Magas CRP? Szedjen D-vitamint!

Magas CRP? Szedjen D-vitamint!

Dr. Kádár János Módosítva: 2022.09.13 19:12

Ha a C-reaktív protein (CRP) értéke megnő meg a vérben, az rendszerint azt jelzi, hogy a szervezetben valahol gyulladás zajlik. Egy friss kutatás szerint ennek megelőzésében és kezelésében is segíthet a D-vitamin pótlás. A hír kapcsán dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Ezért veszélyes a tartós gyulladás a szervezetben

Korábbi kutatások, melyek a D-vitamin szisztematikus (az egész szervezetet érintő) alacsony fokú gyulladásokra gyakorolt hatását vizsgálták, azt találták, hogy a D-vitamin hiánya a gyulladásos biomarkerek magasabb szintjéhez vezet. Ha tehát alacsony a szervezetben a D-vitamin szint, akkor az egy kis mértékű, de állandósult gyulladásos állapotot idéz elő a szervezetben. A tartósan fennálló gyulladás pedig megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, cukorbetegség, krónikus vesebetegség, nem alkoholos zsírmáj, neurodegeneratív és autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát.

 

D-vitamin és CRP szint

A szervezetben fennálló gyulladás egyik jellegzetes mutatója a vérben a CRP szint. A közelmúltban a kutatók ezért azt vizsgálták, hogy a D-vitamin szintje befolyásolja-e a CRP-szintet. Az International Journal of Epidemiology folyóiratban közzétett eredmények alapján közvetlen kapcsolat áll fenn az alacsony D-vitamin szint és a magasabb CRP szint között.

 

CRP és D-vitaminszint meghatározás vérvétellel.A 294970 személy adatait összesítő tanulmányban a résztvevők D-vitamin szintjét és egészségi állapotukról, életmódjukról szóló kérdőívek eredményeit dolgozták fel. A kutatók egyértelműen megállapították, hogy csak a D-vitamin-hiányban szenvedőknél volt emelkedett CRP-szint. Azt is megállapították, hogy a betegek D-vitamin szintjének emelése segíthet enyhíteni a gyulladás súlyosságát, vagyis a D-vitamin-hiány korrigálása csökkentheti az alacsony fokú gyulladást, és így potenciálisan mérsékelheti a gyulladással összefüggő betegségek kockázatát.

 

A D-vitamin pótlás csökkenti az autoimmun betegségek kockázatát

Következtetéseik megegyeznek a korábban The British Medical Journal folyóiratban közzétett kutatás eredményeivel. Itt ugyanis arról számoltak be, hogy azok a felnőttek, akik napi 2000 NE D3-vitamint szedtek legfeljebb 5 évig, 22%-kal csökkentették az összes autoimmun betegség kockázatát a placebo csoporthoz képest. Az eredményeket azért érdemes fenntartásokkal kezelni. Dr. Kádár János hozzátette, hogy természetesen ez egy nagyon hozzátelőleges megközelítése a kérdésnek: az adatok nem „tisztítottak”, így például nincsen pontos kép az egyes betegségekre vonatkozó adatokról külön-külön.

 

Dr. Kádár János elmondta, hogy a D-vitamin pótlás nemcsak a megelőzésben, hanem már kialakult betegség esetén is fontos. Segíthet ugyanis megelőzni a betegségek fellángolását és a tünetek rosszabbodását. A D-vitamin pótlásra különösen az őszi és téli időszakban, szeptembertől májusig van szükség. Annak eldöntésére, hogy kinek és milyen adagú D-vitamin szedése indokolt, orvosi vizsgálat szükséges, és a vizsgálatok eredményének függvényében lehet a D-vitamin adását elkezdeni. Hiányállapot esetén kezdetben igen magas dózis átmeneti szedésére is szükség lehet, majd a megismételt vérvizsgálat eredménye után lehet beállítani a fenntartó kezelést.

 

Általánosságban felnőtteknek télen napi 3.000 NE-t, nyáron napi 2.000 NE-et adunk. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a D-vitamin túl is adagolható, a túl nagy mennyiségektől a szervezet nehezen tud megszabadulni, és káros hatások is előfordulnak túl nagy adagok esetén.

Téma szakértője

  • Dr. Kádár János

  • Szakterületek:
    • belgyógyász, immunológus, infektológus
  • Specialitások:
    • Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
    • Habituális vetélések immunológiai okai
    • Ismeretlen eredetű láz
    • Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

    Rendelés típusa:

    • személyes (rendelői) vizit
    • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available

Orvos válaszol

T.Doktor Ur! Kérdésem az lenne hogy problémámal tudok Onokhoz fordulni?Már az osszes szakorvost bejártam!Feleslegesen ill.csak a fogaimat huzták ki feleslegesen!Goc kutatás miatt!Izuleti fájdalmak miatt mentem orvoshoz.Ahol kiderult hogy az Ast.900.Crp jo.Elindult a goc kutatás!Gégészet,urologia,kardiologia,hasi ultrahang mind negativ
De azért pár db fogamat kihuztak/hátha/?cimszoval!Ez vol 3éve.Azota is magyon fàjnak az izuleteim.Azota is mindig 900az Ast.Gyulladas nincs ugxszintém.Crp jo!A mamdulámat is kivenék/bár negativ lett a temyésztés/csak hogy hátha!?Tobb gégészeten voltam fele fele arányba mondták a kikel venni ill.kine vetesse!Szeretnèk megoldást találni?Tud Nek ebben segiteni?Még a dologhoz hozzà tartozik hogy nógyogysszatilag 2szer volt már streptococ.fertozott 8 ill.5éve is.De azt elvileg kikezelték!Mert az utso szurésem negativ lett.Tobbszor is! Koszonom szépen
Várom vàlaszát!


Dr. Kádár János
Dr. Kádár János
Kedves Réfi Anikó,

Az esetek egy részében az ok nem ilyen „góctermészetű”, hanem valódi immunológiai gyulladásos folyamatról van szó. Ennek eldöntésére, orvosi vizsgálatra készséggel várom, javaslom, vegye fel a kapcsolatot a Recepcióval, és egyeztessen egy konzultációs időpontot.

Tisztelettel,

Kádár János dr.

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Udvarias

Kellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.

További vélemények

Hírek

Akár súlyos csípő- és vállfájdalmat is okozhat a polymyalgia rheumatica

Akár súlyos csípő- és vállfájdalmat is okozhat a polymyalgia rheumatica

A polymyalgia rheumatica (PMR) egy gyulladásos mozgásszervi betegség, amely az 50-60 év feletti korosztályban a második leggyakoribb ilyen jellegű kórkép, a rheumatoid arthritis (RA) után. A PMR-re jellemző a vállak, a csípő és a kar erős fájdalma, amit reggeli merevség kísér, és a betegséghez általában az egész szervezetre kiterjedő heves gyulladás társul. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyásza, immunológus, infektológus szerint súlyosabb esetben az érintettek kifejezett „nagybeteg” benyomását keltik, de megfelelő kezeléssel a tünetek nagyon jól enyhíthetők, akár teljesen megszüntethetők.

„Miért lettem autoimmun beteg?”

„Miért lettem autoimmun beteg?”

Vajon miért dönt úgy az immunrendszer, hogy a szervezet saját sejtjeit ellenségként ismeri fel, és támadásba lendül ellenük? Ez még az immunológiával foglalkozó szakemberek számára is rejtély, és bár pontos válasszal nem szolgálhatunk, néhány tényezőt sikerült beazonosítani, amelyek az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszhatnak – fogalmaz dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK