Magas CRP? Szedjen D-vitamint!

Magas CRP? Szedjen D-vitamint!

Dr. Kádár János Létrehozva: 2022.09.13 Módosítva: 2022.09.13

Ha a C-reaktív protein (CRP) értéke megnő meg a vérben, az rendszerint azt jelzi, hogy a szervezetben valahol gyulladás zajlik. Egy friss kutatás szerint ennek megelőzésében és kezelésében is segíthet a D-vitamin pótlás. A hír kapcsán dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Ezért veszélyes a tartós gyulladás a szervezetben

Korábbi kutatások, melyek a D-vitamin szisztematikus (az egész szervezetet érintő) alacsony fokú gyulladásokra gyakorolt hatását vizsgálták, azt találták, hogy a D-vitamin hiánya a gyulladásos biomarkerek magasabb szintjéhez vezet. Ha tehát alacsony a szervezetben a D-vitamin szint, akkor az egy kis mértékű, de állandósult gyulladásos állapotot idéz elő a szervezetben. A tartósan fennálló gyulladás pedig megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, cukorbetegség, krónikus vesebetegség, nem alkoholos zsírmáj, neurodegeneratív és autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát.

 

D-vitamin és CRP szint

A szervezetben fennálló gyulladás egyik jellegzetes mutatója a vérben a CRP szint. A közelmúltban a kutatók ezért azt vizsgálták, hogy a D-vitamin szintje befolyásolja-e a CRP-szintet. Az International Journal of Epidemiology folyóiratban közzétett eredmények alapján közvetlen kapcsolat áll fenn az alacsony D-vitamin szint és a magasabb CRP szint között.

 

CRP és D-vitaminszint meghatározás vérvétellel.A 294970 személy adatait összesítő tanulmányban a résztvevők D-vitamin szintjét és egészségi állapotukról, életmódjukról szóló kérdőívek eredményeit dolgozták fel. A kutatók egyértelműen megállapították, hogy csak a D-vitamin-hiányban szenvedőknél volt emelkedett CRP-szint. Azt is megállapították, hogy a betegek D-vitamin szintjének emelése segíthet enyhíteni a gyulladás súlyosságát, vagyis a D-vitamin-hiány korrigálása csökkentheti az alacsony fokú gyulladást, és így potenciálisan mérsékelheti a gyulladással összefüggő betegségek kockázatát.

 

A D-vitamin pótlás csökkenti az autoimmun betegségek kockázatát

Következtetéseik megegyeznek a korábban The British Medical Journal folyóiratban közzétett kutatás eredményeivel. Itt ugyanis arról számoltak be, hogy azok a felnőttek, akik napi 2000 NE D3-vitamint szedtek legfeljebb 5 évig, 22%-kal csökkentették az összes autoimmun betegség kockázatát a placebo csoporthoz képest. Az eredményeket azért érdemes fenntartásokkal kezelni. Dr. Kádár János hozzátette, hogy természetesen ez egy nagyon hozzátelőleges megközelítése a kérdésnek: az adatok nem „tisztítottak”, így például nincsen pontos kép az egyes betegségekre vonatkozó adatokról külön-külön.

 

Dr. Kádár János elmondta, hogy a D-vitamin pótlás nemcsak a megelőzésben, hanem már kialakult betegség esetén is fontos. Segíthet ugyanis megelőzni a betegségek fellángolását és a tünetek rosszabbodását. A D-vitamin pótlásra különösen az őszi és téli időszakban, szeptembertől májusig van szükség. Annak eldöntésére, hogy kinek és milyen adagú D-vitamin szedése indokolt, orvosi vizsgálat szükséges, és a vizsgálatok eredményének függvényében lehet a D-vitamin adását elkezdeni. Hiányállapot esetén kezdetben igen magas dózis átmeneti szedésére is szükség lehet, majd a megismételt vérvizsgálat eredménye után lehet beállítani a fenntartó kezelést.

 

Általánosságban felnőtteknek télen napi 3.000 NE-t, nyáron napi 2.000 NE-et adunk. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a D-vitamin túl is adagolható, a túl nagy mennyiségektől a szervezet nehezen tud megszabadulni, és káros hatások is előfordulnak túl nagy adagok esetén.

Téma szakértője

  • Dr. Kádár János

  • Szakterületek:
    • belgyógyász, immunológus, infektológus
  • Specialitások:
    • Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
    • Habituális vetélések immunológiai okai
    • Ismeretlen eredetű láz
    • Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

    Rendelés típusa:

    • személyes (rendelői) vizit
    • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available

Orvos válaszol

Tisztelt Főorvos Úr!
3 éve van fejbőr problémám, pontosan körülírt területen nincs hajam, teljes a kopaszodás, ahol nem nő vissza a haj. Néhány szál maradt ezen a területen. Sajnos lassan, de tovább terjed ez a hajhiányos hely. Kezelték már antibiotikummal,szteroidos krémmel+injekcióval, illetve immunrendszer gyengítő gyógyszerrel. Diagnózisom bizonytalan, vévizsgálat sem készült arról hogy immunrendszer beteg lennék. Kérem a tanácsát, mit tegyek, jó lenne egy laborvizsgálatokkal megerősített diagnózis, nem csak a találgatások és felesleges gyógyszerszedések.
Válaszát és tanácsát előre is köszönöm.
Szabó Edina

Dr. Kádár János
Dr. Kádár János
Kedves Szabó Edina,

a tanácsom: személyes konzultáció, amennyiben komolyan gondolja a kérdés feltevését. Levélben nem lehet ilyen dolgokat rendezni, de a legnagyobb készséggel állok a rendelkezésre, vagy bármelyik kollegámat megkeresheti.

Tisztelettel,

Kádár János dr.

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Szakmai tapasztalat

Dr. Kádár Jánosnál jártam lupusszal. Kiváló orvos. Empatikus hozzáállása és szakmai tapasztalatai, tudása alapján határozottan ajánlom őt mindazoknak, akik ezzel betegséggel küzdenek.

További vélemények

Hírek

Fájdalmas csomók a lábszáron - mi okozhatja?

Fájdalmas csomók a lábszáron - mi okozhatja?

Az erythema nodosum a mélyben fekvő kiserek gyulladásához vezető késleltetett típusú túlérzékenységi reakció. Csomók formájában jelentkezik, elsősorban a sípcsonton feletti bőr területén. A betegség becslések szerint 100 000 emberből 1-5-öt érint. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakembere szerint az erythema nodosumot a szervezet által idegennek tekintett antigének: fertőzések, gyógyszerek vagy akár téves felismerés miatt autoimmun gyulladásos állapotok egyaránt kiválthatják, azonban sokszor nem sikerül a pontos okot azonosítani.

Szem- és szájszárazság? Így enyhítheti a Sjögren-szindróma tüneteit

Szem- és szájszárazság? Így enyhítheti a Sjögren-szindróma tüneteit

A Sjögren-szindróma az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, ami elsősorban a 30-65 év közötti hölgyeket érinti, és az életminőséget jelentősen befolyásoló tünetekkel bír. Dr. Kádár Jánost, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakemberét kérdeztük arról, mire érdemes figyelniük a pácienseknek a hétköznapok során.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica Egészségközpontok