Magas CRP, mi állhat a háttérben?

• Mi az a CRP?
• Hogyan vizsgálják a CRP-t?
• Milyen értékekkel találkozhatunk?
• Mely esetekben érdemes követni a CRP-szintet? És mikor emelkedhet meg?
• Magas CRP, mi állhat a hátterében?
• Hs-CRP miben más, mint a CRP?
• Összeségében a magasabb CRP-ről

  Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

  • Ismerje fel a lupuszra utaló tüneteket!
  • Szem- és légúti fertőzésekre is hajlamosít a Sjögren-szindróma
  • Ízületi kopás, vagy autoimmun betegség miatt fájnak az ízületei?
  • Az immunrendszer betegségei
  • Ismétlődő vetélések – miért fontos az immunológiai kivizsgálás?

  ---

Mi az a CRP?

A CRP, a C-reaktív protein (fehérje) rövidítése. Ezt a fehérjét a máj termeli, majd innen kerül a keringésbe, ahonnan vérvétellel vizsgálni lehet. A szervezetet érő károsító hatásokra, az egyik gyors, élettani reakció az úgynevezett pozitív akutfázis-fehérjék termelése, ezzel jár a CRP termelődésének emelkedése is. Az akutfázis-fehérjék termelődése, olyan anyagok felszaporodását jelenti a szervezetben – sérülések vagy fertőzések hatására – amik segítik az immunrendszer feladatát és a károsító hatásokat próbálják kiküszöbölni. Ezáltal többek közt a CRP koncentrációjának megemelkedése tapasztalható a vérben, ezzel a szervezet célja megakadályozni a gyulladás kialakulását és fenntartását. Ez a természetes immunitás egyik védekező mechanizmusa, ami szervezet épségét károsító tényezőket hivatott kiküszöbölni. Ilyen károsító tényező lehet például:

• Fizikai sérülés
• Műtét
• Égés
• Kémiai ágens
• Bakteriális fertőződés
• Allergiás reakció
• Autoimmun reakció

Nem specifikus a betegségekre, tehát több minden okozhatja, az életmódot és a fertőzéseket egyaránt beleértve a magas CRP értékeket. A C-reaktív protein emelkedése nem elég a diagnózis felállításához, szükséges a komplett orvosi vizsgálat, és mellette figyelembe kell venni az egyéb tüneteket és vizsgálati eredményeket, valamint a teljes vérképet is. A CRP emelkedés mértéke, az, amiből következtethetni lehet bizonyos szervezetben zajló folyamatok mértékére, a gyulladás súlyosságára. Azonban a folyamatok oka és lokalizációja nem deríthető ki a magas CRP értékből, de felhívja a figyelmet további vizsgálatok szükségességére.

Gyulladásos reakciók során az egész szervezetben összetett, sok résztvevős folyamatok zajlanak le, aminek az egyik kis eleme a C-reaktív protein emelkedése. Ami miatt a CRP vizsgálat mégis elterjedt a mindennapi gyakorlatban, az a könnyű követhetősége. Ezzel párhuzamosan, van olyan paraméter, ami csökkenhet, ilyen például az albumin. Ezzel olyan egyensúly felborulásához vezet, ami a vörösvérsejt-süllyedés gyorsulását eredményezi. A CRP gyorsabban és érzékenyebben képes jelezni a szervezet gyulladásos folyamatait, mint a süllyedés (We) vagy a fehérvérsejtszám. Ez gyakran We rövidítésként látható a laborban. Ezeket az értékeket vérvétellel lehet követni.

Hogyan vizsgálják a CRP-t?

Általában laboratóriumi vagy kórházi körülmények között történik a mintavétel. Vénás vérvétel útján nyerik a mintát. Nagyon erős edzések, mint az intenzív súlyemelés vagy hosszú távú futás okozhatnak kis kiugrást a CRP szintjében, ezért a mérés előtt ezek kerülendőek. Néhány gyógyszer is megemelheti a CRP szintjét, emiatt is fontos összeszedni a kezelőorvosnak, hogy milyen gyógyszereket szedünk. Az étkezések és a folyadék bevitel viszont nincsen rá hatással. Természetesen súlyosabb fertőzésekben, az intenzív sportterhelés nem kerül szóba, és a gyulladáshoz jó eséllyel a betegségre utaló egyéb tünetek is társulhatnak, mint a láz, hidegrázás, izomgyengeség, magas pulzus, nehézlégzés, szédülés, hányás.

Milyen értékekkel találkozhatunk?

A CRP normál értéke általában, kisebb mint 5 mg/L. Ez gyorsan, néhány órán belül megemelkedhet, ezzel reagálva a szervezet állapotára. A növekedés mértéke a súlyossággal szorosan összefügg. Szövetkárosodás és bakteriális fertőzés során nagyobb emelkedés figyelhető meg, viszont virális fertőzéskor változása nem jelentős. Kisebb emelkedése egészen hétköznapi esetekben is megtörténhet, általában a CRP „három számjegyes” értékeinél már súlyosabb fertőzésről beszélünk. Ha sokáig fennáll az emelkedése, annak hátterében valamilyen krónikus gyulladásos betegség állhat, például ízületi gyulladás reumatoid arthritisben.

Mely esetekben érdemes követni a CRP-szintet? És mikor emelkedhet meg?

Fontos tisztázni, hogy nem egy specifikus betegséget jelent a magas CRP érték. Hanem többféle kórkép jellemzője lehet. A klinikai gyakorlatban viszont számos esetben nyújt segítséget bizonyos állapotok követésére. Legfontosabb területek, ahol ez használatos:

• Fertőzések monitorozása
• Antibiotikus terápia hatásosságának megítélése
• Bizonyos autoimmun gyulladások aktivitásának megítélése
• Fertőzések elkülönítése egyéb kórképektől, nehezen megítélhető betegeknél (újszülött, idős, eszméletlen)
• Műtétek után, szövődmények, sebgyógyulás, sebfertőzés diagnosztizálása
• Szervtranszplantációknál, szervkilökődés esetleges előrejelzése, diagnosztikája

Számos olyan kórkép esetében segítség az egészségügyi ellátónak a C-reaktív fehérje szint ellenőrzése, mint például:

• Súlyos bakteriális fertőzés okozta szepszis
• Gombás fertőzés
• Osteomyelitis (Csontvelőgyulladás)
• Gyulladásos bélbetegség
• Bizonyos ízületi gyulladások
• Autoimmun betegségek (Lupus, reumatoid arthritis)
• Kismedencei gyulladás
• Műtét utáni fertőzés

A fent említett esetekben, az alábbi tünetek észlelésekor érdemes a CRP teszt elvégzése:

• Láz
• Hidegrázás, hőemelkedés
• Magas légzésszám (tachypnoe)
• Magas pulzus (tachycardia)
• Hányinger, hányás

Magas CRP, mi állhat a hátterében?

A CRP szintje növekedhet és csökkenhet, annak függvényében, hogy a szervezetben mekkora a gyulladás. Amikor a magas CRP elkezd csökkeni az arra utalhat, hogy a gyulladáscsökkentő terápia és a betegség kezelése működik.

Emelkedés mértékére és dinamikájára jellemző, hogy a kiváltó tényező után 4-6 órával kezdődik az emelkedése és a maximumát 36-50 óránál éri el. Amennyibben a kiváltó ok megszűnik, jellemzően 1-2 hét alatt a CRP is visszatér a normál értékre, gyógyulás esetén. A pontos referenciatartományok laboronként eltérhetnek és fontos a mértékegységekre is figyelni. Általánosságban felosztva a C-reaktív fehérje szintjét mg/L-ben, így csoportosíthatjuk:

10-40 mg/L – Enyhe gyulladás

Enyhe CRP emelkedés előfordulhat a legtöbb gyulladásos állapotban:

• Bakteriális fertőzésekben
• Megfázásban, felső légúti betegségekben
• Fogászattal kapcsolatos gyulladások esetén

De akár „hétköznapi”, nem kórokozó miatti állapotokban is, mint a:

• Túlsúly
• Cukorbetegség
• Dohányzás
• Várandósság
• Genetikai variáció
• Insomnia (alvás probléma)
• Depresszió
• Friss sérülések

40-100 mg/L – Mérsékelt gyulladás

Kisebb, mérsékelt emelkedés olyan állapotokban lehetséges, amik nagyobb, a szervezet egészére kiterjedő gyulladással járnak. Ilyen lehet:

• Reumatoid arthritis
• Szisztémás lupus erythematosus (SLE)
• egyéb autoimmun betegségek
• Akut miokardiális infarktus
• Tumoros folyamatok
• Pancreatitis, vagyis a hasnyálmirigy gyulladása
• Bronchitis (hörghurut), krónikus esete: COPD

Reumatoid arthritis esetében például, nagy segítséget nyújthat a CRP szintjének monitorozása. A magasabb CRP utalhat a betegség aktivitására, így a CRP vizsgálata érzékenyen tudja követni a betegség lefolyását. Hasonlóképp kihasználható egyéb krónikus lefojású gyulladásos autoimmun megbetegedések esetén is.

100-200 mg/L – Jelentős gyulladás

Nagyobb CRP emelkedés esetén, gondolni lehet akut bakteriális fertőzésre, de előfordulhat nagyobb traumában és jelentősebb gyulladásban, például szisztémás vasculitisben, ami a szervezet különböző ereinek, immunológiai reakciók miatti gyulladása.

>200 mg/L – Súlyos akut bakteriális fertőzés vagy kiterjedt sérülés, például nagy testfelületre kiterjedő égések.

Hs-CRP miben más, mint a CRP?

A high-sensitive CRP vagyis nagy-érzékenységű C-reaktív protein. Specifikus formája a CRP vizsgálatnak. És kardiológiai betegségek rizikójára fókuszál, hogy megelőzhető legyen egyes szívbetegségek kialakulása.

Hs-CRP teszt, nagyon kis mennyiségű C-reaktív proteint képes mérni a vérben, ezzel egy olyan jelző lehet, ami a szívkoszorúér-betegség, kialakulásának rizikójának felbecslésében játszik szerepet. Jelezheti miokardiális infarktusnak a kockázatát, stroke-nak és perifériás érbetegségnek is. A rutin diagnosztikában egyelőre nem használatos elterjedten, ugyanis a Hs-CRP érték megemelkedéséből nem lehet egyértelműen következtetni kardiovaszkuláris betegség kialakulására. De egyes kutatások arra irányulnak, hogy ki lehessen használni a kardiovaszkuláris betegségek kialakulási rizikójának pontosabb felmérésére.

Téma szakértői

Dr. Halm Gabriella

belgyógyász, hematológus

Dr. Csengei Gábor

reumatológus

Dr. Selyem Réka

reumatológus

---

Összeségében a magasabb CRP-ről

A CRP érték tehát, hasznos információt nyújthat, de fontos, más vizsgálatokkal együtt elemezni. Sokszor érdemes az egymás utáni értékeket összehasonlítani, hogy a CRP szintjének változásáról kapjunk információt, ebből következtetve a betegségek és az egészségügyi állapot lefolyására. Értelmezése során átfogóan kell nézni a képet és nem szabad egyértelmű következtetéseket és diagnózisokat levonni csupán a CRP értékéből. Sok esetben eshet kívül a labor referencia tartományán a mért érték, de ez a kissé magasabb CRP nem feltétlenül jelenti azt, hogy olyan egészségügyi állapot áll fenn, ami orvosi kezelést vagy gyógyszert igényelne. Bár a magasabb CRP értéket látva, nyugtalanná válhat az ember, de hátterében banális életmódbeli és szervezetbeli sajátosságok lehetnek. Példaképp magasabb CRP érték előfordulhat, dohányzásban, kisebb friss sérülések esetében, túlsúlyban és még több egyéb állapotban is.