Miért gyakoribbak nők körében az autoimmun betegségek?

Miért gyakoribbak nők körében az autoimmun betegségek?

Dr. Kádár János Módosítva: 2021.04.12 17:44

Autoimmun betegségnek nevezzük, ha az immunrendszer a beteg saját szervezetét támadja meg. Az autoimmun betegségeknek több típusa létezik, ezek eltérő tüneteket okozhatnak, ám közös vonásuk, hogy többségében, mintegy 75%-ban nőket érintenek. Ennek okairól dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Nők és autoimmun betegségek - lehetséges okok

Különböző teóriák, feltételezések léteznek arra vonatkozóan, hogy az autoimmun betegségek miért érintik elsősorban a hölgyeket, de ennek pontos okai a kutatók előtt sem tisztázottak. A szakemberek feltételezik, hogy ebben közre játszhatnak az immunitásbeli nemi különbségek, a genetika, a környezeti tényezők és a stressz is.

Nemi különbségek az immunitásban

A férfiakhoz képest a hölgyek immunrendszere érzékenyebb és amikor az immunrendszerük fellép egy „betolakodóval” szemben, erősebb gyulladásos válasz alakul ki náluk. Ez az erős immunreakció az, ami normális esetben segíti a fertőzések leküzdését, ám autoimmun betegség esetén nem a kórokozó, hanem a saját szervezetük ellen irányul. A gyulladásos válasz krónikussá válik, és végül jelentős szövet-, szerv- és ízületkárosodáshoz vezet.

Hormonális különbségek

Terhesség, hormonális változások és autoimmun betegség.Az immunrendszer működésére a női nemi hormonok is hatással vannak, ezek is szerepet játszhatnak az intenzív gyulladásos reakció kialakulásában. A nők életében a pubertástól kezdve a terhességen át a menopauzáig számtalan hormonális változás zajlik le, ezek – bizonyos genetikai, környezeti kockázati tényezőkkel együttesen - is közre játszhatnak az autoimmun betegségek kialakulásában.

 

A terhesség alatt az anya szervezete elnyomja az immunrendszer működését annak érdekében, hogy a magzat kilökődését meggátolja. Sokaknál épp ez a „csökkent immunműködés” helyreállása váltja ki az autoimmun betegség megjelenését a szülést követően. A hormonális hatások jelentősége már kialakult autoimmun betegség esetén is számottevő. A terhesség alatt például egyéntől függően javulhat, de romolhat is a betegek állapota.

A genetika szerepe

Mivel az autoimmun betegségek az X kromoszómához kötődnek és a nőknek XX kromoszómája van, szemben a férfiak XY kromoszómáival, emiatt a nőknél magasabb az autoimmun betegségek kialakulásának kockázata. A Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói azt is felfedezték, hogy az X kromoszómákban egy specifikus genetikai gén adhat magyarázatot arra, hogy a nők és a lányok miért hajlamosabbak az olyan autoimmun betegségekre, mint az RA és az SM.

Környezeti tényezők és életmód

Mint sok egyéb más betegség esetén, úgy az autoimmun kórképek megjelenése kapcsán is jelentős szerepe van a külső környezeti és életmódbeli tényezőknek. A környezetszennyezés, a dohányzás, az étrend, bizonyos kórokozók, az elhízás és a stressz is hatással van az immunrendszer működésére.

 

A nőknél a stressz szerepe is fokozott kockázatot jelent a férfiakhoz képest. A Journal of Neuroscience Research folyóirat 2017-ben közölt tanulmánya megállapította, hogy hasonló szintű stresszhelyzetekben a férfiak erőteljesebben reagáltak, míg a nők gyengébb válaszokat mutattak.

 

Szervezetünkben a mellékvese termeli az antistressz hormonként is ismert kortizolt. Tartós leterheltség, folytonos stressz hatására a mellékvese kimerülhet, és megjelennek a kortizolhiány tünetei. Ha egy személy krónikus stresszt tapasztal, a csökkent kortizol válasz miatt a szervezetében gyulladások jöhetnek létre. A kóros és krónikus gyulladásos válaszok végül autoimmun betegségekhez vezethetnek, különösen a hölgyek esetében, akik szervezete rosszabbul reagálhat a stresszre.

Téma szakértője

  • Dr. Kádár János

  • Szakterületek:
    • belgyógyász, immunológus, infektológus
  • Specialitások:
    • Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
    • Habituális vetélések immunológiai okai
    • Ismeretlen eredetű láz
    • Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

    Rendelés típusa:

    • személyes (rendelői) vizit
    • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available

Orvos válaszol

Tisztelt Doktor Úr,
Nagyon gyanús, hogy Raynaud betegség (vagy szindróma) alakult ki nálam. A lábamon és a jobb kezemen az ujjak elfehérednek, majd a (bekékülést kihagyva) pirosodnak, és kellemetlenül fájnak.
Pár éve már megfigyeltem ezt, főleg a lábujjaimnál, illetve olykor egyszer egyszer előfordult a kezemen is. Ezen az őszön illetve télen, azonban belendült a dolog, és általában két naponta volt egy ilyen elfehéredés/vörösödés.
Mik az első teendők? Gondolom háziorvos, vérvétel, stb.?
Köszönöm válaszát,
Fazekas Nóra

Dr. Kádár János
Dr. Kádár János
Kedves Érdeklődő, javaslom, fényképezze le a jelenséget, hogy pontosan be tudjon róla számolni. A panasszal kapcsolatban érdemes immunológus tanácsát is kikérnie.

Tisztelettel,

Kádár János dr

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Nagytudású

Szinte nincs várakozási idő, az immonológus főorvos kedves, figyelmes, nagytudású, a recepciósok is segítőkészek. Köszönöm!

További vélemények

Hírek

A pikkelysömör nem fertőz, de megbélyegezheti a betegeket

A pikkelysömör nem fertőz, de megbélyegezheti a betegeket

A psoriasis a krónikus autoimmun betegségek közé tartozik, ami több mint 125 millió embert érint világszerte, vagyis a teljes népesség nagyjából 3 százalékát. Az arcon, a nyakon és a test más, jól látható részein megjelenő ezüstfehér pikkelyekkel borított, vaskos hámló foltok nem fertőznek, mégis súlyos negatív pszichológiai hatással vannak az érintettekre – mondja dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, infektológus, az Immunközpont orvosa.

Fájdalmas csomók a lábszáron - mi okozhatja?

Fájdalmas csomók a lábszáron - mi okozhatja?

Az erythema nodosum a mélyben fekvő kiserek gyulladásához vezető késleltetett típusú túlérzékenységi reakció. Csomók formájában jelentkezik, elsősorban a sípcsonton feletti bőr területén. A betegség becslések szerint 100 000 emberből 1-5-öt érint. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakembere szerint az erythema nodosumot a szervezet által idegennek tekintett antigének: fertőzések, gyógyszerek vagy akár téves felismerés miatt autoimmun gyulladásos állapotok egyaránt kiválthatják, azonban sokszor nem sikerül a pontos okot azonosítani.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK