Immunológia
Minden 100. ember szenved a szemszárazságot okozó betegségtől

Minden 100. ember szenved a szemszárazságot okozó betegségtől

Dr. Kádár János Létrehozva: 2013.04.08 Módosítva: 2020.09.02

A száraz szem egyre gyakoribb panasz, nevezhetjük akár civilizációs betegségnek is. A probléma kezeléséhez azonban gyakran kevés egy szemcsepp, a kezdetben még inkább csak kellemetlen tünet ugyanis autoimmun betegség jele is lehet.

Mindennapos panasz

A szemszárazság főleg 40 év felett fordul elő, gyakorisága a változó korral járó hormonális hatások következtében nők körében magasabb. Fiatalabbaknál a panaszokat elsősorban az életmódból fakadó tényezők okozzák: a számítógép, vagy televízió előtt ülve ritkábban pislogunk, ezáltal a könnyfilm nem pótlódik megfelelő ütemben, ami szemszárazságot okoz. A túl száraz szobalevegő, dohányfüst, légkondicionáló, bizonyos gyógyszerek szedése és a kontaktlencse használat egyaránt hozzájárulhat a tünetek jelentkezéséhez. A probléma többnyire hatékonyan orvosolható nedvességet pótló műkönnyek használatával. Amennyiben mindez kevésnek bizonyul, vagy a panaszok hosszú távon, esetleg más tünettel együtt jelentkeznek, komolyabb kivizsgálásra is szükség lehet.

 

Sjögren-szindróma

Az autoimmun betegségeknek ma már több megjelenési formáját ismerjük, ezek között is gyakori a szemszárazságot is okozó Sjögren-szindróma – számolt be tapasztalatairól dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont orvosa. A Sjögren-szindróma első tünete rendszerint a szemszárazság, majd ezt követően, vagy ezzel egy időben a csökkent nyáltermelődés miatt jelentkező szájszárazság. A tünetekhez társulhat ízületi fájdalom, vagy gyulladás, fáradékonyság, esetleg hőemelkedés. A betegség kezeletlen esetben a nyálmirigyek teljes sorvadásával járhat.

 

Másodlagos fertőzések

A szemeket borító vékony könnyréteg feladata nem csak a nedvesség fenntartása, de segítségével biztosítható a szaruhártya oxigén- és tápanyag-ellátása, és a bekerülő idegentestek eltávolítása is. A könnyfilm az első védelmi vonalat képezi a bakteriális és vírusos fertőzésekkel szemben, hiánya tehát nem csak komfortézetünket csökkenti, de számos egészségügyi probléma kockázatát is növeli. Fertőzések esetén a nyálkahártyák fokozott váladéktermeléssel igyekeznének megszabadulni a kórokozóktól és a kórokozókkal fertőzött sejtektől, így a betegség velejárója a különböző fertőzésekre való hajlam fokozódása is. Jellegzetes panasz, hogy a könnytermelés csökkenésével a betegeknél gyakrabban alakul ki szembetegség, az orr-, és szájnyálkahártya szárazsága pedig a légúti fertőzések kockázatát növeli.

 

Más érintett szervek

A nyálmirigyek csökkent működése nem csak a szemben, szájban okozhat problémát: csökkenhet a hasnyálmirigy enzimtermelése, mely puffadásos panaszokhoz vezet. A tüdő belső, felületi feszültséget befolyásoló anyagának termelődése a tüdő pusztulását, kötőszövetes
átalakulását eredményezheti. A máj epekiválasztása is csökkenhet, az epe visszamaradása a májban pedig súlyos károsodáshoz vezethet. A tartós gyulladás következménye lehet kóros gyulladásos fehérjék felszaporodása, mely a vér sűrűségének – viszkozitásának – megváltozásával jár és kisér-gyulladást idézhet elő. Olykor pedig a csontvelő ellenanyag termelő sejtjei szabadulhatnak el, amelynek már vérképzőszeri következményei is lehetnek. Mindezek alapján azt is mondhatjuk, a Sjögren-szindróma korai felismerése révén több veszélyeztető társbetegséget is idejekorán észlelni lehet.

A kiváltó ok kezelése

A Sjögren-szindróma viszonylag gyakori betegség, közel minden 100. embert érinti, elsősorban nők körében fordul elő. A betegség rendszerint lassú lefolyású, a tünetek akár évek alatt, egymást viszonylag nagyobb időbeni eltéréssel követően is megjelenhetnek. A betegek hullámszerűen jelentkező panaszokról számolnak be, ennek oka, hogy a tünetek bizonyos időnként fellángolhatnak, majd átmeneti javulás figyelhető meg, amit rendszerint ismételt állapotromlás követ. Lényeges, hogy az orvosi vizsgálat a betegség fellángolásának, a tünetek erősödésének idején történjen. Ilyenkor vérvizsgálat, illetve a könnytermelést és a nyálmirigy működését vizsgáló diagnosztikai módszerek segítik a diagnózis felállítását. A kezelés elsődleges célja a gyulladásos folyamatok mérséklése. A Sjögren-szindróma jelenleg nem gyógyítható, de kontrollálható betegség. A megfelelő gyógyszerekkel, hosszú távon alkalmazott immunmoduláns hatóanyagú készítményekkel az állapotromlás kivédhető és a szem- és szájszárazság kellemetlen tünetei is enyhíthetők.

Téma szakértői

Dr. Kádár János

Dr. Kádár János

belgyógyász, immunológus, infektológus

Kapcsolódó oldalak

Hírek

6+1 teendő kullancscsípés esetén

6+1 teendő kullancscsípés esetén

A kullancscsípés komoly egészségügyi kérdéseket vet fel, mivel a kullancsok potenciálisan betegségeket terjeszthetnek. A legfontosabb az, hogy nyugodt maradjon, és megfelelően reagáljon a csípésre. Ez a cikk áttekintést nyújt arról, hogy mit tegyen, ha megcsípte egy kullancs, és hogyan minimalizálja a lehetséges egészségügyi kockázatokat.

A sokízületi gyulladás nem csak az ízületeket betegíti meg

A sokízületi gyulladás nem csak az ízületeket betegíti meg

Rheumatoid arthritis (RA) néven is ismert az ízületi gyulladás autoimmun formája. Nevével ellentétben azonban a betegség tünetei nem korlátozódnak kizárólag az ízületekre. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy milyen panaszok fordulhatnak még elő a betegeknél és mit tehetünk a kezelés érdekében.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica Egészségközpontok

Tisztelt Pácienseink!

Az Ostrom utcai rendelőknek otthont adó épületen teljes felújítást végzünk, hogy egy kellemes környezetben fogadhassuk a gyógyulni vágyókat. A felújítással kapcsolatos kellemetlenségekért szíves elnézésüket és megértésüket kérjük!

Köszönettel:

Prima Medica Egészségközpontok