Az immunológus tanácsai autoimmun betegek részére, a koronavírus-oltásról

Az immunológus tanácsai autoimmun betegek részére, a koronavírus-oltásról

Dr. Kádár János Módosítva: 2021.01.12 20:54

A koronavírussal kapcsolatban most a leggyakoribb kérdés, hogy a krónikus betegséggel élők jelentkezzenek-e az oltásra. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa az autoimmun betegek számára fontos tudnivalókat mondta el.

A betegség fokozott kockázat

A krónikus betegségek megléte fokozott kockázatot jelent a koronavírus-fertőzés szempontjából. Az érintettek körében a fertőzés súlyosabb lefolyású lehet, ezért eddig arra hívtuk fel az autoimmun betegek figyelmét, hogy a járványhelyzetben fokozottan ügyeljenek a rendszeres gyógyszerszedésre, az orvosi utasítások követésére, mert a jól kezelt alapbetegség esetén kisebb a koronavírus-fertőzéssel járó szövődmények kockázata – magyarázza dr. Kádár János. Most már lehetőség van a betegség súlyosabb lefolyását csökkenteni a védőoltás segítségével, így ezt is mindenképpen javasoljuk a betegeinknek – teszi hozzá a főorvos.

Aki kéri az oltást, magát védi

Autoimmun betegséggel koronavírus elleni oltás.A hírekből tájékozódva, a közösségi oldalak bejegyzéseit olvasva azt látjuk, hogy a védőoltásokkal kapcsolatban sok a tévhit, és kevés a hiteles információ, amiből a betegek megbízhatóan tájékozódhatnak. Gyakori félreértés, miszerint a védőoltás megelőzi a koronavírus-fertőzést. Ez a valóságban nem így van. A kórokozó jelenlétét az oltással nem tudjuk szabályozni, azt viszont igen, hogy ha elkapjuk a betegséget, az milyen komoly szövődményekkel járhat, mennyire lesz súlyos lefolyású.

 

Hamis biztonságérzetet ad tehát, hogy autoimmun betegként védve vagyunk a fertőzéstől, ha a családtagunk beoltatja magát. Valójában ő hordozhatja a kórokozót, ami nála az oltásnak köszönhetően nem, vagy enyhe tünetekkel jár, de megfertőzheti a környezetében élőket.

Ha bizonytalan, kérdezze kezelőorvosát!

Az autoimmun betegekkel kapcsolatban a vezető ajánlás az, hogy javasolt az oltás, kérjék az oltást. Ez vonatkozik mindenkire, akinek autoimmun betegsége van, akinek immunszuppresszív kezelésre van szüksége és aki szteroidot szed, ill. az immunhiányos betegek jó részére is – mondta el az Immunközpont főorvosa.

 

Dr. Kádár János azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy nyilván nem az interneten dől el az indikáció, de a vezető javaslat az oltás. Aki bizonytalan, kérjen tanácsot a kezelőorvosától, aki ismeri a kórtörténetét, így személyre szabott választ tud adni a kérdéseire is. Félelemből, vagy információhiány miatt ne zárkózzunk el az oltás lehetőségétől, melynek sokkal kisebb a kockázata, mint egy valószínűen bekövetkező fertőzés esélyes szövődményének kockázata lenne.

Téma szakértője

  • Dr. Kádár János

  • Szakterületek:
    • belgyógyász, immunológus, infektológus
  • Specialitások:
    • Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
    • Habituális vetélések immunológiai okai
    • Raynaud-szindróma
    • Kapillármikroszkópos vizsgálat
    • Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

    Rendelés típusa:

    • személyes (rendelői) vizit
    • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available

Orvos válaszol

Tisztelt Doktorú4/Doktornő!
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?

Dr. Kádár János
Dr. Kádár János
Kedves Hunyadi Katalin,

sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.

Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.

Tisztelettel,

Kádár dr.

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Udvarias

Kellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.

További vélemények

Hírek

Reggeli ízületi merevség, fájdalom, duzzanat - az autoimmun ízületi gyulladás korai tünetei

Reggeli ízületi merevség, fájdalom, duzzanat - az autoimmun ízületi gyulladás korai tünetei

Az autoimmun ízületi gyulladás olyan krónikus gyulladásos ízületi betegség, amelyben az immunrendszer tévesen a szervezet saját (porc) sejtjeit, szöveteit támadja meg. Ennek következtében tartós gyulladás alakul ki, amelyre olyan tünetek hívhatják fel a figyelmet, mint a duzzanat, ízületi fájdalom és tipikusan a reggeli ízületi merevség. Dr. Kiss Csaba PhD, az Immunközpont – Prima Medica reumatológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen típusú betegség kezelés nélkül károsíthatja az ízületi porcot és a környező csontokat is.

Hideg, fehér ujjak, kötőszöveti betegség? Mikor szükséges a kapillármikroszkópos vizsgálat?

Hideg, fehér ujjak, kötőszöveti betegség? Mikor szükséges a kapillármikroszkópos vizsgálat?

A kapillármikroszkópos vizsgálat egy fájdalommentes, nem invazív eljárás, amellyel az orvos a körömágy apró hajszálereit, vagyis kapillárisait vizsgálja nagyítás alatt sztereomikroszkóppal. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont – Prima Medica főorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem egy szűrővizsgálat, jellemzően akkor javasolja az orvos, ha bizonyos tünetek vagy panaszok felvetik a kiserek vagy egy autoimmun kötőszöveti betegség gyanúját. De vajon milyen tünetek utalhatnak ezekre a betegségekre? Válasz a szakorvostól.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK