Prof. Dr. Balázs Csaba

belgyógyász, endokrinológus, immunológus

info@immunkozpont.hu

Specialitások

Autoimmun endokrinológiai kórképek
Autoimmun pajzsmirigy betegségek
Meddőség immuno-endokrinológiai vonatkozásai
Szervspecifikus autoimmun betegségek
Stressz - immunológia összefüggései

Az online bejelentkezés az orvostkeresek.hu oldalon történik.

Tanulmányok:

Általános orvosi diplomáját 1967-ben szerezte a debreceni Orvostudományi Egyetemen.

Szakvizsgái:

belgyógyászat,
immunológia,
endokrinológia.

Munkahelyek

Az egyetem elvégzését követően a DOTE I.sz. Belklinikáján kezdte pályáját, ahol kezdetben immunológiai, endokrinológiai betegségekkel, genetikával foglalkozott.

Kandidátusi disszertációját 1978-ban védte meg.

1981-ben nevezték ki a Kenézy Oktató Kórház újonnan szervezett III.sz. Belgyógyászat vezetőjévé. Itt kialakította az osztály immuno-endokrin, reumatológiai profilját, továbbá megszervezte az endokrin betegek gondozását, valamint felállította az önálló endokrin, immunológiai molekuláris genetikai laboratóriumot.

1995 és 2000 között a Kenézy Kórház klinikai, oktatási és tudományos igazgató-helyetteseként is dolgozott.

2003-ban Budapestre költözött, ahol a Budai Irgalmas Rendi Kórház Belgyógyászati Osztályának vezetőjévé nevezték ki.

Tudományos tevékenység

MTA doktori disszertációját 1994-ben védte meg a "Basedow-Graves kór pathomechanizmusa és kezelése" témaköréből.

Tudományos közleményei száma 142. Ezek összesített impakt faktora 132, citációnak száma 326. Tizennyolc külföldi és hazai tankönyv, ill. kézikönyv társszerzője.

Szakmai társasági tagságok és szervezetek, tisztségek

Magyar Endokrin Társaság Vezetőségének tagja, 1998-2000 között a Pajzsmirigy Szekció főtitkára,
Magyar Immunológiai Társaság Vezetőségének tagja.
1991-1995 között az MTA Immunológiai Kutatásokkal Foglalkozó Bizottság titkára
Magyar Belgyógyász Társaság Vezetőségének tagja

Külföldi tudományos társasági tiszteleti tagságok

European Thyroid Association,
EUES,
IUIS,
EFIS

Tudományos folyóiratok szerkesztõségi megbizatása

Orvosi Hetilap
Belorvosi Archivum

Legfontosabb szakmai kitüntetések

Sub Auspiciis Rei puplicae,
Bocskai díj,
Pro Sanitate

Prof. Balázs Csaba immunológus, endokrinológus magánrendelése Budapesten - autoimmun endokrinológiai kórképek diagnosztikája, kezelése.

Prof. Balázs Csaba rendelését az Endokrinközpont keretein belül folytatja: www.endokrinkozpont.hu

Vissza a munkatársak oldalra

Kapcsolódó cikkeink

Az ujjak görbületét is okozhatja az autoimmun betegség

A szkleroderma egy olyan autoimmun betegség, melynek több típusát ismerjük. Ezek egyike a szisztémás szkleroderma, másnéven progresszív szisztémás szklerózis, mely komoly szövődményekkel jár, elsősorban a belső szervek – tüdő, vese, belek – betegszenek meg és az ujjak végleges görbületével is járhat. Hogy egy kicsit áttekinthetőbbé tegyük az autoimmun betegségek működését, az említett fogalmak értelmezéséhez dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosának segítségét kértük.

Orvos válaszol

Hunyadi Katalin

Tisztelt Doktorú4/Doktornő!
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?

Kedves Hunyadi Katalin,

sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.

Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.

Tisztelettel,

Kádár dr.

További orvosi válaszok