Viszonylag gyakori, a lakosság 5-8 százalékánál fordul elő az ujjak zsibbadásával, elfehéredésével járó betegség, mely jelentkezhet önállóan, vagy egyéb kórképek kísérő tüneteként.
Primer Raynaud-szindróma esetén a tünetek önállóan fordulnak elő, a secunder Raynaud-szindróma esetében a panaszok más kórkép részeként jelentkeznek. A tünetek mindkét esetben a véráramlás zavarával függnek össze – magyarázza a különbségeket és a hasonlóságokat dr. Smajda Zsuzsanna immunológus, az Immunközpont orvosa. Főként a hideg, de előfordulhat pszichés, érzelmi megterhelés hatására is, hogy a kezek és a lábak vérellátása lecsökken, minek következtében az ujjak elfehérednek és zsibbadás, fájdalom jelentkezik. A legtöbb esetben mindez csak rövid ideig tart, a véráramlás helyreállását követően az ujjak ismét visszanyerik normál kinézetüket.
A primer Raynaud-szindróma kiváltó okai nem ismertek, a secunder Raynaud-szindróma azonban mindig valamilyen egyéb betegség meglétére hívja fel a figyelmet, vagy annak kísérő tüneteként is jelentkezhet. Ez leggyakrabban valamilyen autoimmun betegség, például szisztémás sclerosis, lupus, szkeloderma, reumás ízületi gyulladás, pajzsmirigy alulműködés, vagy érelmeszesedés. A panaszokat leggyakrabban a hideg idézi elő, emellett bizonyos gyógyszerek szedése, vagy a stressz is provokáló tényező lehet.
A hidegre a szervezetünk normál esetben a felszíni, kisebb vérerek beszűkülésével és ezzel párhuzamosan a mélyebben futó vérerek tágulásával reagál. Ez a folyamat segíti ugyanis a szervezet normál hőháztartásának megőrzését. Raynaud-jelenség során azonban a szervezet túlzott védekezést indít a hideg ellen és a szükségesnél jobban beszűkíti a felszíni ereket, így azokban a véráramlás gyakorlatilag leáll; az átlagosan pár perc hosszúságú rohamok idejére. Ezt követően az elfehéredett ujjakba az élet lassan visszatér, először lilássá, vagy normál színezetűvé válnak, a zsibbadás, fájdalom is megszűnik. A tünetek a kézujjakon és a lábfejen is kialakulhatnak.
A betegség kivizsgálása azért különösen fontos, mert ha a tünetek mögött más kórkép is fennáll, akkor az alapbetegség kezelése nélkül a Raynaud-szindróma sem csökkenthető. A hosszú ideje kezeletlen secunder tünetek pedig súlyos következményekkel is járhatnak, idővel az ujjbegyek sorvadása, egyes bőrterületek elhalása is létrejöhet – figyelmeztet az Immunközpont orvosa. A vizsgálat során tehát elsőként a kiváltó okok tisztázására törekszünk. Primer Raynaud-szindróma esetén csak tüneti kezelést javaslunk, illetve a kiváltó ingerek – hideg, stressz, érösszehúzó gyógyszerek – kerülését. Secunder Raynaud-szindróma bizonyos eseteiben a rossz vérkeringés miatt az érintett területen keletkező sebek nehezebben gyógyulnak, ezért fokozott óvatosságra, védőkesztyű viselésére is szükség lehet kerti, vagy konyhai munkák során. Secunder Raynaud-szindróma esetén mindig az alapbetegség kezelése az elsődleges, ezáltal a vérellátás elégtelenségével összefüggő panaszok is enyhülni fognak.
Csatlakozzon Ön is az autoimmun betegséggel - teljes életet Facebook csoportunkhoz, melynek szakmai hátterét az Immunközpont biztosítja.
Csoportunk célja, hogy segíthessük az érintetteket mindennapi életükben, megoszthassák egymással kérdéseiket és szakami támogatást kapjanak!
Facebook oldal: Immunközpont
Facebook csoport: autoimmun betegséggel - teljes életet
|
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
|
|
Bejelentkezés Raynaud szindróma kezelésére: |
|
Immunközpont vizitdíjait itt nézheti meg: Árlista Telefonon az alábbi számon ér el minket: +36 (70) 617 3627 Email: info@immunkozpont.hu
|
Gyakran felmerülő kérdés a napokban, melyik COVID-19 elleni oltás adható különféle betegséggel élőknek. Ezért készítettünk egy összehasonlító táblázatot a COVID19 oltásokról. A táblázat a jelenleg rendelkezésünkre álló hivatalos alkalmazási előírásokból származó információkat tartalmazza.
FONTOS! Ezek általános irányelvek, mindenkinél egyedileg az oltó orvosnak kell mérlegelnie és szakmai döntést hoznia az olthatóságról - ide értve, hogy mit jelent az adott illetőnél a "fellángolás", az "egyensúly", a "jelentős eltérés".
A Sjögren-szindróma elsősorban 40 év feletti hölgyek körében fordul elő. Kutatók megfigyelték, hogy ha ennél korábban, 35 éves kor előtt kialakul, akkor van, hogy súlyosabb betegséget jelez. Az autoimmun kórkép tüneteiről dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.
