Sjögren-szindróma: minél korábban jelentkezik, annál súlyosabb

Szem- és szájszárazság

A Sjögren-szindróma első tünete rendszerint a szemszárazság, majd ezt követően, vagy ezzel egy időben a csökkent nyáltermelődés miatt jelentkező szájszárazság. A tünetekhez társulhat ízületi fájdalom vagy gyulladás, fáradékonyság, esetleg hőemelkedés. A betegség kezeletlen esetben a nyálmirigyek teljes sorvadásával járhat.

Az egész szervezetet érinti

A betegség első tünetei általában 40 és 60 éves kor között jelentkeznek. Ha ennél korábban, 35 éves kor előtt kialakul, akkor a Rheumatology folyóiratban közölt kutatás alapján rosszabb a betegség prognózisa.

A Sjögren-szindróma az esetek 15%-ában szisztémás komplikációkkal jár – magyarázza dr. Kádár János. A betegség miatt csökkenhet a hasnyálmirigy enzimtermelése, a tüdő is károsodhat, kötőszövetes átalakulás jöhet létre, aminek következtében csökken a légzőfelület és csökkenhet a tüdő véráteresztő képessége. A máj epekiválasztása romolhat, az epe visszamaradása a májban súlyos károsodáshoz vezethet. A tartós gyulladás következtében a vér sűrűsége megváltozhat és kisér-gyulladás jöhet létre, de a betegség akár vérképzőszervi következményekkel is járhat. Szerencsére csak az esetek egy részében alakul ki súlyos károsodás.

Súlyosabb szövődmények

A folyóirat közlése szerint a szövődmények súlyosabbak és gyakrabban jelentkeznek, ha a betegség 35 éves kor előtt kialakul. A vizsgálatban részt vett 338 páciensnél kései kiindulású volt a betegség, 55 résztvevőnél viszont 35 évesen, vagy még korábban jelentkeztek az első tünetek.

A későbbi kezdetű Sjögrenhez képest, náluk jóval gyakoribb volt a nyálmirigyek megnagyobbodása, a nyirokcsomók megduzzadása, az értágulatok/purpurák – hajszálerek gyulladásával járó betegség - megjelenése és a vesék érintettsége. A laboreredményeikben a kóros immunológiai faktorok is gyakoribbak voltak. Korai kiindulású Sjögren-szindróma esetén a betegség 5 éven belüli rosszabbodása gyakoribb, míg a késői kiindulású Sjögren esetén jelentős javulás várható.

Ezért is fontos a korai diagnózis

A Sjögren-szindróma rendszerint lassú lefolyású. A betegség felismerését nehezíti, hogy a tünetek nagyobb időbeni eltéréssel, akár évek alatt is megjelenhetnek, időnként fellángolhatnak, majd átmeneti javulás figyelhető meg, amit rendszerint ismételt állapotromlás követ.

Dr. Kádár János azt tanácsolja, ha észleljük, hogy a tünetek kiújultak, ismét fokozódik a szem- és/vagy szájszárazság, ízületi fájdalom, fáradékonyság, esetleg hőemelkedés is jelentkezik, forduljunk orvoshoz. Ne várjuk meg, míg a tünetek javulnak, vagy elmúlnak. A kivizsgálás során a vérvizsgálat mellett a könnytermelés és a nyálmirigy működésének vizsgálata is megtörténik.

A korai diagnózis és kezelés azért nagyon lényeges, mert a Sjögren-szindróma nem gyógyítható, de féken tartható betegség. Nem könnyű az észlelése, mert a betegség lassan romlik, a kedd alig rosszabb, mint a hétfő volt. Több veszélyeztető társbetegséget is idejekorán észlelni lehet, a hosszú távon alkalmazott immunmoduláns hatóanyagú készítményekkel az állapotromlás kivédhető. A megfelelő gyógyszerekkel a gyulladást mérsékelni lehet. A korai felismeréssel a szem- és szájszárazság kellemetlen tüneteit is enyhíteni lehet.

Nem jó összekeverni az aktív állapotot és a maradványállapotot. Előbbiben van gyulladás, laboreltérés és a panaszok, ha lassan is, de romlanak. Utóbbi egy „kialudt” betegséget jelez, aktivitás nincs, de nincs is már mit tenni a száraz szem/száraz száj tünetei miatt: immunológiai beavatkozás nem szükséges.