Mi a különbség a szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegség között?
Megkülönböztetünk szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegségeket. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmagyarázta, hogy milyen tünetek utalhatnak rá, és melyik pontosan mit jelent.
Autoimmun betegség – önmagát támadja az immunrendszer
Az immunrendszer védi a szervezetet, ha idegennek vagy rá veszélyesnek érzékel valamilyen szervezetbe kerülő anyagot, akkor támadást indít ellene, a szervezetben gyulladás jön létre. Légúti betegség esetén például a szervezetbe került vírus vagy baktérium ellen indít támadást. Autoimmun betegség fennállásakor azonban téves immunválasz miatt a szervezet saját sejtjei ellen indít támadást az immunrendszer. A gyulladás létrejöhet szervspecifikusan, vagyis egy adott szervet, vagy szisztémásan, az egész szervezetet érintően.
Szervspecifikus autoimmun betegség
Ebbe a csoportba tartoznak azok az autoimmun kórképek, melyek jellemzően egy adott szerv károsodásával járnak. Ide sorolható az autoimmun pajzsmirigybetegség, autoimmun hepatitisz (máj érintettség) vagy az 1-es típusú cukorbetegség (hasnyálmirigy érintettség) is.
Szisztémás autoimmun betegségek
Általánosságban igaz, hogy az ide sorolt betegségek kialakulásának pontos okait nem ismerjük. Elsősorban nőknél fordul elő és jellemző a családi halmozódás. Sokszervi érintettség áll fenn, vagyis a nemcsak egy adott szerv károsodásával jár, hanem az egész szervezetben panaszokat, elváltozásokat okoz. A tünetek időnként meg is szűnhetnek, aztán fellángolnak. Ezek az időszakok váltakozva követik egymást. A beteg hol jobban, hol rosszabbul van, mindez érezhetően negatívan befolyásolja az életminőségét.
A szisztémás autoimmun betegségek közé soroljuk az alábbi kórképeket:
- Szisztémás lupus erythematosus
- Rheumatoid arthritis
- Sjögren-betegség
- Kevert kötőszöveti betegség
- Gyulladásos izombetegségek
- Szisztémás szklerózis
- Bizonyos vaszkulitiszek
- Antifoszfolipid-szindróma
Fontos lenne a korai diagnózis
A szisztémás autoimmun betegségekre jellemző szerteágazó panaszok, a tünetmentes és tünetes időszakok váltakozása egyaránt megnehezíti a betegség korai felismerését. Az állapotromlás lelassításához és ahhoz, hogy a betegek életminősége javuljon, minél korábban meg kell kezdeni a kezelést. Ennek érdekében javasolt immunológushoz fordulni, ha az alábbi tünetek hosszabb ideje, vagy hullámzóan, panaszmentes időszakot követően időnként kiújulva jelentkeznek:
- Ismeretlen eredetű láz
- Raynaud-jelenség
- Szimmetrikus sokízületi gyulladás
- Szem-, szájszáradás
- Gyulladásos bőrtünetek
- Szimmetrikus izomfájdalom/izomgyengeség
- Visszatérő mellhártya, szívburok gyulladás
- Vizeletben fehérje
- Vérképeltérések
- Gyulladásra utaló laborparaméterek
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés kivizsgálásra
Téma szakértője
-
Dr. Kádár János
-
Szakterületek:
- belgyógyász, immunológus, infektológus
-
Specialitások:
- Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
- Habituális vetélések immunológiai okai
- Ismeretlen eredetű láz
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés típusa:
- személyes (rendelői) vizit
- magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available
Orvos válaszol
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?
sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.
Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.
Tisztelettel,
Kádár dr.
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Udvarias
További véleményekKellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.
Hírek
Fáradtság, ízületi fájdalom, bőrtünetek - mikor szükséges immunológiai kivizsgálás?
Immunológiai kivizsgálás akkor indokolt, ha felmerül az immunológiai rendszerbetegség gyanúja. De vajon miből lehet erre következtetni? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont – Prima Medica főorvosa szerint erre utaló tünet lehet például a kimerültség, a gyakori fertőzések, az indokolatlan fogyás, az ízületi fájdalom, a nehezen gyógyuló betegségek. A szakértő arra a kérdésre is válaszolt, milyen vizsgálatokra lehet szükség a diagnózis felállításához.
Reumás ízületi gyulladás - csak a szteroid segíthet?
A reumás ízületi gyulladás, vagy ahogyan a diagnózisban szerepel, rheumatoid arthritis (RA) egy autoimmun eredetű betegség, amely során a beteg immunrendszere idegenként ismeri fel egyebek mellett a saját ízületet borító porcot. Tünete többnyire a kéz kisízületeiben, a csuklókban, a bokákban és a térdekben kialakuló gyulladás, fájdalom és duzzanat, a mozgáskorlátozottság, bár a betegség más szervekre is kiterjedhet. De vajon van-e más lehetőség a kínzó tünetek enyhítésére, mint a szteroid kezelés? Szabad-e mozogni fájó ízületekkel? A kérdésekre dr. Kiss Csaba PhD, az Immunközpont – Prima Medica reumatológusa adott választ.
