bőr színét adó melanin hiánya okozza: a festékanyagot előállító sejtek elhalnak, vagy működésük leáll, melynek következtében a bőrön egyre növekvő kiterjedésű fehér foltok jelennek meg – sorolja a tüneteket dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. A betegség első jelei rendszerint az arcon, vagy a kézfejeken jelentkeznek. A betegek életében nagy lelki terhet jelent a foltok viselése. A vitiligo nem fertőz, de ennek ellenére jelentősen megnehezíti a közösségbe való beilleszkedést, munkavállalást. A pszichés következmények mellett egészségügyi vonzatai is jelentősek, a vitiligo gyakran jár együtt egyéb betegségekkel.
Egyes álláspontok szerint autoimmun folyamatok eredményeként jelennek meg a bőrön a fehér foltok, vagyis a szervezet maga zavarja meg a pigmentsejtek működését. Erre utal, hogy sokszor más autoimmun betegség mellett bukkan fel a vitiligo, illetve társbetegségek is kísérhetik. Például pajzsmirigy betegség, savhiányos gastritis, cukorbetegség, Addison-kór (idült mellékvesekéreg-elégtelenség), vagy vészes vérszegénység.
A vitiligo kezdeti tünetei nemcsak a bőrön – elsőként rendszerint az arcon ésvagy kézfejeken – jelentkezhetnek. Figyelmeztető jel lehet a haj idő előtti – 35 év alatt történő - őszülése, vagy férfiaknál a bajusz, vagy szakáll területén tapasztalt hasonló jelenség. A bőrön jelentkező fehér foltok eredete sok esetben egészen más okokra vezethető vissza – magyarázza az Immunközpont orvosa. Panaszok esetén a mielőbbi orvosi vizsgálat azért is indokolt, mert foltokban jelentkező festékhiányt okozhatnak például bizonyos bőrrák típusok is: a pikkelyes sejt karcinóma (SCC), vagy aktinikus keratózis (a hámsejtek reakciója a kóros napfény hatására, daganatmegelőző állapot). Főként a háton és a mellkason megjelenő fehér foltokat okozhat a napgombának nevezett bőrbetegség is. A gomba által termelt anyag gátolja a melanociták működését, ezért napozást követően a gombától károsított részeken elmarad a barnulás. Egyéb bőrbetegségek, például a pikkelysömör, vagy ekcéma is foltokban jelentkező bőrelváltozásokat okozhat.
A vitiligo bőrtüneteinek bőrgyógyászati kezelése mellett, az immunológiai vizsgálatok a háttérben meghúzódó társbetegségek vizsgálatára irányulnak. A laboratóriumi vizsgálatok fontos adatokkal szolgálhatnak a pajzsmirigy- és az immunrendszer működésével kapcsolatban is. A betegség diagnózisa esetén mindig érdemes a társbetegségeket is vizsgálni és a betegeket komplex kezelésben részesíteni.
Rendelés típusa:
További véleményekKellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.
A kánikula mindannyiunk szervezetét megviseli, de az autoimmun betegek különösen kiszolgáltatottak lehetnek ezekben a hetekben. Dr. Kádár János, az Immunközpont immunológusa három olyan immunológiai kórképről beszél, amelyek súlyosbodhatnak a nyári hónapokban.
A psoriasis a krónikus autoimmun betegségek közé tartozik, ami több mint 125 millió embert érint világszerte, vagyis a teljes népesség nagyjából 3 százalékát. Az arcon, a nyakon és a test más, jól látható részein megjelenő ezüstfehér pikkelyekkel borított, vaskos hámló foltok nem fertőznek, mégis súlyos negatív pszichológiai hatással vannak az érintettekre – mondja dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, infektológus, az Immunközpont orvosa.