Magas CRP? Szedjen D-vitamint!
Ha a C-reaktív protein (CRP) értéke megnő meg a vérben, az rendszerint azt jelzi, hogy a szervezetben valahol gyulladás zajlik. Egy friss kutatás szerint ennek megelőzésében és kezelésében is segíthet a D-vitamin pótlás. A hír kapcsán dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.
Ezért veszélyes a tartós gyulladás a szervezetben
Korábbi kutatások, melyek a D-vitamin szisztematikus (az egész szervezetet érintő) alacsony fokú gyulladásokra gyakorolt hatását vizsgálták, azt találták, hogy a D-vitamin hiánya a gyulladásos biomarkerek magasabb szintjéhez vezet. Ha tehát alacsony a szervezetben a D-vitamin szint, akkor az egy kis mértékű, de állandósult gyulladásos állapotot idéz elő a szervezetben. A tartósan fennálló gyulladás pedig megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, cukorbetegség, krónikus vesebetegség, nem alkoholos zsírmáj, neurodegeneratív és autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát.
D-vitamin és CRP szint
A szervezetben fennálló gyulladás egyik jellegzetes mutatója a vérben a CRP szint. A közelmúltban a kutatók ezért azt vizsgálták, hogy a D-vitamin szintje befolyásolja-e a CRP-szintet. Az International Journal of Epidemiology folyóiratban közzétett eredmények alapján közvetlen kapcsolat áll fenn az alacsony D-vitamin szint és a magasabb CRP szint között.
A 294970 személy adatait összesítő tanulmányban a résztvevők D-vitamin szintjét és egészségi állapotukról, életmódjukról szóló kérdőívek eredményeit dolgozták fel. A kutatók egyértelműen megállapították, hogy csak a D-vitamin-hiányban szenvedőknél volt emelkedett CRP-szint. Azt is megállapították, hogy a betegek D-vitamin szintjének emelése segíthet enyhíteni a gyulladás súlyosságát, vagyis a D-vitamin-hiány korrigálása csökkentheti az alacsony fokú gyulladást, és így potenciálisan mérsékelheti a gyulladással összefüggő betegségek kockázatát.
A D-vitamin pótlás csökkenti az autoimmun betegségek kockázatát
Következtetéseik megegyeznek a korábban The British Medical Journal folyóiratban közzétett kutatás eredményeivel. Itt ugyanis arról számoltak be, hogy azok a felnőttek, akik napi 2000 NE D3-vitamint szedtek legfeljebb 5 évig, 22%-kal csökkentették az összes autoimmun betegség kockázatát a placebo csoporthoz képest. Az eredményeket azért érdemes fenntartásokkal kezelni. Dr. Kádár János hozzátette, hogy természetesen ez egy nagyon hozzátelőleges megközelítése a kérdésnek: az adatok nem „tisztítottak”, így például nincsen pontos kép az egyes betegségekre vonatkozó adatokról külön-külön.
Dr. Kádár János elmondta, hogy a D-vitamin pótlás nemcsak a megelőzésben, hanem már kialakult betegség esetén is fontos. Segíthet ugyanis megelőzni a betegségek fellángolását és a tünetek rosszabbodását. A D-vitamin pótlásra különösen az őszi és téli időszakban, szeptembertől májusig van szükség. Annak eldöntésére, hogy kinek és milyen adagú D-vitamin szedése indokolt, orvosi vizsgálat szükséges, és a vizsgálatok eredményének függvényében lehet a D-vitamin adását elkezdeni. Hiányállapot esetén kezdetben igen magas dózis átmeneti szedésére is szükség lehet, majd a megismételt vérvizsgálat eredménye után lehet beállítani a fenntartó kezelést.
Általánosságban felnőtteknek télen napi 3.000 NE-t, nyáron napi 2.000 NE-et adunk. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a D-vitamin túl is adagolható, a túl nagy mennyiségektől a szervezet nehezen tud megszabadulni, és káros hatások is előfordulnak túl nagy adagok esetén.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés immunológiai kivizsgálásra
Téma szakértője
-
Dr. Kádár János
-
Szakterületek:
- belgyógyász, immunológus, infektológus
-
Specialitások:
- Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
- Habituális vetélések immunológiai okai
- Ismeretlen eredetű láz
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés típusa:
- személyes (rendelői) vizit
- magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available
Orvos válaszol
24 éves, férfi sportoló vagyok, egy éve derék panaszokkal, mióta sérvet kaptam egy emeléssel. Más izületi problémám nincs.
Régebben egy csontcintigráfiát még a gerincsérvem (L5-S1) miatt készítettek egy MR alapján észrevett kis haemangioma miatt, daganat kizárása céljából. A csontcintigráfia viszont az SI izületben kétoldali dúsulást mutatott ki, úgyhogy a sacroilietis gyanúja miatt reumatológus SI ízületi MR-t írt ki, továbbá egy HLA-B27 tesztet is kiírt. Autoimmunt szeretne kizárni.
Napok óta nem tudok aludni, mert gondolom, hogy Ankylosing Spondylitis-re gyanakszik, de igazából nem világosított fel, hogy ha HLA-B27 pozitív lesz, és az MR is sacroiliitis-t mutat majd ki, akkor mennyi az esélye annak, hogy autoimmun Ankylosing Spondylitis/Bechterew kór/Reaktív arthritis áll fent nálam? Elmondhatatlanul ideges vagyok.
Köszönöm válaszát.
Pár adatot hadd írjak le a vélemény előtt:
1./ a csont-scintigraphia fölöttébb megbízhatatlanul értékelhető diagnosztikai jelként, inkább csak az ismert sacroileitis aktivitásának megítélésére használatos;
2./ a HLA-B27 inkább csak népességi-statisztikai szinten értékelhető, nem jelentős diagnosztikai kritérium,
3./ a hagyományos immunvizsgálatok szinte sohasem pozitívak SNSA-ban.
Javaslom, akkor beszéljünk, ha meg van az MR vizsgálati lelete is.
Tisztelettel,
Kádár János dr.
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Udvarias
További véleményekKellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.
Hírek
Pillangó alakú bőrpír, kiütések, hajhullás - A korai felismerés jelentősége lupusznál
Leginkább a pillangó alakú bőrpírra figyelnek fel a páciensek, bár az is sokaknak feltűnhet, hogy erős kimerültség gyötri őket, esetleg kiütések, láz is kialakul, és a hajhullás is zavaró lehet. A lupusz egy autoimmun zavar, vagyis egy olyan állapot, melynek során az immunrendszer megtámadja saját szöveteit és szerveit. Általában az úgynevezett szisztémás lupuszt szokták a betegség alatt érteni, bár dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont – Prima Medica főorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy több típusa is van a kórképnek
Más fertőzések tüneteire is hajazhat a mononukleózis
A mononukleózis a tünetei, vagyis a láz, a torokfájás, a nyirokcsomó-duzzanat, a fáradtság miatt könnyen összetéveszthető más fertőzésekkel, mint a streptococcus okozta torokgyulladás, a citomegalovírus fertőzés, esetleg HIV fertőzés vagy toxoplazmózis, de a panaszok a leukémia, limfóma általános tüneteihez is hasonlatosak lehetnek. Bizonyos, elhúzódó, gyanút keltő esetekben ezért fontos a laboratóriumi vizsgálat a pontos diagnózishoz. Dr. Kádár János, az Immunközpont – Prima Medica belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa beszélt a témáról.
