Immunológia
Mi a különbség a szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegség között?

Mi a különbség a szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegség között?

Dr. Kádár János Létrehozva: 2021.06.02 Módosítva: 2021.06.25

Megkülönböztetünk szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegségeket. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmagyarázta, hogy milyen tünetek utalhatnak rá, és melyik pontosan mit jelent.

Autoimmun betegség – önmagát támadja az immunrendszer

Az immunrendszer védi a szervezetet, ha idegennek vagy rá veszélyesnek érzékel valamilyen szervezetbe kerülő anyagot, akkor támadást indít ellene, a szervezetben gyulladás jön létre. Légúti betegség esetén például a szervezetbe került vírus vagy baktérium ellen indít támadást. Autoimmun betegség fennállásakor azonban téves immunválasz miatt a szervezet saját sejtjei ellen indít támadást az immunrendszer. A gyulladás létrejöhet szervspecifikusan, vagyis egy adott szervet, vagy szisztémásan, az egész szervezetet érintően.

Szervspecifikus autoimmun betegség

Ebbe a csoportba tartoznak azok az autoimmun kórképek, melyek jellemzően egy adott szerv károsodásával járnak. Ide sorolható az autoimmun pajzsmirigybetegség, autoimmun hepatitisz (máj érintettség) vagy az 1-es típusú cukorbetegség (hasnyálmirigy érintettség) is.

Szisztémás autoimmun betegségek

Általánosságban igaz, hogy az ide sorolt betegségek kialakulásának pontos okait nem ismerjük. Elsősorban nőknél fordul elő és jellemző a családi halmozódás. Sokszervi érintettség áll fenn, vagyis a nemcsak egy adott szerv károsodásával jár, hanem az egész szervezetben panaszokat, elváltozásokat okoz. A tünetek időnként meg is szűnhetnek, aztán fellángolnak. Ezek az időszakok váltakozva követik egymást. A beteg hol jobban, hol rosszabbul van, mindez érezhetően negatívan befolyásolja az életminőségét.

A szisztémás autoimmun betegségek közé soroljuk az alábbi kórképeket:

Fontos lenne a korai diagnózis

Szisztémás autoimmun betegség esetén fontos a korai diagnózis.A szisztémás autoimmun betegségekre jellemző szerteágazó panaszok, a tünetmentes és tünetes időszakok váltakozása egyaránt megnehezíti a betegség korai felismerését. Az állapotromlás lelassításához és ahhoz, hogy a betegek életminősége javuljon, minél korábban meg kell kezdeni a kezelést. Ennek érdekében javasolt immunológushoz fordulni, ha az alábbi tünetek hosszabb ideje, vagy hullámzóan, panaszmentes időszakot követően időnként kiújulva jelentkeznek:

  • Ismeretlen eredetű láz
  • Raynaud-jelenség
  • Szimmetrikus sokízületi gyulladás
  • Szem-, szájszáradás
  • Gyulladásos bőrtünetek
  • Szimmetrikus izomfájdalom/izomgyengeség
  • Visszatérő mellhártya, szívburok gyulladás
  • Vizeletben fehérje
  • Vérképeltérések
  • Gyulladásra utaló laborparaméterek

Téma szakértője

  • Dr. Kádár János

  • Szakterületek:
    • belgyógyász, immunológus, infektológus
  • Specialitások:
    • Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
    • Infektológiai-fertőzéses betegségek
    • Habituális vetélések immunológiai okai
    • Ismeretlen eredetű láz
    • Bizonytalan eredetű ízületi fájdalmak
    • Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

     

    Rendelés típusa:

    • személyes (rendelői) vizit

Orvos válaszol

Tisztelt Doktor Úr,
Nagyon gyanús, hogy Raynaud betegség (vagy szindróma) alakult ki nálam. A lábamon és a jobb kezemen az ujjak elfehérednek, majd a (bekékülést kihagyva) pirosodnak, és kellemetlenül fájnak.
Pár éve már megfigyeltem ezt, főleg a lábujjaimnál, illetve olykor egyszer egyszer előfordult a kezemen is. Ezen az őszön illetve télen, azonban belendült a dolog, és általában két naponta volt egy ilyen elfehéredés/vörösödés.
Mik az első teendők? Gondolom háziorvos, vérvétel, stb.?
Köszönöm válaszát,
Fazekas Nóra

Dr. Kádár János
Dr. Kádár János
Kedves Érdeklődő, javaslom, fényképezze le a jelenséget, hogy pontosan be tudjon róla számolni. A panasszal kapcsolatban érdemes immunológus tanácsát is kikérnie.

Tisztelettel,

Kádár János dr

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Udvarias

Kellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.

További vélemények

Hírek

Magas CRP? Szedjen D-vitamint!

Magas CRP? Szedjen D-vitamint!

Ha a C-reaktív protein (CRP) értéke megnő meg a vérben, az rendszerint azt jelzi, hogy a szervezetben valahol gyulladás zajlik. Egy friss kutatás szerint ennek megelőzésében és kezelésében is segíthet a D-vitamin pótlás. A hír kapcsán dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Lyme-kór vagy sokízületi gyulladás?

Lyme-kór vagy sokízületi gyulladás?

A sokízületi gyulladás tünetei hasonlítanak a Lyme-kór kapcsán kialakuló ízületi panaszokra. A pontos diagnózis fontos, hogy megfelelő kezelést kapjunk. Arról, hogy hogyan lehet megkülönböztetni egymástól a két betegséget, dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica Egészségközpontok

Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a hatályban lévő jogszabályok szerint rendelőinkben továbbra is kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!