Habituális vetélés – immunológiai okok a háttérben

Habituális vetélés – immunológiai okok a háttérben

Dr. Kádár János Létrehozva: 2020.02.20 Módosítva: 2020.02.24

A habituális, vagyis ismétlődő vetélésnek immunológiai oka is lehet. Ha a kivizsgálás során sikerül azonosítani azt a pontot, ahol az immunrendszer működése zavart szenved, akkor az lehetőséget ad a terhesség megőrzésére. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont orvosa, milyen esetben javasolt az immunológiai kivizsgálás.

Habituális vetélés – mit jelent?

A terhesség gondozását és a felmerült panaszok kivizsgálását elsődlegesen a nőgyógyász végezi. Ha a teherbeesés nem jön létre, vagy korai abortuszok ismétlődnek, akkor részletes kivizsgálásra kerül sor, a háttérben álló okok felderítésére. Ismétlődő vetélések – 36 éves kor alatt három, 36 év felett kettő vagy több vetélés - esetén indokolt az immunológiai kivizsgálás.

Immunológiai okok a vetélés hátterében

Immunrendszerünk az idegen szervet önmagára nézve veszélyesnek véli, és mindent megtesz azért, hogy mielőbb megszabaduljon tőle. Ezért szükséges az immunrendszer működését gátló készítmények szedésével megfékezni ezt a reakciót, amikor idegen szervet ültetnek egy emberbe. A transzplantált szervet ugyanis kezdetben idegenként érzékeli az immunrendszer. Épp ilyen hatást vált ki a fogantatást követően a magzat is.

 

Autoimmun eredet esetén az anya immunológiai rendszerbetegségben szenved, és téves felismerés (autoimmunitás) következtében fejthet ki a magzatra károsító hatást. Ezekben az esetekben nem marad más, mint az immunrendszer aktivitásának gátlása (immunszuppresszió). Az ilyen esetek klasszikus autoimmun betegségekben fordulnak elő, melyekben az anya részéről többnyire már felismert kórképekkel állunk szemben.

 

Habituális vetélés kivizsgálása vérvizsgálattal.Alloimmun eredet - a várandósság alatt az immunrendszer működése megváltozik, annak érdekében, hogy a magzat biztonságban növekedhessen. Ha ez a folyamat valamilyen ponton sérül, és a kismama szervezete idegenként érzékeli a magzatot, vetélés következik be. Alloimmun vetélésnek nevezzük, ha az anya szervezete nem termel „védőanyagot” a magzat számára, amely elfedné az idegen, apai sejteket az anya immunrendszere elől. Ilyen védőanyagot infúzió formájában be lehet adni (immunglobulin/IVIG kezelés), vagy az apa sejtekből származó sejtek segítségével, mintegy „oltással” lehet az anyában ilyen ellenanyagtermelést kiváltani (LIT kezelés).

 

A fokozott anyai immunválasz mellett kiválthatja a szülők közt fennálló, ritka genetikailag meghatározott összeférhetetlenség is. Ameddig nem sikerül felderíteni a pontos kiváltó okot, addig a magzat kihordása – még lombik útján sem – lehetséges.

 

A magzati és a méhlepény keringését befolyásoló autoimmun kórképek típusos példája az antifoszfolipid-szindróma (APS). Az ilyenkor jellemző trombózishajlam következtében (melynek az oka immunológiai) az amúgy is meglassult, alvadási hajlandóságot mutat magzati/méhlepény ereiben nő meg az érelzáródás kockázata.

 

Az anyai immunrendszer élettani/egészséges működését szabályzásának változása - a sejtek működésének irányát és mértékét különféle „hírvivő molekulák” egyengetik. (Interleukineknek, citokineknek nevezik őket.) Ezek egészséges aránya dönti el az immunválasz irányát. Amennyiben ebben „támadó” eltolódás van, az immuntolerancia csökkent, ez egyben vetélési kockázattal is jár.

A habituális vetélés kezelése

Annak felderítésére, hogy áll-e immunológiai ok az ismétlődő vetélések hátterében, vérvizsgálatot végeznek. A megadott paraméterek alapján ezt meg lehet erősíteni, vagy ennek valószínűségét minimalizálni lehet. Amellett, hogy a habituális vetéléséknek csak kisebb hányadát okozzák a jelenleg megismerhető kórképek, nem is rendelkezünk minden helyzetre való megfelelő gyógymóddal. Kezelni tudjuk a trombózis-hajlam számos esetét és rendelkezésre állnak az immunrendszer általános aktivitást befolyásoló készítmények.

Téma szakértője

  • Dr. Kádár János

  • Szakterületek:
    • belgyógyász, immunológus, infektológus
  • Specialitások:
    • Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
    • Habituális vetélések immunológiai okai
    • Ismeretlen eredetű láz
    • Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

    Rendelés típusa:

    • személyes (rendelői) vizit
    • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available

Orvos válaszol

Tisztelt Doktornő/Doktor Úr!

A tegnapi nap folyamán fájdalmas csomót észleltem a kulcscsontom alatt, ami mozgatható, és már a körülötte lévő területek is fájnak. 37.5 a hőemelkedésem éjszaka, nappal 37.3 körül mozog. Hetek óta fájnak az izületeim, és néha furcsa hasmenésem is előfordult mostanában, emiatt nagyon meg vagyok ijedve, hogy komoly a baj. A csomó megjelenése előtt 1 nappal egy szabadtéri rendezvény alkalmával bolhacsípésem lett a csomótól pár centire a mellkasomon, ami vörös, és duzzadt. Arra is gondoltam, hogy a csípéstől alakulhatott ki a nyirokcsomó duzzanat, fertőzés miatt. Jártam ultrahangon, az orvos csak kifejezetten a nyirokcsomót vizsgálta meg, a környező részeket nem, a leletre azt írta, hogy reaktív nyirokcsomó. Ön szerint állhat leukémia, vagy limfóma a tünetek hátterében?

Válaszát előre is nagyon köszönöm!

Dr. Kádár János
Dr. Kádár János
Kedves Érdeklő,
jó vérkép mellett leukémia teljesen kizárható, lymphoma esetén jellemzően több nyirokcsomó megnagyobbodásával, gyulladásos folymatra utaló leletekkel és hosszabb kórtörténettel szoktunk találkozni. Az Ön által leírt esetben ilyeneket nem tetszett említeni.


Tisztelettel,
Kádár János dr.

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Nagytudású

Szinte nincs várakozási idő, az immonológus főorvos kedves, figyelmes, nagytudású, a recepciósok is segítőkészek. Köszönöm!

További vélemények

Hírek

Fájdalmas csomók a lábszáron - mi okozhatja?

Fájdalmas csomók a lábszáron - mi okozhatja?

Az erythema nodosum a mélyben fekvő kiserek gyulladásához vezető késleltetett típusú túlérzékenységi reakció. Csomók formájában jelentkezik, elsősorban a sípcsonton feletti bőr területén. A betegség becslések szerint 100 000 emberből 1-5-öt érint. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakembere szerint az erythema nodosumot a szervezet által idegennek tekintett antigének: fertőzések, gyógyszerek vagy akár téves felismerés miatt autoimmun gyulladásos állapotok egyaránt kiválthatják, azonban sokszor nem sikerül a pontos okot azonosítani.

Szem- és szájszárazság? Így enyhítheti a Sjögren-szindróma tüneteit

Szem- és szájszárazság? Így enyhítheti a Sjögren-szindróma tüneteit

A Sjögren-szindróma az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, ami elsősorban a 30-65 év közötti hölgyeket érinti, és az életminőséget jelentősen befolyásoló tünetekkel bír. Dr. Kádár Jánost, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakemberét kérdeztük arról, mire érdemes figyelniük a pácienseknek a hétköznapok során.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica Egészségközpontok