A következő hónapokban több időt töltünk a szabadban, így fontos felkészülni a ránk leselkedő veszélyekre is.
Kullancsokkal ma már nem csak az erdei séták alkalmával, de egyre gyakrabban a játszótereken, udvarokban is találkozhatunk.
Az általuk terjesztett betegségekkel és a fertőzés tüneteivel kapcsolatban feltett kérdéseinkre dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont orvosa válaszolt.
A kullancsok által terjesztett két emberekre is veszélyes betegség közül csak a ritkább, vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladás (kullancs-encephalitis) ellen létezik védőoltás.
A védőoltás főként azoknak ajánlott, akik például erdei vagy mezőgazdasági munka, vadászat, horgászat, sportolás, gombászás, gyógynövénygyűjtés közben gyakran töltenek hosszabb időt a természetben.
A szintén súlyos következményekkel járó Lyme-kór ellen viszont nincs, ezért a legjobb védekezés továbbra is a megelőzés, illetve a mielőbbi felismerés és a kullancs eltávolítása.
Ha kullancsveszélyes helyen tartózkodunk, a látható bőrfelületeket érdemes rendszeresen ellenőrizni, a nap végén pedig a teljes testfelületet alaposan átvizsgálni.
Ne feledkezzünk meg a hajlatokról, a lábujjak közötti részekről és a hajas fejbőr áttekintéséről sem!
Ha valahol a bőrünkben felfedezzük a vérszívót, azonnal távolítsuk el.
A patikában kapható speciális eszköz, de akár kézzel vagy közönséges csipesszel fogjuk meg óvatosan a szájszerve mögött, és erőteljes csavaró mozdulattal húzzuk ki.
Ha beszakad a bőrben a szájszerve, akkor se próbáljuk meg kivenni, mert csak gyulladást okozhatunk. Rendszerint később magától kiesik. Orvoshoz akkor érdemes fordulni, ha nem tudjuk megfogni és kihúzni az élősködőt.
A Lyme-kórt az egyes kullancsokban megtalálható baktérium, a Borrelia burgdorferi okozza.
A Lyme-kór általános tünetei egy-négy héttel a fertőzött állat csípését követően jelentkeznek. Először a jól ismert kör alakú folt formájában, de a bőrtünettel egy időben sokan számolnak be influenzaszerű panaszokról (láz, fejfájás, nyirokcsomó duzzanat) is.
A gyógyulás esélyei akkor a legjobbak, ha korai stádiumban felfedezzük a fertőzést. Ilyenkor antibiotikum több hetes szedésével tudjuk megelőzni a szövődmények megjelenését. Ezért nagyon fontos a legkisebb gyanús tünettel minél hamarabb felkeresni az orvost.
A fertőzött vérszívó csípése közben a baktérium a szervezetünkbe jut és ennek kockázata egyenes arányban nő a bennünk eltöltött idővel, ezért fontos a bőrünkbe fúródott kullancsot mielőbb eltávolítani.
Ha a betegség felismerése és kezelése korai stádiumban nem kezdődik meg, később – akár hetekkel, vagy hónapokkal a csípés után - testszerte jelentkezhetnek a változatos, több betegségre is hasonlító tünetek: ízületi- és izomfájdalom, izomgyengeség, szív- és idegrendszeri problémák.
Kései stádiumban az antibiotikumok adása mellett is nehezebben szűnnek meg a tünetek, a gyógyulás több időt vehet igénybe.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
Bejelentkezés kezelésére: |
ImmunközpontÁrlista+36 (70) 617 3627 |
Rendelés típusa:
További véleményekKellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.
Az őszi-téli vírusszezonban már-már természetes, hogy a torokfájás egyre gyakrabban talál meg bennünket. Ez a tünet azonban számos betegségben előfordulhat, beleértve a fertőző mononukleózist és a Streptococcus fertőzés okozta torokgyulladást. De honnan tudhatjuk, melyik betegség gyűrt le bennünket? Amint, arra dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa rámutatott, a két kórkép elkülönítése gyakran még a szakembereknek is fejtörést okoz.
A kánikula mindannyiunk szervezetét megviseli, de az autoimmun betegek különösen kiszolgáltatottak lehetnek ezekben a hetekben. Dr. Kádár János, az Immunközpont immunológusa három olyan immunológiai kórképről beszél, amelyek súlyosbodhatnak a nyári hónapokban.