Az antifoszfolipid szindróma (APS) egy véralvadási zavar, mely fokozott véralvadási készséggel jár. Az APS kétszer gyakoribb nőknél, mint férfiaknál. Jelentkezhet önállóan is, de különösen gyakori egy bizonyos autoimmun betegség esetén. Az elváltozásra gyakran az ismétlődő vetélések hívják fel a figyelmet.
Az antifoszfolipidek a vérben fokozzák a vérrögök kialakulásának kockázatát, így növelve a betegnél a trombózishajlamot. Az antifoszfolipid szindróma megjelenhet önállóan – primer, elsődleges APS – vagy egyéb, más autoimmun betegség is állhat kialakulásának hátterében. Ez esetben szekunder, vagyis másodlagos APS-ről beszélünk. Az autoimmun kórképek közül is ki kell emelni a szisztémás lupuszt. E betegeknél különösen nagyarányú, mintegy 40%-ra tehető az APS előfordulása.
A lupusszal kezelt autoimmun betegeim figyelmét mindig felhívom az APS kockázatára, amennyiben gyermekvállalási szándékukat jelzik – magyarázza dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. Ezt azért nagyon fontos megemlíteni, mert az APS a terhesség bármely időszakában okozhatja az embrió, vagy a magzat méhen belüli elhalását, ezáltal vetélést, koraszülést, de következtében megnő a terhességi toxémia kockázata is.
A magzat fejlődése a gazdag érhálózattal ellátott méhlepényen, majd köldökzsinóron keresztül történik. A méhlepényben, vagy a méhben létrejövő érelzáródás következtében a magzat nem jut elég oxigénhez és táplálékhoz, így elhal. Az antifoszfolipid antitest jelenléte okozhat meddőséget is, ilyen esetben sokszor még lombikbébi technikával sem sikerül ép terhességet létrehozni. Azokban a terhesekben, akiknek a magzata a terhesség második felében elmarad a növekedésben, 10-15%-ban mutatható ki az antifoszfolipid antitest, jóllehet egyéb klinikai jele még nem mutatkozik a betegségnek.
APS esetén, kezelés nélkül a terhességek közel 90%-a magzati veszteséggel fejeződik be. Mindez azonban részben elkerülhető, vagy jelentősen csökkenthető, ha a betegség gyanúja esetén – akár diagnosztizált lupusz esetén, a tervezett teherbeesés előtt – orvoshoz fordul a beteg. Egy vérvétel segítségével megállapítható, hogy esetében kimutatható-e az APS jelenléte. Ha bebizonyosodik, hogy igen, létezik kezelési lehetőség: tervezetten, alvadásgátlás védelmében kell vállalni a terhességet. Az alvadásgátlást végig kell vinni a várandósság alatt és szülést követően is folytatni kell a gyermekágyas időszakban. Ez a kezelés ellenőrzés mellett biztonsággal alkalmazható. Idejében megkezdett kombinált véralvadásgátló kezeléssel tehát a terhesség APS esetén is kiviselhető, rendszeres orvosi felügyelet mellett.
Rendelés típusa:
További véleményekKellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.
Ha a C-reaktív protein (CRP) értéke megnő meg a vérben, az rendszerint azt jelzi, hogy a szervezetben valahol gyulladás zajlik. Egy friss kutatás szerint ennek megelőzésében és kezelésében is segíthet a D-vitamin pótlás. A hír kapcsán dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.
A sokízületi gyulladás tünetei hasonlítanak a Lyme-kór kapcsán kialakuló ízületi panaszokra. A pontos diagnózis fontos, hogy megfelelő kezelést kapjunk. Arról, hogy hogyan lehet megkülönböztetni egymástól a két betegséget, dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.
Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a hatályban lévő jogszabályok szerint rendelőinkben továbbra is kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!
