Immunológia
Gyakori fertőzések immunhiányos betegséget jelezhetnek

Gyakori fertőzések immunhiányos betegséget jelezhetnek

Dr. Kádár János Létrehozva: 2014.04.02 Módosítva: 2020.09.02

Immunhiányos betegség esetén az immunrendszer egy része nem látja el tökéletesen feladatát. Ha a hiányzó működés, vagy a nem megfelelő funkció oka öröklött - a születéskor már meglevő - elsődleges, vagy veleszületett immunhiányról beszélünk. A tünetek már csecsemőkorban jelentkezhetnek, de olyan is előfordul, hogy akár évtizedekig lappanganak.

 

Az immunhiány típusai

Az immunrendszer elégtelen működését okozhatja a rendszer éretlensége, bizonyos hiányállapotok, genetikai hibák, vagy külső ártalmak is. Az immunológiai érés folyamata átlagosan 10-12 éves korra befejeződik, addig átmeneti immunhiányos állapotok is előfordulnak. Az elsődleges, vagy primer immunhiány születéstől fogva jelen van a beteg életében, míg a másodlagos immunhiány esetén egyéb szervek vagy szervrendszerek betegségei, működési zavarainak, vagy bizonyos környezeti faktorok következtében lép fel  károsodás a szervezet védekező mechanizmusában.

Immunrendszer és fehérvérsejtek

Az immunrendszer jelentős részét fehérvérsejtek alkotják. A fehérvérsejtek döntően a csontvelőben képződnek, és az egész szervezetben megtalálhatóak, a vérben és a nyirokrendszerben is. Feladatuk, hogy megvédjék a szervezetünket a fertőzésektől és az idegen anyagoktól – foglalja össze röviden a fehérvérsejtek szerepét dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. A veleszületett immunbetegségeknek 150-nél is több formáját ismerjük.

Szerteágazó tünetek

A betegségre a gyakori, súlyos, és a kezelésre rosszul reagáló fertőzések hívhatják fel a figyelmet, melyek érinthetik a légutak, az agy, a gerincvelő, a húgyutak, a bőr és a gyomor- és bélrendszer területét is. Gyermekkorban intő jel lehet a fizikai fejlődés, a növekedés és súlygyarapodás elmaradása. Emellett ismétlődő tüdő-, orrmelléküreg- és fülgyulladás, visszatérő tályogok, a nyirokcsomók, lép megnagyobbodása és autoimmun betegségek jelezhetik a betegséget.

Kivizsgálás és kezelés

Ha a családban előfordult már primer immunhiány, a felsorolt tünetek esetén mindenképp gondolni kell az öröklődés lehetőségére, de a betegség akkor is megjelenhet, ha a családtagoknál nem áll fenn immunrendszerrel kapcsolatos probléma. A pontos diagnózis megállapításának fontos elemei a családi és egyéni kórelőzmény ismerete, a fertőzések kórokának, lefolyásának, típusának gondos elemzése, az ismételten elvégzett fizikális és rutin laboratóriumi vizsgálatok, immunológiai tesztek.

A szerzett immunhiány gyakoribb

Amennyiben a külső ártalom - senyvesztő betegség, májelégtelenség, alultápláltság, vesebetegségek, sugárártalom, gyógyszerek-kémiai szerek, daganatok, fertőzések - a szervezetet születés után érik, akkor az immunhiány szerzett, vagy másodlagos. Felnőtt korra elsősorban a szerzett immunbetegségekkel lehet találkozni. Ilyen esetekben a tünetegyüttes mögött az alapbetegség megkeresése a lényeges: ennek első lépése a belgyógyászati kivizsgálás. Sokszor meghatározóak az alapbetegség tünetei, mely többnyire a szervezet egészét károsító folyamat: pl. vérképzőrendszeri daganat, leromlás, súlyos anyagcserezavar vagy valamely szerv kifejezett és tartós károsodása.

 

Hírek

Miért gyakoribbak nők körében az autoimmun betegségek?

Miért gyakoribbak nők körében az autoimmun betegségek?

Autoimmun betegségnek nevezzük, ha az immunrendszer a beteg saját szervezetét támadja meg. Az autoimmun betegségeknek több típusa létezik, ezek eltérő tüneteket okozhatnak, ám közös vonásuk, hogy többségében, mintegy 75%-ban nőket érintenek. Ennek okairól dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Összehasonlító táblázat a COVID-19 oltásról

Összehasonlító táblázat a COVID-19 oltásról

Gyakran felmerülő kérdés a napokban, melyik COVID-19 elleni oltás adható különféle betegséggel élőknek. Ezért készítettünk egy összehasonlító táblázatot a COVID19 oltásokról. A táblázat a jelenleg rendelkezésünkre álló hivatalos alkalmazási előírásokból származó információkat tartalmazza.

 

FONTOS! Ezek általános irányelvek, mindenkinél egyedileg az oltó orvosnak kell mérlegelnie és szakmai döntést hoznia az olthatóságról - ide értve, hogy mit jelent az adott illetőnél a "fellángolás", az "egyensúly", a "jelentős eltérés".

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica

Prima Medica Egészséghálózat