Habituális vetélés – immunológiai okok a háttérben
A habituális, vagyis ismétlődő vetélésnek immunológiai oka is lehet. Ha a kivizsgálás során sikerül azonosítani azt a pontot, ahol az immunrendszer működése zavart szenved, akkor az lehetőséget ad a terhesség megőrzésére. Dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, az Immunközpont - Prima Medica specialistája, milyen esetben javasolt az immunológiai kivizsgálás.
Habituális vetélés – mit jelent?
A terhesség gondozását és a felmerült panaszok kivizsgálását elsődlegesen a nőgyógyász végezi. Ha a teherbeesés nem jön létre, vagy korai abortuszok ismétlődnek, akkor részletes kivizsgálásra kerül sor, a háttérben álló okok felderítésére. Ismétlődő vetélések – 36 éves kor alatt három, 36 év felett kettő vagy több vetélés - esetén indokolt az immunológiai kivizsgálás.
Online Bejelentkezés
Dr. Kádár János
Széll Kálmán téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom 16.
Milyen ummunológiai okok állhatnak a vetélés hátterében?
Immunrendszerünk az idegen szervet önmagára nézve veszélyesnek véli, és mindent megtesz azért, hogy mielőbb megszabaduljon tőle. Ezért szükséges az immunrendszer működését gátló készítmények szedésével megfékezni ezt a reakciót, amikor idegen szervet ültetnek egy emberbe. A transzplantált szervet ugyanis kezdetben idegenként érzékeli az immunrendszer. Épp ilyen hatást vált ki a fogantatást követően a magzat is.
Autoimmun okok
Autoimmun eredet esetén az anya immunológiai rendszerbetegségben szenved, és téves felismerés (autoimmunitás) következtében fejthet ki a magzatra károsító hatást. Ezekben az esetekben nem marad más, mint az immunrendszer aktivitásának gátlása (immunszuppresszió). Az ilyen esetek klasszikus autoimmun betegségekben fordulnak elő, melyekben az anya részéről többnyire már felismert kórképekkel állunk szemben.
Alloimmun okok
Alloimmun eredet - a várandósság alatt az immunrendszer működése megváltozik, annak érdekében, hogy a magzat biztonságban növekedhessen. Ha ez a folyamat valamilyen ponton sérül, és a kismama szervezete idegenként érzékeli a magzatot, vetélés következik be. Alloimmun vetélésnek nevezzük, ha az anya szervezete nem termel „védőanyagot” a magzat számára, amely elfedné az idegen, apai sejteket az anya immunrendszere elől. Ilyen védőanyagot infúzió formájában be lehet adni (immunglobulin/IVIG kezelés), vagy az apa sejtekből származó sejtek segítségével, mintegy „oltással” lehet az anyában ilyen ellenanyagtermelést kiváltani (LIT kezelés).
A fokozott anyai immunválasz mellett kiválthatja a szülők közt fennálló, ritka genetikailag meghatározott összeférhetetlenség is. Ameddig nem sikerül felderíteni a pontos kiváltó okot, addig a magzat kihordása – még lombik útján sem – lehetséges.
Antifoszfolipid szindróma
A magzati és a méhlepény keringését befolyásoló autoimmun kórképek típusos példája az antifoszfolipid-szindróma (APS). Az ilyenkor jellemző trombózishajlam következtében (melynek az oka immunológiai) az amúgy is meglassult, alvadási hajlandóságot mutat magzati/méhlepény ereiben nő meg az érelzáródás kockázata.
Az anyai immunrendszer élettani/egészséges működését szabályzásának változása - a sejtek működésének irányát és mértékét különféle „hírvivő molekulák” egyengetik. (Interleukineknek, citokineknek nevezik őket.) Ezek egészséges aránya dönti el az immunválasz irányát. Amennyiben ebben „támadó” eltolódás van, az immuntolerancia csökkent, ez egyben vetélési kockázattal is jár.
Habituális vetélés kezelési módszerei
Annak felderítésére, hogy áll-e immunológiai ok az ismétlődő vetélések hátterében, vérvizsgálatot végeznek. A megadott paraméterek alapján ezt meg lehet erősíteni, vagy ennek valószínűségét minimalizálni lehet. Amellett, hogy a habituális vetéléséknek csak kisebb hányadát okozzák a jelenleg megismerhető kórképek, nem is rendelkezünk minden helyzetre való megfelelő gyógymóddal. Kezelni tudjuk a trombózis-hajlam számos esetét és rendelkezésre állnak az immunrendszer általános aktivitást befolyásoló készítmények.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés visszatérő vetélés kivizsgálására
Téma szakértője
-
Dr. Kádár János
-
Szakterületek:
- belgyógyász, immunológus, infektológus
-
Specialitások:
- Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
- Habituális vetélések immunológiai okai
- Raynaud-szindróma
- Kapillármikroszkópos vizsgálat
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés típusa:
- személyes (rendelői) vizit
- magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available
Orvos válaszol
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?
sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.
Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.
Tisztelettel,
Kádár dr.
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Udvarias
További véleményekKellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.
Hírek
Reggeli ízületi merevség, fájdalom, duzzanat - az autoimmun ízületi gyulladás korai tünetei
Az autoimmun ízületi gyulladás olyan krónikus gyulladásos ízületi betegség, amelyben az immunrendszer tévesen a szervezet saját (porc) sejtjeit, szöveteit támadja meg. Ennek következtében tartós gyulladás alakul ki, amelyre olyan tünetek hívhatják fel a figyelmet, mint a duzzanat, ízületi fájdalom és tipikusan a reggeli ízületi merevség. Dr. Kiss Csaba PhD, az Immunközpont – Prima Medica reumatológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen típusú betegség kezelés nélkül károsíthatja az ízületi porcot és a környező csontokat is.
Hideg, fehér ujjak, kötőszöveti betegség? Mikor szükséges a kapillármikroszkópos vizsgálat?
A kapillármikroszkópos vizsgálat egy fájdalommentes, nem invazív eljárás, amellyel az orvos a körömágy apró hajszálereit, vagyis kapillárisait vizsgálja nagyítás alatt sztereomikroszkóppal. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont – Prima Medica főorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem egy szűrővizsgálat, jellemzően akkor javasolja az orvos, ha bizonyos tünetek vagy panaszok felvetik a kiserek vagy egy autoimmun kötőszöveti betegség gyanúját. De vajon milyen tünetek utalhatnak ezekre a betegségekre? Válasz a szakorvostól.
