A CRP, a C-reaktív protein (fehérje) rövidítése. Ezt a fehérjét a máj termeli, majd innen kerül a keringésbe, ahonnan vérvétellel vizsgálni lehet. A szervezetet érő károsító hatásokra, az egyik gyors, élettani reakció az úgynevezett pozitív akutfázis-fehérjék termelése, ezzel jár a CRP termelődésének emelkedése is. Az akutfázis-fehérjék termelődése, olyan anyagok felszaporodását jelenti a szervezetben – sérülések vagy fertőzések hatására – amik segítik az immunrendszer feladatát és a károsító hatásokat próbálják kiküszöbölni. Ezáltal többek közt a CRP koncentrációjának megemelkedése tapasztalható a vérben, ezzel a szervezet célja megakadályozni a gyulladás kialakulását és fenntartását. Ez a természetes immunitás egyik védekező mechanizmusa, ami szervezet épségét károsító tényezőket hivatott kiküszöbölni. Ilyen károsító tényező lehet például:
Nem specifikus a betegségekre, tehát több minden okozhatja, az életmódot és a fertőzéseket egyaránt beleértve a magas CRP értékeket. A C-reaktív protein emelkedése nem elég a diagnózis felállításához, szükséges a komplett orvosi vizsgálat, és mellette figyelembe kell venni az egyéb tüneteket és vizsgálati eredményeket, valamint a teljes vérképet is. A CRP emelkedés mértéke, az, amiből következtethetni lehet bizonyos szervezetben zajló folyamatok mértékére, a gyulladás súlyosságára. Azonban a folyamatok oka és lokalizációja nem deríthető ki a magas CRP értékből, de felhívja a figyelmet további vizsgálatok szükségességére.
Gyulladásos reakciók során az egész szervezetben összetett, sok résztvevős folyamatok zajlanak le, aminek az egyik kis eleme a C-reaktív protein emelkedése. Ami miatt a CRP vizsgálat mégis elterjedt a mindennapi gyakorlatban, az a könnyű követhetősége. Ezzel párhuzamosan, van olyan paraméter, ami csökkenhet, ilyen például az albumin. Ezzel olyan egyensúly felborulásához vezet, ami a vörösvérsejt-süllyedés gyorsulását eredményezi. A CRP gyorsabban és érzékenyebben képes jelezni a szervezet gyulladásos folyamatait, mint a süllyedés (We) vagy a fehérvérsejtszám. Ez gyakran We rövidítésként látható a laborban. Ezeket az értékeket vérvétellel lehet követni.
Általában laboratóriumi vagy kórházi körülmények között történik a mintavétel. Vénás vérvétel útján nyerik a mintát. Nagyon erős edzések, mint az intenzív súlyemelés vagy hosszú távú futás okozhatnak kis kiugrást a CRP szintjében, ezért a mérés előtt ezek kerülendőek. Néhány gyógyszer is megemelheti a CRP szintjét, emiatt is fontos összeszedni a kezelőorvosnak, hogy milyen gyógyszereket szedünk. Az étkezések és a folyadék bevitel viszont nincsen rá hatással. Természetesen súlyosabb fertőzésekben, az intenzív sportterhelés nem kerül szóba, és a gyulladáshoz jó eséllyel a betegségre utaló egyéb tünetek is társulhatnak, mint a láz, hidegrázás, izomgyengeség, magas pulzus, nehézlégzés, szédülés, hányás.
A CRP normál értéke általában, kisebb mint 5 mg/L. Ez gyorsan, néhány órán belül megemelkedhet, ezzel reagálva a szervezet állapotára. A növekedés mértéke a súlyossággal szorosan összefügg. Szövetkárosodás és bakteriális fertőzés során nagyobb emelkedés figyelhető meg, viszont virális fertőzéskor változása nem jelentős. Kisebb emelkedése egészen hétköznapi esetekben is megtörténhet, általában a CRP „három számjegyes” értékeinél már súlyosabb fertőzésről beszélünk. Ha sokáig fennáll az emelkedése, annak hátterében valamilyen krónikus gyulladásos betegség állhat, például ízületi gyulladás reumatoid arthritisben.
Fontos tisztázni, hogy nem egy specifikus betegséget jelent a magas CRP érték. Hanem többféle kórkép jellemzője lehet. A klinikai gyakorlatban viszont számos esetben nyújt segítséget bizonyos állapotok követésére. Legfontosabb területek, ahol ez használatos:
Számos olyan kórkép esetében segítség az egészségügyi ellátónak a C-reaktív fehérje szint ellenőrzése, mint például:
A fent említett esetekben, az alábbi tünetek észlelésekor érdemes a CRP teszt elvégzése:
A CRP szintje növekedhet és csökkenhet, annak függvényében, hogy a szervezetben mekkora a gyulladás. Amikor a magas CRP elkezd csökkeni az arra utalhat, hogy a gyulladáscsökkentő terápia és a betegség kezelése működik.
Emelkedés mértékére és dinamikájára jellemző, hogy a kiváltó tényező után 4-6 órával kezdődik az emelkedése és a maximumát 36-50 óránál éri el. Amennyibben a kiváltó ok megszűnik, jellemzően 1-2 hét alatt a CRP is visszatér a normál értékre, gyógyulás esetén. A pontos referenciatartományok laboronként eltérhetnek és fontos a mértékegységekre is figyelni. Általánosságban felosztva a C-reaktív fehérje szintjét mg/L-ben, így csoportosíthatjuk:
De akár „hétköznapi”, nem kórokozó miatti állapotokban is, mint a:
Reumatoid arthritis esetében például, nagy segítséget nyújthat a CRP szintjének monitorozása. A magasabb CRP utalhat a betegség aktivitására, így a CRP vizsgálata érzékenyen tudja követni a betegség lefolyását. Hasonlóképp kihasználható egyéb krónikus lefojású gyulladásos autoimmun megbetegedések esetén is.
A high-sensitive CRP vagyis nagy-érzékenységű C-reaktív protein. Specifikus formája a CRP vizsgálatnak. És kardiológiai betegségek rizikójára fókuszál, hogy megelőzhető legyen egyes szívbetegségek kialakulása.
Hs-CRP teszt, nagyon kis mennyiségű C-reaktív proteint képes mérni a vérben, ezzel egy olyan jelző lehet, ami a szívkoszorúér-betegség, kialakulásának rizikójának felbecslésében játszik szerepet. Jelezheti miokardiális infarktusnak a kockázatát, stroke-nak és perifériás érbetegségnek is. A rutin diagnosztikában egyelőre nem használatos elterjedten, ugyanis a Hs-CRP érték megemelkedéséből nem lehet egyértelműen következtetni kardiovaszkuláris betegség kialakulására. De egyes kutatások arra irányulnak, hogy ki lehessen használni a kardiovaszkuláris betegségek kialakulási rizikójának pontosabb felmérésére.Téma szakértői
A CRP érték tehát, hasznos információt nyújthat, de fontos, más vizsgálatokkal együtt elemezni. Sokszor érdemes az egymás utáni értékeket összehasonlítani, hogy a CRP szintjének változásáról kapjunk információt, ebből következtetve a betegségek és az egészségügyi állapot lefolyására. Értelmezése során átfogóan kell nézni a képet és nem szabad egyértelmű következtetéseket és diagnózisokat levonni csupán a CRP értékéből. Sok esetben eshet kívül a labor referencia tartományán a mért érték, de ez a kissé magasabb CRP nem feltétlenül jelenti azt, hogy olyan egészségügyi állapot áll fenn, ami orvosi kezelést vagy gyógyszert igényelne. Bár a magasabb CRP értéket látva, nyugtalanná válhat az ember, de hátterében banális életmódbeli és szervezetbeli sajátosságok lehetnek. Példaképp magasabb CRP érték előfordulhat, dohányzásban, kisebb friss sérülések esetében, túlsúlyban és még több egyéb állapotban is. Mint a legtöbb autoimmun betegség, a lupusz is inkább nőknél fordul elő. Szerteágazó tünetei miatt gyakran későn kerül sor a diagnózisra, pedig a korai kezeléssel jobb életminőséget lehet elérni. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont orvosa a betegség tüneteit ismertette.Kapcsolódó cikkünk
Ismerje fel a lupuszra utaló tüneteket!
Az őszi-téli vírusszezonban már-már természetes, hogy a torokfájás egyre gyakrabban talál meg bennünket. Ez a tünet azonban számos betegségben előfordulhat, beleértve a fertőző mononukleózist és a Streptococcus fertőzés okozta torokgyulladást. De honnan tudhatjuk, melyik betegség gyűrt le bennünket? Amint, arra dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa rámutatott, a két kórkép elkülönítése gyakran még a szakembereknek is fejtörést okoz.
A kánikula mindannyiunk szervezetét megviseli, de az autoimmun betegek különösen kiszolgáltatottak lehetnek ezekben a hetekben. Dr. Kádár János, az Immunközpont immunológusa három olyan immunológiai kórképről beszél, amelyek súlyosbodhatnak a nyári hónapokban.