Megkülönböztetünk szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegségeket. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmagyarázta, hogy milyen tünetek utalhatnak rá, és melyik pontosan mit jelent.
Az immunrendszer védi a szervezetet, ha idegennek vagy rá veszélyesnek érzékel valamilyen szervezetbe kerülő anyagot, akkor támadást indít ellene, a szervezetben gyulladás jön létre. Légúti betegség esetén például a szervezetbe került vírus vagy baktérium ellen indít támadást. Autoimmun betegség fennállásakor azonban téves immunválasz miatt a szervezet saját sejtjei ellen indít támadást az immunrendszer. A gyulladás létrejöhet szervspecifikusan, vagyis egy adott szervet, vagy szisztémásan, az egész szervezetet érintően.
Ebbe a csoportba tartoznak azok az autoimmun kórképek, melyek jellemzően egy adott szerv károsodásával járnak. Ide sorolható az autoimmun pajzsmirigybetegség, autoimmun hepatitisz (máj érintettség) vagy az 1-es típusú cukorbetegség (hasnyálmirigy érintettség) is.
Általánosságban igaz, hogy az ide sorolt betegségek kialakulásának pontos okait nem ismerjük. Elsősorban nőknél fordul elő és jellemző a családi halmozódás. Sokszervi érintettség áll fenn, vagyis a nemcsak egy adott szerv károsodásával jár, hanem az egész szervezetben panaszokat, elváltozásokat okoz. A tünetek időnként meg is szűnhetnek, aztán fellángolnak. Ezek az időszakok váltakozva követik egymást. A beteg hol jobban, hol rosszabbul van, mindez érezhetően negatívan befolyásolja az életminőségét.
A szisztémás autoimmun betegségekre jellemző szerteágazó panaszok, a tünetmentes és tünetes időszakok váltakozása egyaránt megnehezíti a betegség korai felismerését. Az állapotromlás lelassításához és ahhoz, hogy a betegek életminősége javuljon, minél korábban meg kell kezdeni a kezelést. Ennek érdekében javasolt immunológushoz fordulni, ha az alábbi tünetek hosszabb ideje, vagy hullámzóan, panaszmentes időszakot követően időnként kiújulva jelentkeznek:
Rendelés típusa:
További véleményekDr. Kádár Jánosnál jártam lupusszal. Kiváló orvos. Empatikus hozzáállása és szakmai tapasztalatai, tudása alapján határozottan ajánlom őt mindazoknak, akik ezzel betegséggel küzdenek.
Vajon miért dönt úgy az immunrendszer, hogy a szervezet saját sejtjeit ellenségként ismeri fel, és támadásba lendül ellenük? Ez még az immunológiával foglalkozó szakemberek számára is rejtély, és bár pontos válasszal nem szolgálhatunk, néhány tényezőt sikerült beazonosítani, amelyek az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszhatnak – fogalmaz dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa.
Az őszi-téli vírusszezonban már-már természetes, hogy a torokfájás egyre gyakrabban talál meg bennünket. Ez a tünet azonban számos betegségben előfordulhat, beleértve a fertőző mononukleózist és a Streptococcus fertőzés okozta torokgyulladást. De honnan tudhatjuk, melyik betegség gyűrt le bennünket? Amint, arra dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa rámutatott, a két kórkép elkülönítése gyakran még a szakembereknek is fejtörést okoz.