Immunológia
Sjögren-szindróma: minél korábban jelentkezik, annál súlyosabb

Sjögren-szindróma: minél korábban jelentkezik, annál súlyosabb

Dr. Kádár János Létrehozva: 2021.02.25 Módosítva: 2021.03.03

A Sjögren-szindróma elsősorban 40 év feletti hölgyek körében fordul elő. Kutatók megfigyelték, hogy ha ennél korábban, 35 éves kor előtt kialakul, akkor van, hogy súlyosabb betegséget jelez. Az autoimmun kórkép tüneteiről dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Szem- és szájszárazság

A Sjögren-szindróma első tünete rendszerint a szemszárazság, majd ezt követően, vagy ezzel egy időben a csökkent nyáltermelődés miatt jelentkező szájszárazság. A tünetekhez társulhat ízületi fájdalom vagy gyulladás, fáradékonyság, esetleg hőemelkedés. A betegség kezeletlen esetben a nyálmirigyek teljes sorvadásával járhat.

Az egész szervezetet érinti

A betegség első tünetei általában 40 és 60 éves kor között jelentkeznek. Ha ennél korábban, 35 éves kor előtt kialakul, akkor a Rheumatology folyóiratban közölt kutatás alapján rosszabb a betegség prognózisa.

 

A Sjögren-szindróma az esetek 15%-ában szisztémás komplikációkkal jár – magyarázza dr. Kádár János. A betegség miatt csökkenhet a hasnyálmirigy enzimtermelése, a tüdő is károsodhat, kötőszövetes átalakulás jöhet létre, aminek következtében csökken a légzőfelület és csökkenhet a tüdő véráteresztő képessége. A máj epekiválasztása romolhat, az epe visszamaradása a májban súlyos károsodáshoz vezethet. A tartós gyulladás következtében a vér sűrűsége megváltozhat és kisér-gyulladás jöhet létre, de a betegség akár vérképzőszervi következményekkel is járhat. Szerencsére csak az esetek egy részében alakul ki súlyos károsodás.

Súlyosabb szövődmények

Sjögren szindróma tünete lehet a tartós fáradtság is.A folyóirat közlése szerint a szövődmények súlyosabbak és gyakrabban jelentkeznek, ha a betegség 35 éves kor előtt kialakul. A vizsgálatban részt vett 338 páciensnél kései kiindulású volt a betegség, 55 résztvevőnél viszont 35 évesen, vagy még korábban jelentkeztek az első tünetek.

 

A későbbi kezdetű Sjögrenhez képest, náluk jóval gyakoribb volt a nyálmirigyek megnagyobbodása, a nyirokcsomók megduzzadása, az értágulatok/purpurák – hajszálerek gyulladásával járó betegség - megjelenése és a vesék érintettsége. A laboreredményeikben a kóros immunológiai faktorok is gyakoribbak voltak. Korai kiindulású Sjögren-szindróma esetén a betegség 5 éven belüli rosszabbodása gyakoribb, míg a késői kiindulású Sjögren esetén jelentős javulás várható.

Ezért is fontos a korai diagnózis

A Sjögren-szindróma rendszerint lassú lefolyású. A betegség felismerését nehezíti, hogy a tünetek nagyobb időbeni eltéréssel, akár évek alatt is megjelenhetnek, időnként fellángolhatnak, majd átmeneti javulás figyelhető meg, amit rendszerint ismételt állapotromlás követ.

 

Dr. Kádár János azt tanácsolja, ha észleljük, hogy a tünetek kiújultak, ismét fokozódik a szem- és/vagy szájszárazság, ízületi fájdalom, fáradékonyság, esetleg hőemelkedés is jelentkezik, forduljunk orvoshoz. Ne várjuk meg, míg a tünetek javulnak, vagy elmúlnak. A kivizsgálás során a vérvizsgálat mellett a könnytermelés és a nyálmirigy működésének vizsgálata is megtörténik.

 

A korai diagnózis és kezelés azért nagyon lényeges, mert a Sjögren-szindróma nem gyógyítható, de féken tartható betegség. Nem könnyű az észlelése, mert a betegség lassan romlik, a kedd alig rosszabb, mint a hétfő volt. Több veszélyeztető társbetegséget is idejekorán észlelni lehet, a hosszú távon alkalmazott immunmoduláns hatóanyagú készítményekkel az állapotromlás kivédhető. A megfelelő gyógyszerekkel a gyulladást mérsékelni lehet. A korai felismeréssel a szem- és szájszárazság kellemetlen tüneteit is enyhíteni lehet.

 

Nem jó összekeverni az aktív állapotot és a maradványállapotot. Előbbiben van gyulladás, laboreltérés és a panaszok, ha lassan is, de romlanak. Utóbbi egy „kialudt” betegséget jelez, aktivitás nincs, de nincs is már mit tenni a száraz szem/száraz száj tünetei miatt: immunológiai beavatkozás nem szükséges.

Téma szakértője

Dr. Kádár János

belgyógyász, immunológus, infektológus

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Gál

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Udvarias

Kellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.

További vélemények

Hírek

Mi a különbség a szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegség között?

Mi a különbség a szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegség között?

Megkülönböztetünk szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegségeket. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmagyarázta, hogy milyen tünetek utalhatnak rá, és melyik pontosan mit jelent.

Miért gyakoribbak nők körében az autoimmun betegségek?

Miért gyakoribbak nők körében az autoimmun betegségek?

Autoimmun betegségnek nevezzük, ha az immunrendszer a beteg saját szervezetét támadja meg. Az autoimmun betegségeknek több típusa létezik, ezek eltérő tüneteket okozhatnak, ám közös vonásuk, hogy többségében, mintegy 75%-ban nőket érintenek. Ennek okairól dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica Egészséghálózat