Hideg, zsibbadó ujjvégek, melyek hirtelen elfehérednek, később lilásra is színeződhetnek. Ha ezek a tünetek rendszeres időközönként ismétlődnek, akkor érdemes kivizsgáltatni, mert a háttérben több betegség is meghúzódhat. A kapillármikroszkóppal végzett vizsgálat fontos adatokat szolgáltathat a diagnózishoz és a beteg állapotának követéséhez.
A leírt tünetek összefoglaló neve az ún. Raynaud-jelenség, mely lehet önálló kórkép is, de előfordulhat más betegség – gyakran kezdeti – tüneteként. Raynaud-jelenség során beszűkülnek az erek, így azokban a véráramlás gyakorlatilag leáll az átlagosan pár perc hosszúságú rohamok idejére – magyarázza dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. Ezt követően az elfehéredett ujjakba az élet lassan visszatér, először lilássá, vagy normál színezetűvé válnak, a zsibbadás, fájdalom is megszűnik. A betegség kivizsgálása azért különösen fontos, mert ha a tünetek mögött más kórkép is fennáll, akkor az alapbetegség kezelése nélkül a Raynaud-jelenség sem csökkenthető. A hosszú ideje kezeletlen tünetek pedig súlyos következményekkel is járhatnak, idővel az ujjbegyek sorvadása, egyes bőrterületek elhalása is létrejöhet.
A felsorolt tünetek esetén jelentkezhetnek önállóan. Az ujjak elfehéredését a hideg, bizonyos gyógyszerek (pl. érösszehúzó hatásúak) szedése, vagy a stressz is előidézheti. A tünetek azonban gyakran valamilyen egyéb betegség meglétére hívják fel a figyelmet, vagy annak kísérő tüneteként is jelentkeznek. Ez leggyakrabban valamilyen autoimmun betegség, például szisztémás sclerosis, lupus, szkeloderma, reumás ízületi gyulladás, pajzsmirigy alulműködés, vagy érelmeszesedés.
A kapillármikroszkóppal az ujjak körömágy széli részét vizsgáljuk. A készülékben található speciális hideg halogén fényforrás mellett láthatóvá válik a bőr kapillárisrendszere. A mikroszkóppal a kapillárisok, vagy más néven hajszálerekben keringő vér áramlását tudjuk megfigyelni. Dr. Kádár Jánostól megtudtuk, hogy erre azért van szükség, mert ha itt a keringés nem megfelelő, akkor a sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez, az érintett szövetek károsodása jön létre. A vizsgálat közben a kezelőorvos az ujjak körömágy felőli részét tanulmányozza át mikroszkóp alatt. Ellenőrzi az itt található kapillárisok formáját, sűrűségét, vérteltségét. A vizsgálat elvégzése fájdalommentes. Előkészületet annyiban igényel, hogy elvégzése előtt 2 hétig nem szabad a körömágyat letolni, vagy visszavágni. A körmön lehetőleg ne legyen sem festék, sem zselé.
A vizsgálat elvégzése azért is fontos, mert idejében megkezdett terápiával az alapbetegség lefolyását is kedvezően tudjuk befolyásolni, és segítségével megelőzhetjük a romló vérkeringés által okozott olyan szövődményeket is, mint az ujjak elüszkösödése. A kapillármikroszkópos vizsgálat azonban nem csak a betegség diagnózisához nyújt segítséget, de a vizsgálat már diagnosztizált betegek esetén, utánkövetés céljából is hasznos. A kapillármikroszkóppal a hajszálerek állapotának változása nyomon követhető, az aktuális vizsgálat eredménye a korábbi képpel összevethető.
Csatlakozzon Ön is az autoimmun betegséggel - teljes életet Facebook csoportunkhoz, melynek szakmai hátterét az Immunközpont biztosítja.
Csoportunk célja, hogy segíthessük az érintetteket mindennapi életükben, megoszthassák egymással kérdéseiket és szakami támogatást kapjanak!
Facebook oldal: Immunközpont
Facebook csoport: autoimmun betegséggel - teljes életet
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
|
Bejelentkezés kezelésére: |
Immunközpont vizitdíjait itt nézheti meg: Árlista
Telefonon az alábbi számon ér el minket: +36 (70) 617 3627
Email: info@immunkozpont.hu |
Rendelés típusa:
További véleményekSzinte nincs várakozási idő, az immonológus főorvos kedves, figyelmes, nagytudású, a recepciósok is segítőkészek. Köszönöm!
Vajon miért dönt úgy az immunrendszer, hogy a szervezet saját sejtjeit ellenségként ismeri fel, és támadásba lendül ellenük? Ez még az immunológiával foglalkozó szakemberek számára is rejtély, és bár pontos válasszal nem szolgálhatunk, néhány tényezőt sikerült beazonosítani, amelyek az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszhatnak – fogalmaz dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa.
Az őszi-téli vírusszezonban már-már természetes, hogy a torokfájás egyre gyakrabban talál meg bennünket. Ez a tünet azonban számos betegségben előfordulhat, beleértve a fertőző mononukleózist és a Streptococcus fertőzés okozta torokgyulladást. De honnan tudhatjuk, melyik betegség gyűrt le bennünket? Amint, arra dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa rámutatott, a két kórkép elkülönítése gyakran még a szakembereknek is fejtörést okoz.