Magas CRP? Szedjen D-vitamint!
Ha a C-reaktív protein (CRP) értéke megnő meg a vérben, az rendszerint azt jelzi, hogy a szervezetben valahol gyulladás zajlik. Egy friss kutatás szerint ennek megelőzésében és kezelésében is segíthet a D-vitamin pótlás. A hír kapcsán dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.
Ezért veszélyes a tartós gyulladás a szervezetben
Korábbi kutatások, melyek a D-vitamin szisztematikus (az egész szervezetet érintő) alacsony fokú gyulladásokra gyakorolt hatását vizsgálták, azt találták, hogy a D-vitamin hiánya a gyulladásos biomarkerek magasabb szintjéhez vezet. Ha tehát alacsony a szervezetben a D-vitamin szint, akkor az egy kis mértékű, de állandósult gyulladásos állapotot idéz elő a szervezetben. A tartósan fennálló gyulladás pedig megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, cukorbetegség, krónikus vesebetegség, nem alkoholos zsírmáj, neurodegeneratív és autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát.
D-vitamin és CRP szint
A szervezetben fennálló gyulladás egyik jellegzetes mutatója a vérben a CRP szint. A közelmúltban a kutatók ezért azt vizsgálták, hogy a D-vitamin szintje befolyásolja-e a CRP-szintet. Az International Journal of Epidemiology folyóiratban közzétett eredmények alapján közvetlen kapcsolat áll fenn az alacsony D-vitamin szint és a magasabb CRP szint között.
A 294970 személy adatait összesítő tanulmányban a résztvevők D-vitamin szintjét és egészségi állapotukról, életmódjukról szóló kérdőívek eredményeit dolgozták fel. A kutatók egyértelműen megállapították, hogy csak a D-vitamin-hiányban szenvedőknél volt emelkedett CRP-szint. Azt is megállapították, hogy a betegek D-vitamin szintjének emelése segíthet enyhíteni a gyulladás súlyosságát, vagyis a D-vitamin-hiány korrigálása csökkentheti az alacsony fokú gyulladást, és így potenciálisan mérsékelheti a gyulladással összefüggő betegségek kockázatát.
A D-vitamin pótlás csökkenti az autoimmun betegségek kockázatát
Következtetéseik megegyeznek a korábban The British Medical Journal folyóiratban közzétett kutatás eredményeivel. Itt ugyanis arról számoltak be, hogy azok a felnőttek, akik napi 2000 NE D3-vitamint szedtek legfeljebb 5 évig, 22%-kal csökkentették az összes autoimmun betegség kockázatát a placebo csoporthoz képest. Az eredményeket azért érdemes fenntartásokkal kezelni. Dr. Kádár János hozzátette, hogy természetesen ez egy nagyon hozzátelőleges megközelítése a kérdésnek: az adatok nem „tisztítottak”, így például nincsen pontos kép az egyes betegségekre vonatkozó adatokról külön-külön.
Dr. Kádár János elmondta, hogy a D-vitamin pótlás nemcsak a megelőzésben, hanem már kialakult betegség esetén is fontos. Segíthet ugyanis megelőzni a betegségek fellángolását és a tünetek rosszabbodását. A D-vitamin pótlásra különösen az őszi és téli időszakban, szeptembertől májusig van szükség. Annak eldöntésére, hogy kinek és milyen adagú D-vitamin szedése indokolt, orvosi vizsgálat szükséges, és a vizsgálatok eredményének függvényében lehet a D-vitamin adását elkezdeni. Hiányállapot esetén kezdetben igen magas dózis átmeneti szedésére is szükség lehet, majd a megismételt vérvizsgálat eredménye után lehet beállítani a fenntartó kezelést.
Általánosságban felnőtteknek télen napi 3.000 NE-t, nyáron napi 2.000 NE-et adunk. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a D-vitamin túl is adagolható, a túl nagy mennyiségektől a szervezet nehezen tud megszabadulni, és káros hatások is előfordulnak túl nagy adagok esetén.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés immunológiai kivizsgálásra
Téma szakértője
-
Dr. Kádár János
-
Szakterületek:
- belgyógyász, immunológus, infektológus
-
Specialitások:
- Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
- Habituális vetélések immunológiai okai
- Ismeretlen eredetű láz
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés típusa:
- személyes (rendelői) vizit
- magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available
Orvos válaszol
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?
sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.
Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.
Tisztelettel,
Kádár dr.
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Szakmai tapasztalat
További véleményekDr. Kádár Jánosnál jártam lupusszal. Kiváló orvos. Empatikus hozzáállása és szakmai tapasztalatai, tudása alapján határozottan ajánlom őt mindazoknak, akik ezzel betegséggel küzdenek.
Hírek
Reumás ízületi gyulladás - csak a szteroid segíthet?
A reumás ízületi gyulladás, vagy ahogyan a diagnózisban szerepel, rheumatoid arthritis (RA) egy autoimmun eredetű betegség, amely során a beteg immunrendszere idegenként ismeri fel egyebek mellett a saját ízületet borító porcot. Tünete többnyire a kéz kisízületeiben, a csuklókban, a bokákban és a térdekben kialakuló gyulladás, fájdalom és duzzanat, a mozgáskorlátozottság, bár a betegség más szervekre is kiterjedhet. De vajon van-e más lehetőség a kínzó tünetek enyhítésére, mint a szteroid kezelés? Szabad-e mozogni fájó ízületekkel? A kérdésekre dr. Kiss Csaba PhD, az Immunközpont – Prima Medica reumatológusa adott választ.
Pillangó alakú bőrpír, kiütések, hajhullás - A korai felismerés jelentősége lupusznál
Leginkább a pillangó alakú bőrpírra figyelnek fel a páciensek, bár az is sokaknak feltűnhet, hogy erős kimerültség gyötri őket, esetleg kiütések, láz is kialakul, és a hajhullás is zavaró lehet. A lupusz egy autoimmun zavar, vagyis egy olyan állapot, melynek során az immunrendszer megtámadja saját szöveteit és szerveit. Általában az úgynevezett szisztémás lupuszt szokták a betegség alatt érteni, bár dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont – Prima Medica főorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy több típusa is van a kórképnek
