Immunológia
Vitiligo és társbetegségei

Vitiligo és társbetegségei

Dr. Kádár János Létrehozva: 2014.01.31 Módosítva: 2020.09.02

Gyakran egyszerű kozmetikai problémaként kezelik, a vitiligo azonban ennél összetettebb betegség. Bár kialakulásának pontos okai nem tisztázottak, a legszélesebb körben elfogadott hipotézis szerint autoimmun betegség, melyhez több más kórkép is társulhat.

Összetett kórkép

Fehérfolt-betegség, vagy foltos festékhiány néven is ismert elváltozás, melynek során a bőr foltokban veszíti el barnaságát. A folyamatot a bőr színét adó melanin hiánya okozza: a festékanyagot előállító sejtek elhalnak, vagy működésük leáll, melynek következtében a bőrön egyre növekvő kiterjedésű fehér foltok jelennek meg – sorolja a tüneteket dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. A betegség első jelei rendszerint az arcon, vagy a kézfejeken jelentkeznek. A betegek életében nagy lelki terhet jelent a foltok viselése. A vitiligo nem fertőz, de ennek ellenére jelentősen megnehezíti a közösségbe való beilleszkedést, munkavállalást. A pszichés következmények mellett egészségügyi vonzatai is jelentősek, a vitiligo gyakran jár együtt egyéb betegségekkel.

Az immunrendszer a felelős?

Egyes álláspontok szerint autoimmun folyamatok eredményeként jelennek meg a bőrön a fehér foltok, vagyis a szervezet maga zavarja meg a pigmentsejtek működését. Erre utal, hogy sokszor más autoimmun betegség mellett bukkan fel a vitiligo, illetve társbetegségek is kísérhetik. Például pajzsmirigy betegség, savhiányos gastritis, cukorbetegség, Addison-kór (idült mellékvesekéreg-elégtelenség), vagy vészes vérszegénység.

Nem minden folt vitiligo

A vitiligo kezdeti tünetei nemcsak a bőrön – elsőként rendszerint az arcon ésvagy kézfejeken – jelentkezhetnek. Figyelmeztető jel lehet a haj idő előtti – 35 év alatt történő - őszülése, vagy férfiaknál a bajusz, vagy szakáll területén tapasztalt hasonló jelenség. A bőrön jelentkező fehér foltok eredete sok esetben egészen más okokra vezethető vissza – magyarázza az Immunközpont orvosa. Panaszok esetén a mielőbbi orvosi vizsgálat azért is indokolt, mert foltokban jelentkező festékhiányt okozhatnak például bizonyos bőrrák típusok is: a pikkelyes sejt karcinóma (SCC), vagy aktinikus keratózis (a hámsejtek reakciója a kóros napfény hatására, daganatmegelőző állapot). Főként a háton és a mellkason megjelenő fehér foltokat okozhat a napgombának nevezett bőrbetegség is. A gomba által termelt anyag gátolja a melanociták működését, ezért napozást követően a gombától károsított részeken elmarad a barnulás. Egyéb bőrbetegségek, például a pikkelysömör, vagy ekcéma is foltokban jelentkező bőrelváltozásokat okozhat.

Komplex terápia

A vitiligo bőrtüneteinek bőrgyógyászati kezelése mellett, az immunológiai vizsgálatok a háttérben meghúzódó társbetegségek vizsgálatára irányulnak. A laboratóriumi vizsgálatok fontos adatokkal szolgálhatnak a pajzsmirigy- és az immunrendszer működésével kapcsolatban is. A betegség diagnózisa esetén mindig érdemes a társbetegségeket is vizsgálni és a betegeket komplex kezelésben részesíteni.

Téma szakértője

Dr. Kádár János

belgyógyász, immunológus, infektológus

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Sz.Edina
szedések.
Válaszát és tanácsát előre is köszönöm.
Szabó Edina

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Udvarias

Kellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.

További vélemények

Hírek

Mi a különbség a szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegség között?

Mi a különbség a szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegség között?

Megkülönböztetünk szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegségeket. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmagyarázta, hogy milyen tünetek utalhatnak rá, és melyik pontosan mit jelent.

Miért gyakoribbak nők körében az autoimmun betegségek?

Miért gyakoribbak nők körében az autoimmun betegségek?

Autoimmun betegségnek nevezzük, ha az immunrendszer a beteg saját szervezetét támadja meg. Az autoimmun betegségeknek több típusa létezik, ezek eltérő tüneteket okozhatnak, ám közös vonásuk, hogy többségében, mintegy 75%-ban nőket érintenek. Ennek okairól dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica Egészséghálózat