A többnyire korral járó oszteoarthritisz, a kopásos ízületi gyulladás mellett, sokan már 40 éves kor körül is küzdenek ízületi fájdalmakkal. Ilyenkor a tünetek hátterében reumás ízületi gyulladás (rheumatoid arthritisz) is állhat. Ez az előbbitől eltérően egy autoimmun eredetű betegség és főként nőket érint. A tüneteiről és kezeléséről dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.
A reumás ízületi gyulladás esetében a beteg az ízület fájdalmát, duzzanatát vagy merevségét érzékeli, valójában azonban a betegség az egész szervezetet érinti, autoimmun folyamat áll a háttérben. A tünetek tehát nem korlátozódnak az ízületekre, elváltozásokat okozhat a könny- és nyálmiri¬gyekben, a szív és a tüdő hártyáiban és az erekben is. A reumás ízületi gyulladás kialakulásának pontos okai nem ismertek, genetikai tényezők és fertőzések is szerepet játszhatnak benne.
- mindkét testfélen szimmetrikusan, elsősorban a kéz és a láb ízületeiben jelentkező fájdalom, duzzanat
- reggelre merev ízületek, akár egy órás bejáratást is igényelnek
- fellángolások és tünetmentes időszakok váltják egymást
- a kezdeti tünetek után jellemző a tünetek átterjedése a csukló, boka, könyök, térd és váll ízületekre is
- levertség, fáradtság, étvágytalanság
- hőemelkedés előfordulhat.
A reumás ízületi gyulladás korai kezelésével a betegekben jó életminőséget lehet elérni. Ehhez azonban fontos, hogy ha a tüneteket észleljük, mielőbb orvoshoz forduljunk.
A kezelés jelszava „korán elkezdett báziskezelés”, mert amikorra a tünetek kivirágzanak, az immunológiai folyamat iránya már el is dőlt. Ettől kezdve a folyamat nem gyógyítható, csak gyógyszeres kezeléssel az állapotromlás lelassítható.
Ráadásul a hosszú ideje – akár évek óta – fennálló ízületi gyulladás deformálja az ízületeket és ez az elváltozás már nem visszafordítható. A mielőbbi orvosi beavatkozás azonban nemcsak ezért, hanem az ízületeken kívüli szövődmények megelőzése vagy késleltetése miatt is fontos.
Reumás ízületi gyulladás esetén az egész szervezet érintett, a betegség nemcsak az ízületekben okoz tüneteket. Az érintettek körében magasabb az érelmeszesedés, az érszűkület és a kisér-gyulladás kialakulásának kockázata. A szervezetben zajló gyulladásos folyamatok miatt a betegekben fokozott a szív- és érrendszeri betegségek (szívinfarktus és a stroke) rizikója, kóros gyulladásos anyagcsere-termékek képződése és lerakódása, de gyakori szövődmény a tüdő gyulladásos eredetű hegesedése, ami fokozódó nehézlégzést is okozhat.
A szövődmények kockázatát csökkentheti a korai diagnózis és az idejében megkezdett kezelés. Nagyon fontos a beteg együttműködése, a gyógyszeres terápia hatékonysága fokozható bizonyos életmódbeli változtatásokkal, mint például a dohányzásról való leszokás, a testsúly normalizálása és a rendszeres, mérsékelt mozgás. Az ízületek mozgékonyságának megőrzését fizikoterápia és gyógytorna is segítheti.
További véleményekKellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.
Megkülönböztetünk szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegségeket. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmagyarázta, hogy milyen tünetek utalhatnak rá, és melyik pontosan mit jelent.
Autoimmun betegségnek nevezzük, ha az immunrendszer a beteg saját szervezetét támadja meg. Az autoimmun betegségeknek több típusa létezik, ezek eltérő tüneteket okozhatnak, ám közös vonásuk, hogy többségében, mintegy 75%-ban nőket érintenek. Ennek okairól dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.
