A többnyire korral járó oszteoarthritisz, a kopásos ízületi gyulladás mellett, sokan már 40 éves kor körül is küzdenek ízületi fájdalmakkal. Ilyenkor a tünetek hátterében reumás ízületi gyulladás (rheumatoid arthritisz) is állhat. Ez az előbbitől eltérően egy autoimmun eredetű betegség és főként nőket érint. A tüneteiről és kezeléséről dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.
A reumás ízületi gyulladás esetében a beteg az ízület fájdalmát, duzzanatát vagy merevségét érzékeli, valójában azonban a betegség az egész szervezetet érinti, autoimmun folyamat áll a háttérben. A tünetek tehát nem korlátozódnak az ízületekre, elváltozásokat okozhat a könny- és nyálmiri¬gyekben, a szív és a tüdő hártyáiban és az erekben is. A reumás ízületi gyulladás kialakulásának pontos okai nem ismertek, genetikai tényezők és fertőzések is szerepet játszhatnak benne.
- mindkét testfélen szimmetrikusan, elsősorban a kéz és a láb ízületeiben jelentkező fájdalom, duzzanat
- reggelre merev ízületek, akár egy órás bejáratást is igényelnek
- fellángolások és tünetmentes időszakok váltják egymást
- a kezdeti tünetek után jellemző a tünetek átterjedése a csukló, boka, könyök, térd és váll ízületekre is
- levertség, fáradtság, étvágytalanság
- hőemelkedés előfordulhat.
A reumás ízületi gyulladás korai kezelésével a betegekben jó életminőséget lehet elérni. Ehhez azonban fontos, hogy ha a tüneteket észleljük, mielőbb orvoshoz forduljunk.
A kezelés jelszava „korán elkezdett báziskezelés”, mert amikorra a tünetek kivirágzanak, az immunológiai folyamat iránya már el is dőlt. Ettől kezdve a folyamat nem gyógyítható, csak gyógyszeres kezeléssel az állapotromlás lelassítható.
Ráadásul a hosszú ideje – akár évek óta – fennálló ízületi gyulladás deformálja az ízületeket és ez az elváltozás már nem visszafordítható. A mielőbbi orvosi beavatkozás azonban nemcsak ezért, hanem az ízületeken kívüli szövődmények megelőzése vagy késleltetése miatt is fontos.
Reumás ízületi gyulladás esetén az egész szervezet érintett, a betegség nemcsak az ízületekben okoz tüneteket. Az érintettek körében magasabb az érelmeszesedés, az érszűkület és a kisér-gyulladás kialakulásának kockázata. A szervezetben zajló gyulladásos folyamatok miatt a betegekben fokozott a szív- és érrendszeri betegségek (szívinfarktus és a stroke) rizikója, kóros gyulladásos anyagcsere-termékek képződése és lerakódása, de gyakori szövődmény a tüdő gyulladásos eredetű hegesedése, ami fokozódó nehézlégzést is okozhat.
A szövődmények kockázatát csökkentheti a korai diagnózis és az idejében megkezdett kezelés. Nagyon fontos a beteg együttműködése, a gyógyszeres terápia hatékonysága fokozható bizonyos életmódbeli változtatásokkal, mint például a dohányzásról való leszokás, a testsúly normalizálása és a rendszeres, mérsékelt mozgás. Az ízületek mozgékonyságának megőrzését fizikoterápia és gyógytorna is segítheti.
Rendelési helyszín:
Rendelés típusa:
További véleményekDr. Kiss Csaba rendkívül jártas az autoimmun ízületi gyulladások kezelésében. Amikor hozzá fordultam, meghallgatott minden panaszomat, és alaposan megvizsgált. Megértő és részletesen elmagyarázta a betegségem jellegét és a lehetséges kezelési lehetőségeket. A kezelési terv, amit kidolgozott számomra, hatékonyan enyhítette a fájdalmat és a gyulladást, és javította az életminőségem. Dr. Kiss Csaba hozzáértése a témában és figyelmessége egyedülálló! Teljes mértékben bízom benne, hogy a legjobb kezekbe kerültem.
Az idei orvosi-élettani Nobel-díjat három tudós kapta, akik feltárták, hogyan különbözteti meg az immunrendszer a barátot az ellenségtől. Ez nagyon fontos lépés lehet az autoimmun betegségek megelőzéséhez, illetve, ha már kialakulhat, kezeléséhez. Dr. Kádár János, az Immunközpont – Prima Medica belgyógyásza, immunológus, infektológus magyarázta el az eredményeket és mutatta be a ma elérhető kezelési lehetőségeket.
A szervezetben zajló gyulladás akár szerteágazó, látszólag nem összefüggő tüneteket is okozhat. A folyamat egyik jelző értéke a laborleletekben látható CRP-szint, amelynek jelentéséről, a magas CRP mögött álló lehetséges okokról dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyásza, immunológus, infektológus szakorvosa beszélt.