A többnyire korral járó oszteoarthritisz, a kopásos ízületi gyulladás mellett, sokan már 40 éves kor körül is küzdenek ízületi fájdalmakkal. Ilyenkor a tünetek hátterében reumás ízületi gyulladás (rheumatoid arthritisz) is állhat. Ez az előbbitől eltérően egy autoimmun eredetű betegség és főként nőket érint. A tüneteiről és kezeléséről dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.
A reumás ízületi gyulladás esetében a beteg az ízület fájdalmát, duzzanatát vagy merevségét érzékeli, valójában azonban a betegség az egész szervezetet érinti, autoimmun folyamat áll a háttérben. A tünetek tehát nem korlátozódnak az ízületekre, elváltozásokat okozhat a könny- és nyálmiri¬gyekben, a szív és a tüdő hártyáiban és az erekben is. A reumás ízületi gyulladás kialakulásának pontos okai nem ismertek, genetikai tényezők és fertőzések is szerepet játszhatnak benne.
- mindkét testfélen szimmetrikusan, elsősorban a kéz és a láb ízületeiben jelentkező fájdalom, duzzanat
- reggelre merev ízületek, akár egy órás bejáratást is igényelnek
- fellángolások és tünetmentes időszakok váltják egymást
- a kezdeti tünetek után jellemző a tünetek átterjedése a csukló, boka, könyök, térd és váll ízületekre is
- levertség, fáradtság, étvágytalanság
- hőemelkedés előfordulhat.
A reumás ízületi gyulladás korai kezelésével a betegekben jó életminőséget lehet elérni. Ehhez azonban fontos, hogy ha a tüneteket észleljük, mielőbb orvoshoz forduljunk.
A kezelés jelszava „korán elkezdett báziskezelés”, mert amikorra a tünetek kivirágzanak, az immunológiai folyamat iránya már el is dőlt. Ettől kezdve a folyamat nem gyógyítható, csak gyógyszeres kezeléssel az állapotromlás lelassítható.
Ráadásul a hosszú ideje – akár évek óta – fennálló ízületi gyulladás deformálja az ízületeket és ez az elváltozás már nem visszafordítható. A mielőbbi orvosi beavatkozás azonban nemcsak ezért, hanem az ízületeken kívüli szövődmények megelőzése vagy késleltetése miatt is fontos.
Reumás ízületi gyulladás esetén az egész szervezet érintett, a betegség nemcsak az ízületekben okoz tüneteket. Az érintettek körében magasabb az érelmeszesedés, az érszűkület és a kisér-gyulladás kialakulásának kockázata. A szervezetben zajló gyulladásos folyamatok miatt a betegekben fokozott a szív- és érrendszeri betegségek (szívinfarktus és a stroke) rizikója, kóros gyulladásos anyagcsere-termékek képződése és lerakódása, de gyakori szövődmény a tüdő gyulladásos eredetű hegesedése, ami fokozódó nehézlégzést is okozhat.
A szövődmények kockázatát csökkentheti a korai diagnózis és az idejében megkezdett kezelés. Nagyon fontos a beteg együttműködése, a gyógyszeres terápia hatékonysága fokozható bizonyos életmódbeli változtatásokkal, mint például a dohányzásról való leszokás, a testsúly normalizálása és a rendszeres, mérsékelt mozgás. Az ízületek mozgékonyságának megőrzését fizikoterápia és gyógytorna is segítheti.
További véleményekKellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.
Autoimmun betegségnek nevezzük, ha az immunrendszer a beteg saját szervezetét támadja meg. Az autoimmun betegségeknek több típusa létezik, ezek eltérő tüneteket okozhatnak, ám közös vonásuk, hogy többségében, mintegy 75%-ban nőket érintenek. Ennek okairól dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.
Gyakran felmerülő kérdés a napokban, melyik COVID-19 elleni oltás adható különféle betegséggel élőknek. Ezért készítettünk egy összehasonlító táblázatot a COVID19 oltásokról. A táblázat a jelenleg rendelkezésünkre álló hivatalos alkalmazási előírásokból származó információkat tartalmazza.
FONTOS! Ezek általános irányelvek, mindenkinél egyedileg az oltó orvosnak kell mérlegelnie és szakmai döntést hoznia az olthatóságról - ide értve, hogy mit jelent az adott illetőnél a "fellángolás", az "egyensúly", a "jelentős eltérés".
