Az első tünetek általában 40 éves kor körül kezdődnek, nők körében tízszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. A scleroderma és a progresszív (szisztémás) sclerosis változatos képe miatt, az érintetteknél eltérő tünetek jelentkezhetnek. Dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát a különbségekről kérdeztük.
Az érintett bőrterület megvastagodásával járó kórkép egyike a leggyakoribb autoimmun betegségeknek. A progresszív, szisztémás sclerosis az egész szervezetet érinti. Az elváltozás érintheti a bőr mellett az ízületek, izmok, erek és belső szervek kötőszöveti állományát is.
A scleroderma csak a bőrt betegíti meg, a betegség ezen formája tehát a belső szerveket és a vérereket nem érinti. Limitált sclerosis esetén többnyire mindig ugyanazon a helyen jelentkeznek a tünetek. Ezen belül morphea esetén a tünetek foltokban, lineáris scleroderma esetén hosszanti irányban jelentkezik a bőr megvastagodása. A diffúz sclerosis viszont majdnem a teljes bőrfelületen jelentkezik.
A scleroderma szó szerinti fordításban kemény bőrt jelent. Az autoimmun betegségek közös jellemzője, hogy az immunrendszer a saját szervezet ellen fordul, a saját szöveteket támadja meg.
Scleroderma esetén a betegség a szervezet kötőszöveteit, a kollagéntermelő sejteket betegíti meg. Ennek hatására a kollagén túlzott termelődése jön létre, ami felhalmozódik a bőrben és más szervekben – a sclerosis típusától függően. Scleroderma esetén a bőr feszül, megvastagszik. Progresszív szisztémás sclerosis esetén azonban már nemcsak a bőrben, hanem a belső szervekben és a vérerekben lévő kollagéntermelő sejtek is megbetegedtek. A kezekben lévő vérerek beszűkülnek, el is záródhatnak, a Raynaud-jelenség szinte az összes szisztémás sclerosis esetnél megfigyelhető. A belső szerveket érintő kötőszöveti elváltozások miatt tüdő és a szív problémák, nyelőcső-, gyomor-, illetve bélrendszer panaszok is jelentkezhetnek.
fáradtság, kimerültségRendelés típusa:
További véleményekSzinte nincs várakozási idő, az immonológus főorvos kedves, figyelmes, nagytudású, a recepciósok is segítőkészek. Köszönöm!
A kapillármikroszkópos vizsgálat egy fájdalommentes, nem invazív eljárás, amellyel az orvos a körömágy apró hajszálereit, vagyis kapillárisait vizsgálja nagyítás alatt sztereomikroszkóppal. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont – Prima Medica főorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem egy szűrővizsgálat, jellemzően akkor javasolja az orvos, ha bizonyos tünetek vagy panaszok felvetik a kiserek vagy egy autoimmun kötőszöveti betegség gyanúját. De vajon milyen tünetek utalhatnak ezekre a betegségekre? Válasz a szakorvostól.
Immunológiai kivizsgálás akkor indokolt, ha felmerül az immunológiai rendszerbetegség gyanúja. De vajon miből lehet erre következtetni? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont – Prima Medica főorvosa szerint erre utaló tünet lehet például a kimerültség, a gyakori fertőzések, az indokolatlan fogyás, az ízületi fájdalom, a nehezen gyógyuló betegségek. A szakértő arra a kérdésre is válaszolt, milyen vizsgálatokra lehet szükség a diagnózis felállításához.