Ezért fontos autoimmun betegeknek a D-vitamin pótlás
Az őszi és a tavaszi időszakban mindenkinek fontos a napi D-vitamin pótlásról gondoskodni. Arról, hogy ez miért különösen lényeges autoimmun betegek számára, dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa nyilatkozott.
D-vitamin: nem csak a csontok egészségéért
A D-vitaminról sokáig úgy tudtuk, hogy csak a csontok egészségének megőrzésében, a csontritkulás megelőzésében van szerepe. Az elmúlt évek kutatásai azonban rávilágítottak arra, hogy a D-vitamin valójában hormonként viselkedik a szervezetben, ezáltal pedig az általános egészségi állapotunkat is befolyásolja, nemcsak a csontsűrűségre hat.
Dr. Kádár János elmondta, hogy számos, civilizációs betegségnek is nevezett kórkép, mint szív- és érrendszeri megbetegedések, bizonyos rák típusok, allergia, de egyes autoimmun betegségek is összefügghetnek az alacsony D-vitamin szinttel.
Autoimmun betegek D-vitamin szedése
A D-vitamin szerepet játszik a szervezet immunfolyamataiban is. Jelenléte a szervezetben szükséges ahhoz, hogy a veleszületett és a szerzett immunitásban a sejtek funkcióját aktiválja, ilyen módon csökkenti a gyulladásos folyamatokat és a sejteket romboló oxidatív stresszt.
Fontos szerepe van abban, hogy támogatja az immunrendszert a betegségek megelőzésében és a betegségekkel szemben kialakuló védettség kialakításában. Ezt a funkcióját azonban csak akkor tudja ellátni, ha nem alakul ki D-vitamin hiány, ha megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre a szervezetben.
A D-vitamin pótlása autoimmun betegek számára különösen fontos. Több kutatás is ezt igazolta, egy átfogó tanulmányban több autoimmun betegség esetén, így például rheumatoid arthritis kapcsán is vizsgálták a hatását és arra jutottak, hogy a betegek kezelése során mindenképp foglalkozni kell a D-vitamin pótlásával. Segíthet ugyanis megelőzni a betegségek fellángolását és a tünetek rosszabbodását. Azzal kapcsolatban, hogy pontosan mennyi D-vitamint javasolt autoimmun betegeknek szedni, dr. Kádár János elmondta, hogy ez mindig egyéni, a napi dózis beállítása személyre szabottan történik.
Mennyi az ajánlott napi dózis?
A helyes táplálkozás és a szabad levegőn tartózkodás mellett, különösen az őszi és téli időszakban, szeptembertől májusig szükséges a D-vitamin pótlására. Annak eldöntésére, hogy kinek és milyen adagú D-vitamin szedése indokolt, orvosi vizsgálat szükséges, és a vizsgálatok eredményének függvényében lehet a D-vitamin adását elkezdeni.
Hiányállapot esetén kezdetben igen magas dózis átmeneti szedésére is szükség lehet, majd a megismételt vérvizsgálat eredménye után lehet beállítani a fenntartó kezelést. Általánosságban felnőtteknek télen napi 3.000 NE-t, nyáron napi 2.000 NE-et adunk.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés kivizsgálásra
Téma szakértője
-
Dr. Kádár János
-
Szakterületek:
- belgyógyász, immunológus, infektológus
-
Specialitások:
- Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
- Habituális vetélések immunológiai okai
- Ismeretlen eredetű láz
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés típusa:
- személyes (rendelői) vizit
- magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available
Orvos válaszol
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?
sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.
Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.
Tisztelettel,
Kádár dr.
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Szakmai tapasztalat
További véleményekDr. Kádár Jánosnál jártam lupusszal. Kiváló orvos. Empatikus hozzáállása és szakmai tapasztalatai, tudása alapján határozottan ajánlom őt mindazoknak, akik ezzel betegséggel küzdenek.
Hírek
Pillangó alakú bőrpír, kiütések, hajhullás - A korai felismerés jelentősége lupusznál
Leginkább a pillangó alakú bőrpírra figyelnek fel a páciensek, bár az is sokaknak feltűnhet, hogy erős kimerültség gyötri őket, esetleg kiütések, láz is kialakul, és a hajhullás is zavaró lehet. A lupusz egy autoimmun zavar, vagyis egy olyan állapot, melynek során az immunrendszer megtámadja saját szöveteit és szerveit. Általában az úgynevezett szisztémás lupuszt szokták a betegség alatt érteni, bár dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont – Prima Medica főorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy több típusa is van a kórképnek
Más fertőzések tüneteire is hajazhat a mononukleózis
A mononukleózis a tünetei, vagyis a láz, a torokfájás, a nyirokcsomó-duzzanat, a fáradtság miatt könnyen összetéveszthető más fertőzésekkel, mint a streptococcus okozta torokgyulladás, a citomegalovírus fertőzés, esetleg HIV fertőzés vagy toxoplazmózis, de a panaszok a leukémia, limfóma általános tüneteihez is hasonlatosak lehetnek. Bizonyos, elhúzódó, gyanút keltő esetekben ezért fontos a laboratóriumi vizsgálat a pontos diagnózishoz. Dr. Kádár János, az Immunközpont – Prima Medica belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa beszélt a témáról.
