Mi a különbség a szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegség között?

Autoimmun betegség – önmagát támadja az immunrendszer

Az immunrendszer védi a szervezetet, ha idegennek vagy rá veszélyesnek érzékel valamilyen szervezetbe kerülő anyagot, akkor támadást indít ellene, a szervezetben gyulladás jön létre. Légúti betegség esetén például a szervezetbe került vírus vagy baktérium ellen indít támadást. Autoimmun betegség fennállásakor azonban téves immunválasz miatt a szervezet saját sejtjei ellen indít támadást az immunrendszer. A gyulladás létrejöhet szervspecifikusan, vagyis egy adott szervet, vagy szisztémásan, az egész szervezetet érintően.

Szervspecifikus autoimmun betegség

Ebbe a csoportba tartoznak azok az autoimmun kórképek, melyek jellemzően egy adott szerv károsodásával járnak. Ide sorolható az autoimmun pajzsmirigybetegség, autoimmun hepatitisz (máj érintettség) vagy az 1-es típusú cukorbetegség (hasnyálmirigy érintettség) is.

Szisztémás autoimmun betegségek

Általánosságban igaz, hogy az ide sorolt betegségek kialakulásának pontos okait nem ismerjük. Elsősorban nőknél fordul elő és jellemző a családi halmozódás. Sokszervi érintettség áll fenn, vagyis a nemcsak egy adott szerv károsodásával jár, hanem az egész szervezetben panaszokat, elváltozásokat okoz. A tünetek időnként meg is szűnhetnek, aztán fellángolnak. Ezek az időszakok váltakozva követik egymást. A beteg hol jobban, hol rosszabbul van, mindez érezhetően negatívan befolyásolja az életminőségét.

A szisztémás autoimmun betegségek közé soroljuk az alábbi kórképeket:

• Szisztémás lupus erythematosus
• Rheumatoid arthritis
• Sjögren-betegség
• Kevert kötőszöveti betegség
• Gyulladásos izombetegségek
• Szisztémás szklerózis
• Bizonyos vaszkulitiszek
• Antifoszfolipid-szindróma

Fontos lenne a korai diagnózis

A szisztémás autoimmun betegségekre jellemző szerteágazó panaszok, a tünetmentes és tünetes időszakok váltakozása egyaránt megnehezíti a betegség korai felismerését. Az állapotromlás lelassításához és ahhoz, hogy a betegek életminősége javuljon, minél korábban meg kell kezdeni a kezelést. Ennek érdekében javasolt immunológushoz fordulni, ha az alábbi tünetek hosszabb ideje, vagy hullámzóan, panaszmentes időszakot követően időnként kiújulva jelentkeznek:

• Ismeretlen eredetű láz
• Raynaud-jelenség
• Szimmetrikus sokízületi gyulladás
• Szem-, szájszáradás
• Gyulladásos bőrtünetek
• Szimmetrikus izomfájdalom/izomgyengeség
• Visszatérő mellhártya, szívburok gyulladás
• Vizeletben fehérje
• Vérképeltérések
• Gyulladásra utaló laborparaméterek