Magas CRP? Szedjen D-vitamint!

Magas CRP? Szedjen D-vitamint!

Dr. Kádár János Módosítva: 2022.09.13 19:12

Ha a C-reaktív protein (CRP) értéke megnő meg a vérben, az rendszerint azt jelzi, hogy a szervezetben valahol gyulladás zajlik. Egy friss kutatás szerint ennek megelőzésében és kezelésében is segíthet a D-vitamin pótlás. A hír kapcsán dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Ezért veszélyes a tartós gyulladás a szervezetben

Korábbi kutatások, melyek a D-vitamin szisztematikus (az egész szervezetet érintő) alacsony fokú gyulladásokra gyakorolt hatását vizsgálták, azt találták, hogy a D-vitamin hiánya a gyulladásos biomarkerek magasabb szintjéhez vezet. Ha tehát alacsony a szervezetben a D-vitamin szint, akkor az egy kis mértékű, de állandósult gyulladásos állapotot idéz elő a szervezetben. A tartósan fennálló gyulladás pedig megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, cukorbetegség, krónikus vesebetegség, nem alkoholos zsírmáj, neurodegeneratív és autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát.

 

D-vitamin és CRP szint

A szervezetben fennálló gyulladás egyik jellegzetes mutatója a vérben a CRP szint. A közelmúltban a kutatók ezért azt vizsgálták, hogy a D-vitamin szintje befolyásolja-e a CRP-szintet. Az International Journal of Epidemiology folyóiratban közzétett eredmények alapján közvetlen kapcsolat áll fenn az alacsony D-vitamin szint és a magasabb CRP szint között.

 

CRP és D-vitaminszint meghatározás vérvétellel.A 294970 személy adatait összesítő tanulmányban a résztvevők D-vitamin szintjét és egészségi állapotukról, életmódjukról szóló kérdőívek eredményeit dolgozták fel. A kutatók egyértelműen megállapították, hogy csak a D-vitamin-hiányban szenvedőknél volt emelkedett CRP-szint. Azt is megállapították, hogy a betegek D-vitamin szintjének emelése segíthet enyhíteni a gyulladás súlyosságát, vagyis a D-vitamin-hiány korrigálása csökkentheti az alacsony fokú gyulladást, és így potenciálisan mérsékelheti a gyulladással összefüggő betegségek kockázatát.

 

A D-vitamin pótlás csökkenti az autoimmun betegségek kockázatát

Következtetéseik megegyeznek a korábban The British Medical Journal folyóiratban közzétett kutatás eredményeivel. Itt ugyanis arról számoltak be, hogy azok a felnőttek, akik napi 2000 NE D3-vitamint szedtek legfeljebb 5 évig, 22%-kal csökkentették az összes autoimmun betegség kockázatát a placebo csoporthoz képest. Az eredményeket azért érdemes fenntartásokkal kezelni. Dr. Kádár János hozzátette, hogy természetesen ez egy nagyon hozzátelőleges megközelítése a kérdésnek: az adatok nem „tisztítottak”, így például nincsen pontos kép az egyes betegségekre vonatkozó adatokról külön-külön.

 

Dr. Kádár János elmondta, hogy a D-vitamin pótlás nemcsak a megelőzésben, hanem már kialakult betegség esetén is fontos. Segíthet ugyanis megelőzni a betegségek fellángolását és a tünetek rosszabbodását. A D-vitamin pótlásra különösen az őszi és téli időszakban, szeptembertől májusig van szükség. Annak eldöntésére, hogy kinek és milyen adagú D-vitamin szedése indokolt, orvosi vizsgálat szükséges, és a vizsgálatok eredményének függvényében lehet a D-vitamin adását elkezdeni. Hiányállapot esetén kezdetben igen magas dózis átmeneti szedésére is szükség lehet, majd a megismételt vérvizsgálat eredménye után lehet beállítani a fenntartó kezelést.

 

Általánosságban felnőtteknek télen napi 3.000 NE-t, nyáron napi 2.000 NE-et adunk. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a D-vitamin túl is adagolható, a túl nagy mennyiségektől a szervezet nehezen tud megszabadulni, és káros hatások is előfordulnak túl nagy adagok esetén.

Téma szakértője

  • Dr. Kádár János

  • Szakterületek:
    • belgyógyász, immunológus, infektológus
  • Specialitások:
    • Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
    • Habituális vetélések immunológiai okai
    • Ismeretlen eredetű láz
    • Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

    Rendelés típusa:

    • személyes (rendelői) vizit
    • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available

Orvos válaszol

Tisztelt Főorvos Úr!
3 éve van fejbőr problémám, pontosan körülírt területen nincs hajam, teljes a kopaszodás, ahol nem nő vissza a haj. Néhány szál maradt ezen a területen. Sajnos lassan, de tovább terjed ez a hajhiányos hely. Kezelték már antibiotikummal,szteroidos krémmel+injekcióval, illetve immunrendszer gyengítő gyógyszerrel. Diagnózisom bizonytalan, vévizsgálat sem készült arról hogy immunrendszer beteg lennék. Kérem a tanácsát, mit tegyek, jó lenne egy laborvizsgálatokkal megerősített diagnózis, nem csak a találgatások és felesleges gyógyszerszedések.
Válaszát és tanácsát előre is köszönöm.
Szabó Edina

Dr. Kádár János
Dr. Kádár János
Kedves Szabó Edina,

a tanácsom: személyes konzultáció, amennyiben komolyan gondolja a kérdés feltevését. Levélben nem lehet ilyen dolgokat rendezni, de a legnagyobb készséggel állok a rendelkezésre, vagy bármelyik kollegámat megkeresheti.

Tisztelettel,

Kádár János dr.

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Nagytudású

Szinte nincs várakozási idő, az immonológus főorvos kedves, figyelmes, nagytudású, a recepciósok is segítőkészek. Köszönöm!

További vélemények

Hírek

A pikkelysömör nem fertőz, de megbélyegezheti a betegeket

A pikkelysömör nem fertőz, de megbélyegezheti a betegeket

A psoriasis a krónikus autoimmun betegségek közé tartozik, ami több mint 125 millió embert érint világszerte, vagyis a teljes népesség nagyjából 3 százalékát. Az arcon, a nyakon és a test más, jól látható részein megjelenő ezüstfehér pikkelyekkel borított, vaskos hámló foltok nem fertőznek, mégis súlyos negatív pszichológiai hatással vannak az érintettekre – mondja dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, infektológus, az Immunközpont orvosa.

Fájdalmas csomók a lábszáron - mi okozhatja?

Fájdalmas csomók a lábszáron - mi okozhatja?

Az erythema nodosum a mélyben fekvő kiserek gyulladásához vezető késleltetett típusú túlérzékenységi reakció. Csomók formájában jelentkezik, elsősorban a sípcsonton feletti bőr területén. A betegség becslések szerint 100 000 emberből 1-5-öt érint. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakembere szerint az erythema nodosumot a szervezet által idegennek tekintett antigének: fertőzések, gyógyszerek vagy akár téves felismerés miatt autoimmun gyulladásos állapotok egyaránt kiválthatják, azonban sokszor nem sikerül a pontos okot azonosítani.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK