„Miért lettem autoimmun beteg?”

Miért épp én?

– Az autoimmun betegségben saját szervezetünk válik az immunrendszer céltáblájává. Ezeket a kórképeket a B- és T-sejtek rendellenes reakciója jellemzi, és sokféle gyulladáshoz, valamint szervi működési zavarokhoz vezetnek. Több, mint 80 autoimmun betegséget ismerünk, ezek megközelítőleg minden tizedik embert érintenek, a diagnózis felállítása viszont nem egyszerű. Sokszor hosszú évek vagy évtizedek is eltelnek, és a beteg sok szakorvosnál megfordul, mire a tüneteiből lassanként kirajzolódik az autoimmun betegség képe. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy az egyes betegségcsoportok tünettana is rendkívül színes, és az autoimmun betegségek tünetei sok más kórkép tüneteit is utánozhatják. Akinek azonban szembe kell néznie ezzel a diagnózissal, abban joggal merül fel a kérdés, hogy miért épp nála alakult ki az autoimmun megbetegedés. Valójában ma sem tudjuk pontosan, mely tényezők játszanak szerepet az autoimmun kórképek manifesztációjában, de ezek közül jó néhányat sikerült azonosítani. Ez persze nem jelenti azt, hogy nálunk van a bölcsek köve, de némileg közelebb visz e nagy betegségcsoport megértéséhez és hatékonyabb kezeléséhez, ami elsősorban a szervezetben kialakult gyulladás meggátlásával történik – mondja dr. Kádár János.

Az autoimmun betegségek gyakoribbak a nők körében

Úgy tűnik, hogy erős női dominancia jellemzi ezeket a betegségcsoportokat: az érintett betegek 78 százaléka ugyanis nő. Ha betegségekre lebontva vizsgáljuk meg az adatokat, akkor kiderül, hogy a szisztémás lupus erythematosusban és a Sjögren-szindrómában szenvedő betegek 90-95 százaléka hölgy, az ízületi gyulladás és a szklerózis multiplex pedig körülbelül 60 százalékkal gyakrabban fordul elő nőkben, mint férfiakban. A nők autoimmun megbetegedésének magasabb prevalenciájára elsősorban az intenzív, gyulladásos reakció kialakulásában is szerepet játszó hormonális hatások szolgálhatnak magyarázatul, de genetikai tényezőkről sem szabad megfeledkeznünk. A férfiak sejtjeiben egy X és egy Y, míg a nők sejtjeiben kettő X kromoszóma található, amelyből csak az egyik vesz részt a kódolásban. Egy 2024-ben közzétett tanulmány szerint az X kromoszómához tapadó, Xist nevű ribonukleinsav-molekula vezethet tulajdonképpen az autoimmun betegségek megnövekedett gyakoriságához a nők körében.

Az etnikum szerepe

Bizonyos etnikumoknál nagyobb a specifikus autoimmun betegségek előfordulása. Az afroamerikai és spanyolajkú népesség például fogékonyabb a lupusra, míg az észak-európai lakosság körében nagyobb a szklerózis multiplex kockázata.

A genetika és a környezeti tényezők szerepe

–Az autoimmun betegségek létrejöttét genetikai tényezők is befolyásolják. Itt egyrészt meg kell említeni a ritka betegségek közé tartozó, familiáris öröklődést mutató monogénes betegségeket; másrészt a több gén által meghatározott (poligenetikus) kórképeket. Az autoimmun betegségről elmondható, hogy nem maga az autoimmun betegség öröklődik, csak a hajlam – hangsúlyozza az immunológus szakember. Ez azt jelenti, hogy a betegségre érzékenyítő gén miatt az érintett személynél magasabb kockázat áll fenn, ami befolyásolhatja a szervezete által adott immunválaszt. Ugyanakkor nincs szó „sorszerű” megbetegedésről, csupán arról, hogy esetében különféle provokáló környezeti ágensek együttes hatása kiválthatja a betegséget. Az örökítő anyag működésére ható környezeti tényezőkről egy izgalmas tudományág, az epigenetika révén nyerünk egyre több információt.  Az életmód és szokásaink (stressz, dohányzás, alvás, sport), az étkezés, lelki egészségünk és betegségeink, valamint a környezetünkben előforduló káros anyagok mind-mind befolyásolják, hogy az öröklődésért felelős gének kikapcsolt állapotban maradnak, vagy aktiválódnak és betegséggé alakulnak. A genetikai tényezőkön ugyan nem áll módunkban változtatni, arról azért nem szabad elfelejteni, hogy ezek mindössze 20 százalékban határoznak meg bennünket. A betegséget „berobbantó” káros faktorok visszaszorítása, testi-lelki-szellemi egészségünk alakításának lehetősége azonban rajtunk áll, mely által sorsunk, egészségi állapotunk alakulásába is beleszólhatunk.

Mely tényezők billenthetik ki az immunrendszert egyensúlyi állapotából?

• Vírusinfekciók és bakteriális fertőzések

–Elsőként a vírusok és baktériumok által beindíthatnak autoimmun folyamatokat említeném meg – mondja Kádár doktor. A „csókbetegséget” okozó Epstein-Barr vírusról például tudjuk, hogy nagy mértékben növeli a szisztémás lupus erythematosus, a reumatoid arthritisz és a Sjögren-szindróma kialakulásának kockázatát; de a koronavírus is kapcsolatba hozható egyes autoimmun betegségekkel (pl. a lupusszal vagy a Guillain-Barre-szindrómáva). Egyes szív-, ízületi és agyi eredetű autoimmun betegségek kialakulásában pedig az A-csoportú Streptococcus baktérium játszik szerepet.

• Mikrobiom

Számos kutatás zajlik jelenleg is, amely rávilágít a mikrobiomnak az emberi egészségre (az anyagcserére, az immun- és idegválaszokra) gyakorolt igen jelentős hatásaira. A mikrobiom a bélben élő és dinamikusan változó mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák) közössége, mely mindenkinél egyedi, akárcsak az ujjlenyomatunk. Ez a sokszínű és sok szempontból még ismeretlen közösség befolyásolja az immunrendszer működését, az immunsejtek fejlődését és szabályozását, és beleszólása van a szervezet gyulladásos reakcióinak szabályozásába. Ha a mikrobiom sokszínűsége (diverzitása) csökken, diszbiózis alakul ki, ami többek között funkcionális bélbetegségekre, diabéteszre vagy pajzsmirigy autoimmun betegségekre hajlamosít. A mikrobiom szerepét a gyulladásos központi idegrendszeri betegségek esetében is intenzíven kutatják, ez alapján már tudjuk például, hogy az SM-betegek mikrobiom-összetételében eltérések mutathatók ki az egészségesekhez képest. Ezen kutatások egyúttal a mikrobiom kezelésének jövőbeli lehetőségét is előrevetítik a kóros immunválasz megszüntetésében.

• Elhízás

Az elhízás a világ lakosságának harmadát érintő, súlyos népegészségügyi probléma, amiről köztudott, hogy számtalan betegségre predesztinál. A WHO szerint több mint tíz autoimmun betegségről ismert, hogy összefüggésbe hozható a túlsúllyal. Mivel az elhízás gyulladásos állapotot idéz elő a szervezetben, ez az egészséges immunválaszt is befolyásolja.

• Dohányzás

A dohányzás a légzőszervi, szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések egyik jól ismert kulcstényezője, emellett összefüggésbe hozható bizonyos autoimmun betegségekkel (pl. a rheumatoid arthritisszel, a szisztémás lupus erythematosusszal és a szklerózis multiplexszel) is. A cigaretta égése során keletkezett és a szervezetbe jutó égéstermékek belélegzése összetett kölcsönhatásokon keresztül indítja be a védekezőszerv működését.

• Gyógyszerek

Sokan szednek napi rendszerességgel különféle gyógyszereket, vérnyomásuk csökkentésére, lázcsillapításra vagy szorongásuk csökkentésére, ám csak ritkán szentelnek figyelmet a gyógyszerleírásban is olvasható mellékhatásoknak. Sajnos bizonyos esetekben ezek a mellékhatások az autoimmun megbetegedéseket is érintik: vérnyomáscsökkentők, sztatinok és antibiotikumok is okozhatnak a gyógyszerek által kiváltott autoimmun állapotokat.

• Egészségügyi állapot

Nem ritka, hogy valakinek többféle autoimmun betegsége is van. Egy meglévő autoimmun betegség vagy krónikus állapot megnövelheti egy újabb autoimmun megbetegedés kialakulásának kockázatát.

–Általánosságban tehát elmondhatjuk, hogy az autoimmun betegség a genetikai hajlam és a környezeti tényezők közötti kölcsönhatás eredménye. A legtöbb esetben azonban még mindig nem tudjuk azonosítani azokat a konkrét tényezőket, amelyek egy adott személynél beindítják az immunrendszer folyamatot – foglalja össze dr. Kádár János, az Immunközpont orvosa.