Glutén és ízületi gyulladás: mi a kapcsolat?

Az autoimmun betegségek egy részére az a jellemző, hogy nem a szervezet egésze érintett (ezek a szisztémás autoimmun betegségek), hanem csak bizonyos szervekben alakul ki immunológiai eredetű gyulladás (ezek a szerv-specifikus autoimmun betegségek). Ez utóbbiak azonban egymással társulni szoktak, ezért javasolt például autoimmun pajzsmirigybetegség esetén cöliákia szűrést is végeztetni. Kutatások figyelmeztetnek arra, hogy ez a vizsgálat sokízületi gyulladásban, másnéven reumás arthritiszben (RA) szenvedők esetében is ajánlott.

Cöliákia vagy NCGS

A cöliákia (autoimmun gluténérzékenység) autoimmun betegség, az NCGS (nem-cöliákiás gluténérzékenység) pedig nem autoimmun eredetű. Közös azonban bennük, hogy a tüneteket a glutén tartalmú ételek – búza, árpa, rozs - fogyasztása okozza. A hasi panaszokon túl az érintettek gyakran számolnak be egyéb tünetekről is: sokaknál okoz fejfájást, szorongást, depressziót, szájüregi aftákat és ízületi fájdalmakat is a glutén fogyasztása. A kórkép felismerése bizonyos daganatos bélbetegségek megelőzése miatt is lényeges.

Glutén hatására erősödő tünetek

A reumás arthritisz olyan krónikus állapot, amely gyulladást okoz az ízületekben, s ez idővel károsodásokhoz és deformációkhoz vezethet. A betegek egy része úgy tapasztalja, hogy a glutén fogyasztása miatt az RA tünetei fellángolnak, fájdalom, gyulladás és duzzanat jelentkezik az ízületekben. Az elmúlt évek vizsgálatai azt is igazolják, hogy a bélflórát alkotó baktériumok összességének, a mikrobiomnak is határozott jelentősége van az autoimmun kórképek kialakulásában.

„Az étrend és az RA közötti kapcsolat tisztázásához további kutatások szükségesek, annak érdekében, hogy egyértelmű étrendi javaslatokat lehessen tenni. A kérdéssel azonban mindenképp foglalkozni kell, már csak azért is, mert az autoimmun betegségek valóban gyakran társulnak egymással.”

Autoimmun betegségek és glutén fogyasztás

Lengyel kutatók számoltak be róla, hogy a cöliákia kapcsán fellépő ellenanyagok gyakrabban fordulnak elő RA és Sjögren-szindrómás betegekben, mint azok körében, akiknél nem mutatható ki a két autoimmun betegség egyike sem.

A Disease Markers folyóiratban megjelent tanulmány alapján pedig úgy tűnik, hogy átfedések vannak a RA és az autoimmun gluténérzékenység között. A kutatók kiderítették, hogy a cöliákiás személyeknél gyakran kimutathatók az RA markerei (reuma faktorok), és hogy az RA-ban szenvedő embereknek gyakran vannak cöliákiás tünetei. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindenkinek, akinek sokízületi gyulladása van, gluténérzékenysége is lesz.

Gluténérzékenység és ízületi gyulladás kivizsgálása

RA esetén tehát figyelemmel kell kísérni, hogy ha autoimmun gluténérzékenységre utaló tüneteink vannak: hasi fájdalom, puffadás, hasmenés, székrekedés, fáradékonyság, hajhullás, korai csontritkulás, ismétlődő vetélések, meddőség és fogyás. Ilyen esetben forduljunk orvoshoz, a szükséges vizsgálatok elvégzésével – vérvizsgálat és gyomortükrözés – megállapítható a cöliákia diagnózisa. Fontos, hogy a gluténmentes étkezést ne kezdjék meg a vizsgálat előtt, ez esetben ugyanis álnegatív eredmény születhet!

Cöliákia esetén pedig szintén javasolt az RA kivizsgálása, különösen, ha az alábbi tüneteket tapasztaljuk:

• levertség, fáradtság,
• étvágytalanság, fogyás,
• először csak a test egyik oldalán jelentkező fájdalmas, duzzadt ízületek,
• merev ízületek ébredéskor, jellemzően hosszabb időn át fennálló állapot.

A reumás arthritisz diagnózisa a tünetek és a vérvizsgálat alapján megállapítható. Kezelésében fontos szerepet kapnak az immunszuppresszív készítmények, melyek az immunrendszer működését nyomják el annak érdekében, hogy az autoimmun folyamatokat – a porc lebontását - megfékezzük.