Mi a különbség a szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegség között?
Megkülönböztetünk szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegségeket. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmagyarázta, hogy milyen tünetek utalhatnak rá, és melyik pontosan mit jelent.
Autoimmun betegség – önmagát támadja az immunrendszer
Az immunrendszer védi a szervezetet, ha idegennek vagy rá veszélyesnek érzékel valamilyen szervezetbe kerülő anyagot, akkor támadást indít ellene, a szervezetben gyulladás jön létre. Légúti betegség esetén például a szervezetbe került vírus vagy baktérium ellen indít támadást. Autoimmun betegség fennállásakor azonban téves immunválasz miatt a szervezet saját sejtjei ellen indít támadást az immunrendszer. A gyulladás létrejöhet szervspecifikusan, vagyis egy adott szervet, vagy szisztémásan, az egész szervezetet érintően.
Szervspecifikus autoimmun betegség
Ebbe a csoportba tartoznak azok az autoimmun kórképek, melyek jellemzően egy adott szerv károsodásával járnak. Ide sorolható az autoimmun pajzsmirigybetegség, autoimmun hepatitisz (máj érintettség) vagy az 1-es típusú cukorbetegség (hasnyálmirigy érintettség) is.
Szisztémás autoimmun betegségek
Általánosságban igaz, hogy az ide sorolt betegségek kialakulásának pontos okait nem ismerjük. Elsősorban nőknél fordul elő és jellemző a családi halmozódás. Sokszervi érintettség áll fenn, vagyis a nemcsak egy adott szerv károsodásával jár, hanem az egész szervezetben panaszokat, elváltozásokat okoz. A tünetek időnként meg is szűnhetnek, aztán fellángolnak. Ezek az időszakok váltakozva követik egymást. A beteg hol jobban, hol rosszabbul van, mindez érezhetően negatívan befolyásolja az életminőségét.
A szisztémás autoimmun betegségek közé soroljuk az alábbi kórképeket:
- Szisztémás lupus erythematosus
- Rheumatoid arthritis
- Sjögren-betegség
- Kevert kötőszöveti betegség
- Gyulladásos izombetegségek
- Szisztémás szklerózis
- Bizonyos vaszkulitiszek
- Antifoszfolipid-szindróma
Fontos lenne a korai diagnózis
A szisztémás autoimmun betegségekre jellemző szerteágazó panaszok, a tünetmentes és tünetes időszakok váltakozása egyaránt megnehezíti a betegség korai felismerését. Az állapotromlás lelassításához és ahhoz, hogy a betegek életminősége javuljon, minél korábban meg kell kezdeni a kezelést. Ennek érdekében javasolt immunológushoz fordulni, ha az alábbi tünetek hosszabb ideje, vagy hullámzóan, panaszmentes időszakot követően időnként kiújulva jelentkeznek:
- Ismeretlen eredetű láz
- Raynaud-jelenség
- Szimmetrikus sokízületi gyulladás
- Szem-, szájszáradás
- Gyulladásos bőrtünetek
- Szimmetrikus izomfájdalom/izomgyengeség
- Visszatérő mellhártya, szívburok gyulladás
- Vizeletben fehérje
- Vérképeltérések
- Gyulladásra utaló laborparaméterek
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés kivizsgálásra
Téma szakértője
-
Dr. Kádár János
-
Szakterületek:
- belgyógyász, immunológus, infektológus
-
Specialitások:
- Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
- Habituális vetélések immunológiai okai
- Ismeretlen eredetű láz
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés típusa:
- személyes (rendelői) vizit
- magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available
Orvos válaszol
Alkalmanként zuhanyzás közben az orrnyergem belsejénél illetve a szememnél heves viszketést érzek, pedig víz nem megy az orromba. Olykor pedig az orrom bedugul, majd kidugul teljesen véletlen szerűen. Tegnap egy vérkép eredménye durva allergiát jelölt, de még nem tudom mire lennék allergiás, amúgy pedig egyebekben tünetmentes vagyok. Ön szerint a panaszok mire utalhatnak?
Köszönettel
Az allergia vizsgálat irányában érdemes tovább vizsgálódni.
Üdvözlettel:
Dr Kádár János
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Udvarias
További véleményekKellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.
Hírek
T-sejtek: Nobel-díj járt az immunrendszer biztonsági őreinek kutatásáért
Az idei orvosi-élettani Nobel-díjat három tudós kapta, akik feltárták, hogyan különbözteti meg az immunrendszer a barátot az ellenségtől. Ez nagyon fontos lépés lehet az autoimmun betegségek megelőzéséhez, illetve, ha már kialakulhat, kezeléséhez. Dr. Kádár János, az Immunközpont – Prima Medica belgyógyásza, immunológus, infektológus magyarázta el az eredményeket és mutatta be a ma elérhető kezelési lehetőségeket.
Magas a CRP értéke? Ez nem oka, hanem jelzője a gyulladásnak
A szervezetben zajló gyulladás akár szerteágazó, látszólag nem összefüggő tüneteket is okozhat. A folyamat egyik jelző értéke a laborleletekben látható CRP-szint, amelynek jelentéséről, a magas CRP mögött álló lehetséges okokról dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyásza, immunológus, infektológus szakorvosa beszélt.
