Bőrtünetek, amelyek immunológiai betegségre utalhatnak

Autoimmun folyamatok a bőrtünetek mögött 

A bőrtünetekkel járó immunbetegségek hátterében olyan autoimmun folyamat is állhat, amelynél az immunrendszer a szervezet saját sejtjeit, szöveteit támadja meg, de allergiás reakció vagy más, az immunrendszer működésével összefüggő betegség is okozhat bőrelváltozásokat. Fontos, hogy egyetlen bőrtünet legtöbbször nem elégséges az immunológiai betegség diagnosztizálásához, a tünetek jellege, tartóssága, ismétlődése és az esetlegesen társuló panaszok együttesen segíthetnek a kiváltó ok tisztázásában. 

Milyen bőrtünetek vethetik fel az immunológiai betegség lehetőségét? 

• Visszatérő csalánkiütés 

Viszkető, kiemelkedő, vöröses vagy halvány duzzanatok jelenhetnek meg a bőrön, amelyek helye és mérete változhat. A legalább hat hétig fennálló krónikus csalánkiütés hátterében esetenként autoimmun folyamat állhat, de gyakran nem mutatható ki konkrét kiváltó ok. Vannak múlékony, viszkető kiütéssel járó allergiás esetek, de olyan égő, fix bőtünetek is előfordulhatnak, amikor a háttérben a szervezet valamilyen anyagot idegennek ítél, és emiatt alakul ki biológiailag célszerűtlen reakció.

• Fényérzékenység és napfény hatására kialakuló kiütések

Ha a napfény hatására rendszeresen kiütések, bőrpír vagy gyulladt foltok jelennek meg, felmerülhet például a lupusz lehetősége. A szisztémás lupuszra jellemző lehet az orcákon és az orrnyergen kialakuló, pillangó alakú bőrpír. Nem minden lupuszos betegben észlelhető. 

• Apró, vöröses-lilás, nyomásra el nem halványuló foltok

A bőr alatti apró bevérzések, az úgynevezett purpurák, illetve a tapintható, lilás-vörös kiütések kisérgyulladásra (vaszkulitiszre) is utalhatnak. Kiserek minden belső szervben vannak, ezért érintett lehet a bőr mellett a vese, a bél vagy akár a központi idegrendszer is. 

• Jellegzetes helyeken megjelenő vöröses-lilás kiütések 

A szemhéjak lilás elszíneződése, illetve az ujjízületek felett kialakuló vöröses-lilás, esetleg hámló foltok dermatomiozitiszre, egy ritka gyulladásos izom- és bőrbetegségre utalhatnak. Különösen fontos a kivizsgálás, ha izomgyengeség is jelentkezik. 

• Élesen körülhatárolt, világos bőrfoltok

A vitiligo kapcsán a bőr egyes területeiről eltűnik a pigment, ezért fehér foltok alakulnak ki. A betegség autoimmun eredetű lehet, és egyéb kórképekkel, például autoimmun pajzsmirigybetegséggel is társulhat. 

• Hólyagok, bőrfelmaródások és nehezen gyógyuló sebek 

Bizonyos autoimmun hólyagos bőrbetegségekben a bőrön feszes vagy könnyen felszakadó hólyagok, fájdalmas sebek, időnként a szájnyálkahártyán is elváltozások jelenhetnek meg. Ilyen betegség például a pemfigusz (egy ritka autoimmun bőrbetegség), vagy a bullózus pemfigoid (szintén ritka, viszkető autoimmun bőrbetegség). 

• Az ujjak elszíneződése hideg hatására 

Ha a kéz- vagy lábujjak hidegben vagy stressz hatására elfehérednek, elkékülnek, majd kipirosodnak, Raynaud-jelenség állhat fenn. Ez önmagában is előfordulhat, de például szisztémás szklerózissal vagy más kötőszöveti autoimmun betegséggel is összefügghet. 

• Hálószerű, lilás bőrelszíneződés 

A márványozott, hálózatos bőrmintázat, az úgynevezett livedo reticularis, hidegben ártalmatlanul is kialakulhat. Ha tartós, újonnan jelentkezik, fájdalommal vagy más tünetekkel társul, gyakori a trombózis, akkor szisztémás autoimmun kórképek lehetőségét is mérlegelni kell. 

Mikor indokolt az immunológiai kivizsgálás? 

A bőrtünetek legtöbbször önmagukban nem elegendőek az immunológiai betegség diagnózisához, ezért sokszor bőrgyógyász küldi immunológushoz a pácienst. Különösen akkor vetődik fel ennek szükségessége, ha a bőrt érintő változások mellett olyan tünetek is jelentkeznek, mint például az alábbiak:  

• tartós fáradtság, megmagyarázhatatlan láz; 
• ízületi fájdalom, duzzanat vagy reggeli ízületi merevség; 
• izomgyengeség; 
• visszatérő szájüregi fekélyek; 
• hajhullás és fényérzékenység; 
• az ujjak hideg hatására jelentkező elszíneződése; 
• a bőrtünetek mellett kialakuló vizeleteltérés, ödéma vagy nehézlégzés. 

Ezek egyike sem kizárólag immunológiai betegségekre jellemző, de több tünet együttes fennállása növelheti a kivizsgálás jelentőségét. 

Milyen vizsgálatokat végezhet az immunológus? 

- A bőrtünetek és az egyéb panaszok alapján azt vizsgáljuk, hogy fennállhat-e allergiás, autoimmun vagy más, az immunrendszer működésével összefüggő szisztémás, az egész szervezetet érintő rendszerbetegség. Nincs mindenkinél alkalmazható egységes immunológiai vizsgálati csomag: a szükséges meghatározásokat az előzmények, a fizikális vizsgálat és a felmerülő betegség gyanúja alapján választjuk ki – magyarázza dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont – Prima Medica főorvosa. – Miután rákérdezünk többek közt az ízületi fájdalomra, fáradtságra, lázra, hajhullásra, gyógyszerszedésre, korábbi betegségekre és a családban előforduló autoimmun kórképekre is, eldöntjük, milyen laborvizsgálatokra lehet szükség, amelyek segíthetnek felmérni a gyulladás jelenlétét és az immunrendszer működését. Autoimmun betegség gyanúja esetén célzottan kérhetünk például ANA-, anti-dsDNS-, ENA-, ANCA- vagy más autoantitest-vizsgálatot. Ezek bizonyos szisztémás autoimmun betegségek felismerését segíthetnek. Ezeket az eredményeket azonban mindig a tünetekkel együtt kell értékelni, mert a pozitív lelet önmagában nem feltétlenül jelent betegséget, a negatív eredmény pedig nem zár ki minden autoimmun kórképet. 

Allergológiai vizsgálatra is szükség lehet, vizelet- és vesefunkció ellenőrzés vagy más szervi vizsgálatok szükségessége is. Ha pedig a fő panasz a bőrön jelentkezik, bizonyos esetekben bőrbiopsziára, vagyis szövettani mintavételre is szükség van. Egyes autoimmun hólyagos betegségekben speciális immunfluoreszcens vizsgálat segíthet a diagnózisban. 

A bőrtünetek okának vizsgálata elengedhetetlen 

A bőrön látható jelek alapján önmagukban nem mindig lehet immunológiai betegséget diagnosztizálni, de az diagnózis megállításához fontos lépésről van szó. A pontos ok tisztázásához a tünetek lefolyását, a kórelőzményt és szükség esetén a vizsgálati eredményeket is figyelembe kell venni. 

Tudástár:

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC4292093/

https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S2213219825011122

Forrás: Immunközpont – Prima Medica (www.immunkozpont.hu)