Megkülönböztetünk szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegségeket. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmagyarázta, hogy milyen tünetek utalhatnak rá, és melyik pontosan mit jelent.
Az immunrendszer védi a szervezetet, ha idegennek vagy rá veszélyesnek érzékel valamilyen szervezetbe kerülő anyagot, akkor támadást indít ellene, a szervezetben gyulladás jön létre. Légúti betegség esetén például a szervezetbe került vírus vagy baktérium ellen indít támadást. Autoimmun betegség fennállásakor azonban téves immunválasz miatt a szervezet saját sejtjei ellen indít támadást az immunrendszer. A gyulladás létrejöhet szervspecifikusan, vagyis egy adott szervet, vagy szisztémásan, az egész szervezetet érintően.
Ebbe a csoportba tartoznak azok az autoimmun kórképek, melyek jellemzően egy adott szerv károsodásával járnak. Ide sorolható az autoimmun pajzsmirigybetegség, autoimmun hepatitisz (máj érintettség) vagy az 1-es típusú cukorbetegség (hasnyálmirigy érintettség) is.
Általánosságban igaz, hogy az ide sorolt betegségek kialakulásának pontos okait nem ismerjük. Elsősorban nőknél fordul elő és jellemző a családi halmozódás. Sokszervi érintettség áll fenn, vagyis a nemcsak egy adott szerv károsodásával jár, hanem az egész szervezetben panaszokat, elváltozásokat okoz. A tünetek időnként meg is szűnhetnek, aztán fellángolnak. Ezek az időszakok váltakozva követik egymást. A beteg hol jobban, hol rosszabbul van, mindez érezhetően negatívan befolyásolja az életminőségét.
A szisztémás autoimmun betegségekre jellemző szerteágazó panaszok, a tünetmentes és tünetes időszakok váltakozása egyaránt megnehezíti a betegség korai felismerését. Az állapotromlás lelassításához és ahhoz, hogy a betegek életminősége javuljon, minél korábban meg kell kezdeni a kezelést. Ennek érdekében javasolt immunológushoz fordulni, ha az alábbi tünetek hosszabb ideje, vagy hullámzóan, panaszmentes időszakot követően időnként kiújulva jelentkeznek:
Rendelés típusa:
További véleményekKellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.
Ha a C-reaktív protein (CRP) értéke megnő meg a vérben, az rendszerint azt jelzi, hogy a szervezetben valahol gyulladás zajlik. Egy friss kutatás szerint ennek megelőzésében és kezelésében is segíthet a D-vitamin pótlás. A hír kapcsán dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.
A sokízületi gyulladás tünetei hasonlítanak a Lyme-kór kapcsán kialakuló ízületi panaszokra. A pontos diagnózis fontos, hogy megfelelő kezelést kapjunk. Arról, hogy hogyan lehet megkülönböztetni egymástól a két betegséget, dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.
Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a hatályban lévő jogszabályok szerint rendelőinkben továbbra is kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!
