Az ismeretlen eredetű láz nem egy önálló kórkép, hanem elsősorban az orvos hozzáállása a lázas betegséghez: amikor annak oka az elsődleges vizsgálódás és esetleg kezelés kapcsán is felderítetlen marad. Ilyenkor más gondolkodási és vizsgálati sémát kell követnie az orvosnak.
Az ismeretlen eredetű láz nem egy önálló kórkép, hanem elsősorban az orvos hozzáállása a lázas betegséghez: amikor annak oka az elsődleges vizsgálódás és esetleg kezelés kapcsán is felderítetlen marad. Ilyenkor más gondolkodási és vizsgálati sémát kell követnie az orvosnak. Bizonyos esetekben az idő hozhat válaszokat a kérdésre, olykor az elhúzódó láz mellett egyéb panasz megjelenése segíthet a kezelőorvos számára beazonosítani a betegséget, vagy a további vizsgálódás irányát meghatározni.
A betegek gyakran indokolatlanul nyúlnak lázcsillapító után, holott ezzel csak a saját gyógyulásukat késleltetik. A láz ugyanis alapvetően jó, bizonyos betegségek esetén a gyorsabb felépülést segíti – magyarázza dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. Definíciója szerint – kortól és nemtől függetlenül – lázról akkor beszélünk, ha a testhőmérséklet 38,2 Celsius fok fölé emelkedik. Láz esetén bizonyos enzimatikus- és anyagcsere-folyamatok fölgyorsulnak, és gyorsabbá válik a sejtek mozgása is. A szervezet így igyekszik mielőbb megszabadulni az általa veszélyesnek ítélt betolakodóktól, kórokozóktól, így érthető, hogy miért nem javasoljuk, hogy az egyébként egészséges, krónikus betegségben nem szenvedő betegek a kezelést első körben a lázcsillapítással kezdjék – hangsúlyozza a főorvos. Problémát az jelent, ha a láz látszólag minden ok nélkül, hosszabb időn át fennáll.
A láz legtöbbször valamilyen vírusos, vagy bakteriális fertőzés velejárója, de okozhatja autoimmun betegség, valamely szerv gyulladása, a hőszabályozás zavara, hormonbetegség, daganatos betegség, sőt még gyógyszerhatás is. Elhúzódó lázas állapot esetén a háttérben álló okok feltérképezése a cél, ezért készül többek közt vérvétel, mellkas röntgen, hasi ultrahang vizsgálat, számos mikrobiológiai meghatározás, tenyésztés. Az is előfordulhat, hogy ezek egyikén sem mutatkozik olyan eltérés, ami a normálisnál tartósan magasabb testhőmérsékletet indokolhatná. Mire a betegek immunológushoz kerülnek, többségük már túl van egy-két antibiotikum kúrán is, a láz azonban továbbra is fennáll – számolt be tapasztalatairól az Immunközpont orvosa. A tartós láz mellé gyakran gyengeség, fáradtság, csökkent teljesítőképesség, fokozott verejtékezés és étvágytalanság is társul.
Az ismeretlen eredetű láz, angol nevén Fever of Unknown Origin (FUO) nevét először Petersdorf és Beeson írták le 1961-ben. Meghatározásuk szerint a következő esetben állapítható meg a FUO diagnózisa: 38,3 Celsius fok feletti testhőmérséklet jelentkezése 3 héten belül, több alkalommal, illetve ha a vizsgálatok elvégzését követő három napon belül nem sikerül a kiváltó okot meghatározni.
A laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok célja annak kiszűrése, hogy a háttérben kimutatható-e gyulladásos folyamat, autoimmun betegség, esetleg fertőzés vagy daganat. Az esetek egy részében - akár negyedében is – sohasem derül ki a panasz oka, és az rendszerint idővel el is múlik. A betegvizsgálat is épít erre a tényre: amennyiben az ésszerű mértékig elvégzett tüzetes vizsgálatok nem visznek előre, enyhe tüneti kezelés mellett sokszor javaslom azt a betegnek, hogy várjunk – mondja dr. Kádár János. Nézzük meg, mit hoz az idő, és csak időszakos, de rendszeres és figyelmes kontrollt ajánlok. Idővel a tartós láz megszűnik, vagy egyéb tünet megjelenése révén a kórkép „kivirágzik”, és ez is segíthet a kiváltó ok beazonosításában.
Csatlakozzon Ön is az autoimmun betegséggel - teljes életet Facebook csoportunkhoz, melynek szakmai hátterét az Immunközpont biztosítja.
Csoportunk célja, hogy segíthessük az érintetteket mindennapi életükben, megoszthassák egymással kérdéseiket és szakami támogatást kapjanak!
Facebook oldal: Immunközpont
Facebook csoport: autoimmun betegséggel - teljes életet
Rheumatoid arthritis (RA) néven is ismert az ízületi gyulladás autoimmun formája. Nevével ellentétben azonban a betegség tünetei nem korlátozódnak kizárólag az ízületekre. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy milyen panaszok fordulhatnak még elő a betegeknél és mit tehetünk a kezelés érdekében.
Ha a C-reaktív protein (CRP) értéke megnő meg a vérben, az rendszerint azt jelzi, hogy a szervezetben valahol gyulladás zajlik. Egy friss kutatás szerint ennek megelőzésében és kezelésében is segíthet a D-vitamin pótlás. A hír kapcsán dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.
Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a hatályban lévő jogszabályok szerint rendelőinkben továbbra is kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!
