Az immunológus tanácsai autoimmun betegek részére, a koronavírus-oltásról
A koronavírussal kapcsolatban most a leggyakoribb kérdés, hogy a krónikus betegséggel élők jelentkezzenek-e az oltásra. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa az autoimmun betegek számára fontos tudnivalókat mondta el.
A betegség fokozott kockázat
A krónikus betegségek megléte fokozott kockázatot jelent a koronavírus-fertőzés szempontjából. Az érintettek körében a fertőzés súlyosabb lefolyású lehet, ezért eddig arra hívtuk fel az autoimmun betegek figyelmét, hogy a járványhelyzetben fokozottan ügyeljenek a rendszeres gyógyszerszedésre, az orvosi utasítások követésére, mert a jól kezelt alapbetegség esetén kisebb a koronavírus-fertőzéssel járó szövődmények kockázata – magyarázza dr. Kádár János. Most már lehetőség van a betegség súlyosabb lefolyását csökkenteni a védőoltás segítségével, így ezt is mindenképpen javasoljuk a betegeinknek – teszi hozzá a főorvos.
Aki kéri az oltást, magát védi
A hírekből tájékozódva, a közösségi oldalak bejegyzéseit olvasva azt látjuk, hogy a védőoltásokkal kapcsolatban sok a tévhit, és kevés a hiteles információ, amiből a betegek megbízhatóan tájékozódhatnak. Gyakori félreértés, miszerint a védőoltás megelőzi a koronavírus-fertőzést. Ez a valóságban nem így van. A kórokozó jelenlétét az oltással nem tudjuk szabályozni, azt viszont igen, hogy ha elkapjuk a betegséget, az milyen komoly szövődményekkel járhat, mennyire lesz súlyos lefolyású.
Hamis biztonságérzetet ad tehát, hogy autoimmun betegként védve vagyunk a fertőzéstől, ha a családtagunk beoltatja magát. Valójában ő hordozhatja a kórokozót, ami nála az oltásnak köszönhetően nem, vagy enyhe tünetekkel jár, de megfertőzheti a környezetében élőket.
Ha bizonytalan, kérdezze kezelőorvosát!
Az autoimmun betegekkel kapcsolatban a vezető ajánlás az, hogy javasolt az oltás, kérjék az oltást. Ez vonatkozik mindenkire, akinek autoimmun betegsége van, akinek immunszuppresszív kezelésre van szüksége és aki szteroidot szed, ill. az immunhiányos betegek jó részére is – mondta el az Immunközpont főorvosa.
Dr. Kádár János azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy nyilván nem az interneten dől el az indikáció, de a vezető javaslat az oltás. Aki bizonytalan, kérjen tanácsot a kezelőorvosától, aki ismeri a kórtörténetét, így személyre szabott választ tud adni a kérdéseire is. Félelemből, vagy információhiány miatt ne zárkózzunk el az oltás lehetőségétől, melynek sokkal kisebb a kockázata, mint egy valószínűen bekövetkező fertőzés esélyes szövődményének kockázata lenne.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés konzultációra
Téma szakértője
-
Dr. Kádár János
-
Szakterületek:
- belgyógyász, immunológus, infektológus
-
Specialitások:
- Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
- Habituális vetélések immunológiai okai
- Ismeretlen eredetű láz
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés típusa:
- személyes (rendelői) vizit
- magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available
Orvos válaszol
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?
sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.
Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.
Tisztelettel,
Kádár dr.
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Szakmai tapasztalat
További véleményekDr. Kádár Jánosnál jártam lupusszal. Kiváló orvos. Empatikus hozzáállása és szakmai tapasztalatai, tudása alapján határozottan ajánlom őt mindazoknak, akik ezzel betegséggel küzdenek.
Hírek
T-sejtek: Nobel-díj járt az immunrendszer biztonsági őreinek kutatásáért
Az idei orvosi-élettani Nobel-díjat három tudós kapta, akik feltárták, hogyan különbözteti meg az immunrendszer a barátot az ellenségtől. Ez nagyon fontos lépés lehet az autoimmun betegségek megelőzéséhez, illetve, ha már kialakulhat, kezeléséhez. Dr. Kádár János, az Immunközpont – Prima Medica belgyógyásza, immunológus, infektológus magyarázta el az eredményeket és mutatta be a ma elérhető kezelési lehetőségeket.
Magas a CRP értéke? Ez nem oka, hanem jelzője a gyulladásnak
A szervezetben zajló gyulladás akár szerteágazó, látszólag nem összefüggő tüneteket is okozhat. A folyamat egyik jelző értéke a laborleletekben látható CRP-szint, amelynek jelentéséről, a magas CRP mögött álló lehetséges okokról dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyásza, immunológus, infektológus szakorvosa beszélt.
