Immunológia

4 ok a CRP vizsgálat elvégeztetésére

Egy vérvizsgálatból is sokat megtudhatunk egészségi állapotunkról. A szervezetben zajló gyulladásos folyamatokat a CRP szint ellenőrzésével ki lehet mutatni. Arról, hogy pontosan mit mutat ez az érték, és milyen tünetek kapcsán érdemes ellenőriztetni, dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa beszélt részletesebben.

Egy vérvizsgálatból is sokat megtudhatunk egészségi állapotunkról. A szervezetben zajló gyulladásos folyamatokat a CRP szint ellenőrzésével ki lehet mutatni. Arról, hogy pontosan mit mutat ez az érték, és milyen tünetek kapcsán érdemes ellenőriztetni, dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa beszélt részletesebben.

Önmagában nem diagnózis, de fontos adat annak megállapításához

4 ok a CRP vizsgálat elvégeztetéséreA CRP (C-reaktív protein) egy olyan fehérje, amely a szervezetben zajló gyulladás esetén a májban termelődik, és segíti a fehérvérsejtek egy típusának működését. A fehérvérsejtekről tudjuk, hogy fontos szerepet játszanak a fertőzések leküzdésében, a kórokozók semlegesítésében. A CRP szint emelkedése tehát arra utal, hogy a szervezetben valahol egy ilyen „küzdelem” zajlik, gyulladás jött létre. Dr. Kádár János hangsúlyozza, hogy a gyulladás helyéről önmagában a magas CRP érték semmit nem árul el, ezért a laboreredmény önmagában nem, csak a többi vizsgálati lelettel és a beteg panaszaival összevetve ad iránymutatást a diagnózishoz.

1. Vírus, vagy baktérium?

Megelőzhető a felesleges antibiotikum szedés Az őszi-téli időszakban gyakori megbetegedések kapcsán segítséget nyújthat a CRP szint ellenőrzése. Torokfájás esetén például nehéz eldönteni, hogy szükség van-e antibiotikumra, vagy sem. A felesleges gyógyszerszedés elkerülhető, ha ellenőriztetjük a CRP szintet. Ha magas értéket kapunk, akkor feltehetőleg – amennyiben a beteg egyéb tünetei is erre utalnak - bakteriális fertőzéssel állunk szemben, melynek kezeléséhez antibiotikumra van szükség.

2. Segíthet meghatározni, hogy meddig szükséges gyógyszert szedni

A CRP szint azt is elárulja, hogy antibiotikum kúra esetén mikor lehet abbahagyni a gyógyszer szedését. A CRP szint ugyanis a gyulladás létrejöttét követően hat óra múlva megemelkedik, a gyulladás elmúltával pedig 24 óra után csökken. Amennyiben ez bekövetkezik, az iránymutatást nyújthat a kezelőorvos számára a gyógyszeres kezelés befejezésére. Ez hasznos lehet például egy tüdőgyulladás esetén, amelynél a tünetek jellemzően hosszan, a gyulladás lezajlását követően is fennállnak.

3. Elhúzódó lázas állapot, hőemelkedés esetén

A láz legtöbbször valamilyen vírusos, vagy bakteriális fertőzés velejárója, de okozhatja autoimmun betegség, valamely szerv gyulladása, a hőszabályozás zavara, hormonbetegség, daganatos betegség, sőt még gyógyszerhatás is. Mire a betegek immunológushoz kerülnek, többségük már túl van egy-két antibiotikum kúrán is, a láz azonban továbbra is fennáll – számolt be tapasztalatairól az Immunközpont főorvosa. A tartós láz mellé gyakran gyengeség, fáradtság, csökkent teljesítőképesség, fokozott verejtékezés és étvágytalanság is társul. Más vizsgálatokkal kiegészítve a CRP szint ellenőrzése elhúzódó lázas állapot esetén is fontos támpontot nyújthat a diagnózishoz.

4. Ízületi fájdalmak kapcsán

Ízületi fájdalom lehet a korral járó, a porcok kopásából eredő, de okozhatja autoimmun betegség, rheumatoid arthritisz (RA), másnéven sokízületi gyulladás is. A RA kezelésében nagyon fontos a korai diagnózis, mert így lehet megelőzni a betegség egyéb, ritkább megjelenési formáit és szövődményeit. Fontos tehát az ízületi fájdalom okának felderítése, a CRP pedig ebben is segítséget nyújthat: az ízületi kopás ugyanis nem, az RA viszont megemeli az értékét a szervezetben.

Orvos válaszol

Hunyadi Katalin

Tisztelt Doktorú4/Doktornő!
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?
Kedves Hunyadi Katalin,

sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.

Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.

Tisztelettel,

Kádár dr.

Visszalépés az előző oldalra...