Ezért fontos autoimmun betegeknek a D-vitamin pótlás
Az őszi és a tavaszi időszakban mindenkinek fontos a napi D-vitamin pótlásról gondoskodni. Arról, hogy ez miért különösen lényeges autoimmun betegek számára, dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa nyilatkozott.
D-vitamin: nem csak a csontok egészségéért
A D-vitaminról sokáig úgy tudtuk, hogy csak a csontok egészségének megőrzésében, a csontritkulás megelőzésében van szerepe. Az elmúlt évek kutatásai azonban rávilágítottak arra, hogy a D-vitamin valójában hormonként viselkedik a szervezetben, ezáltal pedig az általános egészségi állapotunkat is befolyásolja, nemcsak a csontsűrűségre hat.
Dr. Kádár János elmondta, hogy számos, civilizációs betegségnek is nevezett kórkép, mint szív- és érrendszeri megbetegedések, bizonyos rák típusok, allergia, de egyes autoimmun betegségek is összefügghetnek az alacsony D-vitamin szinttel.
Autoimmun betegek D-vitamin szedése
A D-vitamin szerepet játszik a szervezet immunfolyamataiban is. Jelenléte a szervezetben szükséges ahhoz, hogy a veleszületett és a szerzett immunitásban a sejtek funkcióját aktiválja, ilyen módon csökkenti a gyulladásos folyamatokat és a sejteket romboló oxidatív stresszt.
Fontos szerepe van abban, hogy támogatja az immunrendszert a betegségek megelőzésében és a betegségekkel szemben kialakuló védettség kialakításában. Ezt a funkcióját azonban csak akkor tudja ellátni, ha nem alakul ki D-vitamin hiány, ha megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre a szervezetben.
A D-vitamin pótlása autoimmun betegek számára különösen fontos. Több kutatás is ezt igazolta, egy átfogó tanulmányban több autoimmun betegség esetén, így például rheumatoid arthritis kapcsán is vizsgálták a hatását és arra jutottak, hogy a betegek kezelése során mindenképp foglalkozni kell a D-vitamin pótlásával. Segíthet ugyanis megelőzni a betegségek fellángolását és a tünetek rosszabbodását. Azzal kapcsolatban, hogy pontosan mennyi D-vitamint javasolt autoimmun betegeknek szedni, dr. Kádár János elmondta, hogy ez mindig egyéni, a napi dózis beállítása személyre szabottan történik.
Mennyi az ajánlott napi dózis?
A helyes táplálkozás és a szabad levegőn tartózkodás mellett, különösen az őszi és téli időszakban, szeptembertől májusig szükséges a D-vitamin pótlására. Annak eldöntésére, hogy kinek és milyen adagú D-vitamin szedése indokolt, orvosi vizsgálat szükséges, és a vizsgálatok eredményének függvényében lehet a D-vitamin adását elkezdeni.
Hiányállapot esetén kezdetben igen magas dózis átmeneti szedésére is szükség lehet, majd a megismételt vérvizsgálat eredménye után lehet beállítani a fenntartó kezelést. Általánosságban felnőtteknek télen napi 3.000 NE-t, nyáron napi 2.000 NE-et adunk.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés kivizsgálásra
Téma szakértője
-
Dr. Kádár János
-
Szakterületek:
- belgyógyász, immunológus, infektológus
-
Specialitások:
- Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
- Habituális vetélések immunológiai okai
- Ismeretlen eredetű láz
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés típusa:
- személyes (rendelői) vizit
- magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available
Orvos válaszol
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?
sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.
Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.
Tisztelettel,
Kádár dr.
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Udvarias
További véleményekKellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.
