A stressz, az étkezés és a mikrobiom is szerepet játszanak az RA kialakulásában

Stressz

Több reumás ízületi beteg is beszámolt róla, hogy első tüneteik életük egy nehéz szakaszát követően jelentkeztek. Egy trauma, vagy stresszes helyzetek sora a már meglévő betegséget is súlyosbíthatja, a tünetek újbóli fellángolását okozhatja. Azonban nemcsak a jelen történései, hanem a múltban átélt megrázó élmények is hatással lehetnek a betegség későbbi életkorban való megjelenésére.

Az Arthritis Research and Therapy folyóiratban megjelent vizsgálat azt igazolta, hogy annál, aki gyermekkorában egy vagy két traumás eseményt átvészelt, 100%-ban nőtt a reumás ízületi gyulladás (reumatoid artritisz) kialakulásának az esélye szemben azokkal, akiket gyermekkorukban egyáltalán nem értek ilyen megrázó élmények.

Elhízás

A túlsúly számos betegség kialakulásának kockázatát növeli. Az elhízás miatt megjelenő metabolikus szindróma pedig szerepet játszhat a reumás ízületi gyulladás (RA) létrejöttében is. Az elhízás ugyanis egy olyan folytonos gyulladásos állapotot eredményez a szervezetben, amely miatt nagyobb eséllyel alakul ki RA is.

Étrend

A testsúly normalizálásában is segíthet az a gyulladáscsökkentő étrend, mely még 2017-ben, a Frontiers in Nutrition folyóiratban jelent meg.

Az étrend alapját a nyers vagy éppen csak főzött-párolt hüvelyesek és zöld zöldségek képezik. Emellett ajánlja még a szezonális gyümölcsök, probiotikumok és például a kurkuma és a gyömbér gyakori fogyasztását. Nem javasolja viszont az állati eredetű élelmiszerek rendszeres, nagymértékű fogyasztását, sem a túlzott só-, vagy olajak, zsírok használatát.

A vizsgálat alapján ez a magas antioxidáns tartalmú étkezés nem csökkentette ugyan a reumás ízületi gyulladás kialakulásának kockázatát, de meglévő esetén enyhítette a tüneteket.

Bélbaktériumok

A diéta kapcsán meg kell említenünk a bélbaktériumok szerepét. Egy 2013-as kutatásban az újonnan diagnosztizált, kezelésben még nem részesülő reumás ízületi gyulladásos betegek 75%-ában igazolták a Prevotella copri ( P. copri ) baktérium jelenlétét a bélben. Ez a baktérium a kontrollcsoportnál csak 21%-ban, a kezelésben részesülő betegeknél pedig 12%-ban volt kimutatható. A kutatók ezért feltételezik, hogy az összefüggés nem véletlen, a baktérium jelenléte közre játszhat a RA kialakulásában.

Egy 2016-os kutatás pedig arra az eredményre jutott, hogy a reumás ízületi gyulladásos betegekre jellemző bizonyos mikrobák bősége a bélben. Ezeknek a bélben való mikrobáknak a kimutatása pedig akár előre is jelezheti a betegség későbbi kialakulását.

Egy évvel később egy állatkísérletben pedig a kutatók azt is megállapították, hogy a bélben lévő mikrobák egyensúlyának megváltoztatása megakadályozhatja a reumás ízületi gyulladás kialakulását.

Dr. Kádár János elmondta, hogy számos kutatás zajlik napjainkban is, amely az autoimmun betegségek, köztük a reumás ízületi gyulladás kialakulásának megelőzésére, a betegség kezelésére keres megoldást.

„A bélflóra, a mikrobiom szerepe áll most a kutatások központjában, de a DNS kutatások alapján az sem kizárt, hogy a jövőben lesz akár reumás ízületi gyulladás elleni oltás. Kiemelt kutatási terület a betegség lelki hátterének feltérképezése. A kisdedkori szocializáció – például a mániás rendrakás, túlzott precizitás - szerepe, a depresszió, antidepresszánsok szedése, a pszichés alkalmazkodás, a szorongás bizonyítottan hatással van a betegség megjelenésére és befolyásolja a tünetek súlyosságát is. A reumás ízületi gyulladásos betegek kezelése során, a gyógyszeres lehetőségek mellett ezért erre a lelki egyensúly szerepére is gondolni kell.”