Az antifoszfolipid szindróma (APS) egy véralvadási zavar, mely fokozott véralvadási készséggel jár. Az APS kétszer gyakoribb nőknél, mint férfiaknál. Jelentkezhet önállóan is, de különösen gyakori egy bizonyos autoimmun betegség esetén. Az elváltozásra gyakran az ismétlődő vetélések hívják fel a figyelmet.
Az antifoszfolipid szindróma (APS) egy véralvadási zavar, mely fokozott véralvadási készséggel jár. Az APS kétszer gyakoribb nőknél, mint férfiaknál. Jelentkezhet önállóan is, de különösen gyakori egy bizonyos autoimmun betegség esetén. Az elváltozásra gyakran az ismétlődő vetélések hívják fel a figyelmet.
Magasabb kockázat
Az antifoszfolipidek a vérben fokozzák a vérrögök kialakulásának kockázatát, így növelve a betegnél a trombózishajlamot. Az antifoszfolipid szindróma megjelenhet önállóan – primer, elsődleges APS – vagy egyéb, más autoimmun betegség is állhat kialakulásának hátterében. Ez esetben szekunder, vagyis másodlagos APS-ről beszélünk. Az autoimmun kórképek közül is ki kell emelni a szisztémás lupuszt. E betegeknél különösen nagyarányú, mintegy 40%-ra tehető az APS előfordulása.
Teherbeesés előtt javasolt kivizsgálni
A lupusszal kezelt autoimmun betegeim figyelmét mindig felhívom az APS kockázatára, amennyiben gyermekvállalási szándékukat jelzik – magyarázza dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. Ezt azért nagyon fontos megemlíteni, mert az APS a terhesség bármely időszakában okozhatja az embrió, vagy a magzat méhen belüli elhalását, ezáltal vetélést, koraszülést, de következtében megnő a terhességi toxémia kockázata is.
Vetélések, meddőség: a fel nem ismert APS kockázatai
A magzat fejlődése a gazdag érhálózattal ellátott méhlepényen, majd köldökzsinóron keresztül történik. A méhlepényben, vagy a méhben létrejövő érelzáródás következtében a magzat nem jut elég oxigénhez és táplálékhoz, így elhal. Az antifoszfolipid antitest jelenléte okozhat meddőséget is, ilyen esetben sokszor még lombikbébi technikával sem sikerül ép terhességet létrehozni. Azokban a terhesekben, akiknek a magzata a terhesség második felében elmarad a növekedésben, 10-15%-ban mutatható ki az antifoszfolipid antitest, jóllehet egyéb klinikai jele még nem mutatkozik a betegségnek.
Kezeléssel a kockázat elkerülhető!
APS esetén, kezelés nélkül a terhességek közel 90%-a magzati veszteséggel fejeződik be. Mindez azonban részben elkerülhető, vagy jelentősen csökkenthető, ha a betegség gyanúja esetén – akár diagnosztizált lupusz esetén, a tervezett teherbeesés előtt – orvoshoz fordul a beteg. Egy vérvétel segítségével megállapítható, hogy esetében kimutatható-e az APS jelenléte. Ha bebizonyosodik, hogy igen, létezik kezelési lehetőség: tervezetten, alvadásgátlás védelmében kell vállalni a terhességet. Az alvadásgátlást végig kell vinni a várandósság alatt és szülést követően is folytatni kell a gyermekágyas időszakban. Ez a kezelés ellenőrzés mellett biztonsággal alkalmazható. Idejében megkezdett kombinált véralvadásgátló kezeléssel tehát a terhesség APS esetén is kiviselhető, rendszeres orvosi felügyelet mellett.
Téma szakértője
Orvos válaszol
Hunyadi Katalin
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?
sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.
Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.
Tisztelettel,
Kádár dr.
