Immunológia
Minden 100. ember szenved a szemszárazságot okozó betegségtől

Minden 100. ember szenved a szemszárazságot okozó betegségtől

Dr. Kádár János Létrehozva: 2013.04.08 Módosítva: 2020.09.02

A száraz szem egyre gyakoribb panasz, nevezhetjük akár civilizációs betegségnek is. A probléma kezeléséhez azonban gyakran kevés egy szemcsepp, a kezdetben még inkább csak kellemetlen tünet ugyanis autoimmun betegség jele is lehet.

Mindennapos panasz

A szemszárazság főleg 40 év felett fordul elő, gyakorisága a változó korral járó hormonális hatások következtében nők körében magasabb. Fiatalabbaknál a panaszokat elsősorban az életmódból fakadó tényezők okozzák: a számítógép, vagy televízió előtt ülve ritkábban pislogunk, ezáltal a könnyfilm nem pótlódik megfelelő ütemben, ami szemszárazságot okoz. A túl száraz szobalevegő, dohányfüst, légkondicionáló, bizonyos gyógyszerek szedése és a kontaktlencse használat egyaránt hozzájárulhat a tünetek jelentkezéséhez. A probléma többnyire hatékonyan orvosolható nedvességet pótló műkönnyek használatával. Amennyiben mindez kevésnek bizonyul, vagy a panaszok hosszú távon, esetleg más tünettel együtt jelentkeznek, komolyabb kivizsgálásra is szükség lehet.

 

Sjögren-szindróma

Az autoimmun betegségeknek ma már több megjelenési formáját ismerjük, ezek között is gyakori a szemszárazságot is okozó Sjögren-szindróma – számolt be tapasztalatairól dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont orvosa. A Sjögren-szindróma első tünete rendszerint a szemszárazság, majd ezt követően, vagy ezzel egy időben a csökkent nyáltermelődés miatt jelentkező szájszárazság. A tünetekhez társulhat ízületi fájdalom, vagy gyulladás, fáradékonyság, esetleg hőemelkedés. A betegség kezeletlen esetben a nyálmirigyek teljes sorvadásával járhat.

 

Másodlagos fertőzések

A szemeket borító vékony könnyréteg feladata nem csak a nedvesség fenntartása, de segítségével biztosítható a szaruhártya oxigén- és tápanyag-ellátása, és a bekerülő idegentestek eltávolítása is. A könnyfilm az első védelmi vonalat képezi a bakteriális és vírusos fertőzésekkel szemben, hiánya tehát nem csak komfortézetünket csökkenti, de számos egészségügyi probléma kockázatát is növeli. Fertőzések esetén a nyálkahártyák fokozott váladéktermeléssel igyekeznének megszabadulni a kórokozóktól és a kórokozókkal fertőzött sejtektől, így a betegség velejárója a különböző fertőzésekre való hajlam fokozódása is. Jellegzetes panasz, hogy a könnytermelés csökkenésével a betegeknél gyakrabban alakul ki szembetegség, az orr-, és szájnyálkahártya szárazsága pedig a légúti fertőzések kockázatát növeli.

 

Más érintett szervek

A nyálmirigyek csökkent működése nem csak a szemben, szájban okozhat problémát: csökkenhet a hasnyálmirigy enzimtermelése, mely puffadásos panaszokhoz vezet. A tüdő belső, felületi feszültséget befolyásoló anyagának termelődése a tüdő pusztulását, kötőszövetes
átalakulását eredményezheti. A máj epekiválasztása is csökkenhet, az epe visszamaradása a májban pedig súlyos károsodáshoz vezethet. A tartós gyulladás következménye lehet kóros gyulladásos fehérjék felszaporodása, mely a vér sűrűségének – viszkozitásának – megváltozásával jár és kisér-gyulladást idézhet elő. Olykor pedig a csontvelő ellenanyag termelő sejtjei szabadulhatnak el, amelynek már vérképzőszeri következményei is lehetnek. Mindezek alapján azt is mondhatjuk, a Sjögren-szindróma korai felismerése révén több veszélyeztető társbetegséget is idejekorán észlelni lehet.

A kiváltó ok kezelése

A Sjögren-szindróma viszonylag gyakori betegség, közel minden 100. embert érinti, elsősorban nők körében fordul elő. A betegség rendszerint lassú lefolyású, a tünetek akár évek alatt, egymást viszonylag nagyobb időbeni eltéréssel követően is megjelenhetnek. A betegek hullámszerűen jelentkező panaszokról számolnak be, ennek oka, hogy a tünetek bizonyos időnként fellángolhatnak, majd átmeneti javulás figyelhető meg, amit rendszerint ismételt állapotromlás követ. Lényeges, hogy az orvosi vizsgálat a betegség fellángolásának, a tünetek erősödésének idején történjen. Ilyenkor vérvizsgálat, illetve a könnytermelést és a nyálmirigy működését vizsgáló diagnosztikai módszerek segítik a diagnózis felállítását. A kezelés elsődleges célja a gyulladásos folyamatok mérséklése. A Sjögren-szindróma jelenleg nem gyógyítható, de kontrollálható betegség. A megfelelő gyógyszerekkel, hosszú távon alkalmazott immunmoduláns hatóanyagú készítményekkel az állapotromlás kivédhető és a szem- és szájszárazság kellemetlen tünetei is enyhíthetők.

Téma szakértői

Dr. Kádár János

belgyógyász, immunológus, infektológus

Kapcsolódó oldalak

Hírek

Miért gyakoribbak nők körében az autoimmun betegségek?

Miért gyakoribbak nők körében az autoimmun betegségek?

Autoimmun betegségnek nevezzük, ha az immunrendszer a beteg saját szervezetét támadja meg. Az autoimmun betegségeknek több típusa létezik, ezek eltérő tüneteket okozhatnak, ám közös vonásuk, hogy többségében, mintegy 75%-ban nőket érintenek. Ennek okairól dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Összehasonlító táblázat a COVID-19 oltásról

Összehasonlító táblázat a COVID-19 oltásról

Gyakran felmerülő kérdés a napokban, melyik COVID-19 elleni oltás adható különféle betegséggel élőknek. Ezért készítettünk egy összehasonlító táblázatot a COVID19 oltásokról. A táblázat a jelenleg rendelkezésünkre álló hivatalos alkalmazási előírásokból származó információkat tartalmazza.

 

FONTOS! Ezek általános irányelvek, mindenkinél egyedileg az oltó orvosnak kell mérlegelnie és szakmai döntést hoznia az olthatóságról - ide értve, hogy mit jelent az adott illetőnél a "fellángolás", az "egyensúly", a "jelentős eltérés".

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica

Prima Medica Egészséghálózat