Aki rendszeresen fáradtnak, kimerültnek, kedvetlennek érzi magát, meglassult, nagy az alvásigénye, száraz a bőre, hullik a haja, esetleg hízik/nem tud fogyni, hiába figyel az étkezésére, székrekedésre hajlamos annak lehet, hogy Hashimoto-betegség miatt kialakult pajzsmirigy alulműködése van. Jó hír, hogy szakorvosi vizsgálattal ez könnyen felderíthető, a betegség tünetei pedig gyógyszeres kezeléssel és egészséges életmóddal jelentős mértékben enyhíthetők vagy megszüntethetők – magyarázza dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, az Immunközpont munkatársa.
A Hashimoto-betegség (Hashimotho thyreoditis) a pajzsmirigy-alulműködés egyik leggyakoribb oka. Nevét Hasimoto Hakaru japán orvosról kapta, aki 1912-ben először írta le a krónikus pajzsmirigy-gyulladás kórképét. Ez a leggyakoribb autoimmun pajzsmirigybetegség, ami sokkal inkább érinti a nőket, mint a férfiakat: 25-30 felnőtt nő közül 1 szenved a betegség valamelyik formájában.
A Hashimoto-betegségben az immunrendszer hibásan idegenként érzékeli a pajzsmirigyet, pusztító sejteket toboroz a mirigyállományba, és antitesteket termel ellene. Ez a folyamat fokozatosan károsítja a pajzsmirigy sejtjeit, csökkentve a hormontermelést. Ennek következtében a betegeknél gyakori az alacsony pajzsmirigyhormon-szint. A Hashimoto-kór kezelésében jártas szakorvosok fizikális és vér-, valamint ultrahang-vizsgálattal egyértelműen meg tudják állapítani, hogy az alábbi tünetek hátterében valóban ez a betegség áll-e. Gyakori eset, hogy maga a gyulladással járó immunbetegség már „kialudt”, és csökkent hormontermelő képességgel járó pajzsmirigyet hagy maga után.
Mivel a pajzsmirigy a test egyik legfontosabb hormontermelő szerve, amely számos szervre és azok funkcióira hatással van, a pajzsmirigy működési zavarai sokféle tünetet okozhatnak. A pajzsmirigy alulműködés leggyakoribb tünetei közé tartozik
Hashimoto- thyreoditisben, vagy a betegség lezajlása után, a visszamaradt csökkent hormontermelőképesség esetén a betegeknek gyakran élethosszig tartó hormonpótló terápiára van szükségük levotiroxinnal (T4). Ezeket a hormonokat rendszeresen, pontosan az orvos utasításának megfelelő dózisban kell szedni. A pajzsmirigyhormon pótlása segít normalizálni a pajzsmirigy működését és csökkenteni a tüneteket. Nagyon fontos rendszeresen ellenőrizni a hormonszinteket, és ha szükséges változtatni a gyógyszer adagolásán a betegség tüneteinek és a laboreredményeknek megfelelően – mondja dr. Kádár János.
A belgyógyász, immunológus ugyanakkor azt is kiemeli, hogy a megfelelő gyógyszeres terápia mellett az életmód is fontos része a Hashimoto-betegek kezelésének. A tünetek enyhítéséhez nagyban hozzájárul az egészséges életmód: a megfelelő táplálkozás, a mozgás és a stressz lehetőség szerinti kerülése. Számos tanulmány hangsúlyozza a D-vitamin és a szelénpótlás előnyeit Hashimoto esetén. Specifikus étrend vagy diéta nem javasolt, azonban hasznos a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, illetve az állati eredetű táplálékokban szegény étrend a gyulladáscsökkentő hatás miatt.
Az egészséges táplálkozás, valamint a mozgás, az aktív életmód a súlyproblémákat is segíthet enyhíteni.
Kutatások azt mutatják, hogy gyulladáscsökkentő és antidepresszáns hatásuknak köszönhetően bizonyos étrendkiegészítők is képesek pozitívan befolyásolni a Hashimoto tüneteit, javítva ezzel az általános közérzetet. Mielőtt azonban bárki táplálékkiegészítők, gyógynövények vagy egyéb alternatív terápiák felé fordulna, feltétlenül konzultáljon a kezelőorvosával az esetleges negatív következmények elkerülése érdekében – hívja fel a figyelmet dr. Kádár János.
A Hashimoto-betegség, majd a kialakult pajzsmirigy alulműködés hosszú távú, rendszerint élethosszig tartó kezelést igényel. A rendszeres orvosi ellenőrzések és a pajzsmirigy hormonpótlás a tünetmentes élet alapja. A gyógyszeres terápia a megfelelő táplálkozással és életmóddal kiegészítve segít a pajzsmirigy működésének rendezésében, a gyulladásos folyamatok gátlásában és a tünetek enyhítésében is.
Rendelés típusa:
További véleményekDr. Kádár Jánosnál jártam lupusszal. Kiváló orvos. Empatikus hozzáállása és szakmai tapasztalatai, tudása alapján határozottan ajánlom őt mindazoknak, akik ezzel betegséggel küzdenek.
Vajon miért dönt úgy az immunrendszer, hogy a szervezet saját sejtjeit ellenségként ismeri fel, és támadásba lendül ellenük? Ez még az immunológiával foglalkozó szakemberek számára is rejtély, és bár pontos válasszal nem szolgálhatunk, néhány tényezőt sikerült beazonosítani, amelyek az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszhatnak – fogalmaz dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa.
Az őszi-téli vírusszezonban már-már természetes, hogy a torokfájás egyre gyakrabban talál meg bennünket. Ez a tünet azonban számos betegségben előfordulhat, beleértve a fertőző mononukleózist és a Streptococcus fertőzés okozta torokgyulladást. De honnan tudhatjuk, melyik betegség gyűrt le bennünket? Amint, arra dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa rámutatott, a két kórkép elkülönítése gyakran még a szakembereknek is fejtörést okoz.