Viszonylag gyakori, a lakosság 5-8 százalékánál fordul elő az ujjak zsibbadásával, elfehéredésével járó betegség, mely jelentkezhet önállóan, vagy egyéb kórképek kísérő tüneteként.
Primer Raynaud-szindróma esetén a tünetek önállóan fordulnak elő, a secunder Raynaud-szindróma esetében a panaszok más kórkép részeként jelentkeznek. A tünetek mindkét esetben a véráramlás zavarával függnek össze – magyarázza a különbségeket és a hasonlóságokat dr. Smajda Zsuzsanna immunológus, az Immunközpont orvosa. Főként a hideg, de előfordulhat pszichés, érzelmi megterhelés hatására is, hogy a kezek és a lábak vérellátása lecsökken, minek következtében az ujjak elfehérednek és zsibbadás, fájdalom jelentkezik. A legtöbb esetben mindez csak rövid ideig tart, a véráramlás helyreállását követően az ujjak ismét visszanyerik normál kinézetüket.
A primer Raynaud-szindróma kiváltó okai nem ismertek, a secunder Raynaud-szindróma azonban mindig valamilyen egyéb betegség meglétére hívja fel a figyelmet, vagy annak kísérő tüneteként is jelentkezhet. Ez leggyakrabban valamilyen autoimmun betegség, például szisztémás sclerosis, lupus, szkeloderma, reumás ízületi gyulladás, pajzsmirigy alulműködés, vagy érelmeszesedés. A panaszokat leggyakrabban a hideg idézi elő, emellett bizonyos gyógyszerek szedése, vagy a stressz is provokáló tényező lehet.
A hidegre a szervezetünk normál esetben a felszíni, kisebb vérerek beszűkülésével és ezzel párhuzamosan a mélyebben futó vérerek tágulásával reagál. Ez a folyamat segíti ugyanis a szervezet normál hőháztartásának megőrzését. Raynaud-jelenség során azonban a szervezet túlzott védekezést indít a hideg ellen és a szükségesnél jobban beszűkíti a felszíni ereket, így azokban a véráramlás gyakorlatilag leáll; az átlagosan pár perc hosszúságú rohamok idejére. Ezt követően az elfehéredett ujjakba az élet lassan visszatér, először lilássá, vagy normál színezetűvé válnak, a zsibbadás, fájdalom is megszűnik. A tünetek a kézujjakon és a lábfejen is kialakulhatnak.
A betegség kivizsgálása azért különösen fontos, mert ha a tünetek mögött más kórkép is fennáll, akkor az alapbetegség kezelése nélkül a Raynaud-szindróma sem csökkenthető. A hosszú ideje kezeletlen secunder tünetek pedig súlyos következményekkel is járhatnak, idővel az ujjbegyek sorvadása, egyes bőrterületek elhalása is létrejöhet – figyelmeztet az Immunközpont orvosa. A vizsgálat során tehát elsőként a kiváltó okok tisztázására törekszünk. Primer Raynaud-szindróma esetén csak tüneti kezelést javaslunk, illetve a kiváltó ingerek – hideg, stressz, érösszehúzó gyógyszerek – kerülését. Secunder Raynaud-szindróma bizonyos eseteiben a rossz vérkeringés miatt az érintett területen keletkező sebek nehezebben gyógyulnak, ezért fokozott óvatosságra, védőkesztyű viselésére is szükség lehet kerti, vagy konyhai munkák során. Secunder Raynaud-szindróma esetén mindig az alapbetegség kezelése az elsődleges, ezáltal a vérellátás elégtelenségével összefüggő panaszok is enyhülni fognak.
Csatlakozzon Ön is az autoimmun betegséggel - teljes életet Facebook csoportunkhoz, melynek szakmai hátterét az Immunközpont biztosítja.
Csoportunk célja, hogy segíthessük az érintetteket mindennapi életükben, megoszthassák egymással kérdéseiket és szakami támogatást kapjanak!
Facebook oldal: Immunközpont
Facebook csoport: autoimmun betegséggel - teljes életet
Rendelés típusa:
További véleményekKellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.
Az őszi-téli vírusszezonban már-már természetes, hogy a torokfájás egyre gyakrabban talál meg bennünket. Ez a tünet azonban számos betegségben előfordulhat, beleértve a fertőző mononukleózist és a Streptococcus fertőzés okozta torokgyulladást. De honnan tudhatjuk, melyik betegség gyűrt le bennünket? Amint, arra dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa rámutatott, a két kórkép elkülönítése gyakran még a szakembereknek is fejtörést okoz.
A kánikula mindannyiunk szervezetét megviseli, de az autoimmun betegek különösen kiszolgáltatottak lehetnek ezekben a hetekben. Dr. Kádár János, az Immunközpont immunológusa három olyan immunológiai kórképről beszél, amelyek súlyosbodhatnak a nyári hónapokban.