A következő hónapokban több időt töltünk a szabadban, így fontos felkészülni a ránk leselkedő veszélyekre is.
Kullancsokkal ma már nem csak az erdei séták alkalmával, de egyre gyakrabban a játszótereken, udvarokban is találkozhatunk.
Az általuk terjesztett betegségekkel és a fertőzés tüneteivel kapcsolatban feltett kérdéseinkre dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont orvosa válaszolt.
A kullancsok által terjesztett két emberekre is veszélyes betegség közül csak a ritkább, vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladás (kullancs-encephalitis) ellen létezik védőoltás.
A védőoltás főként azoknak ajánlott, akik például erdei vagy mezőgazdasági munka, vadászat, horgászat, sportolás, gombászás, gyógynövénygyűjtés közben gyakran töltenek hosszabb időt a természetben.
A szintén súlyos következményekkel járó Lyme-kór ellen viszont nincs, ezért a legjobb védekezés továbbra is a megelőzés, illetve a mielőbbi felismerés és a kullancs eltávolítása.
Ha kullancsveszélyes helyen tartózkodunk, a látható bőrfelületeket érdemes rendszeresen ellenőrizni, a nap végén pedig a teljes testfelületet alaposan átvizsgálni.
Ne feledkezzünk meg a hajlatokról, a lábujjak közötti részekről és a hajas fejbőr áttekintéséről sem!
Ha valahol a bőrünkben felfedezzük a vérszívót, azonnal távolítsuk el.
A patikában kapható speciális eszköz, de akár kézzel vagy közönséges csipesszel fogjuk meg óvatosan a szájszerve mögött, és erőteljes csavaró mozdulattal húzzuk ki.
Ha beszakad a bőrben a szájszerve, akkor se próbáljuk meg kivenni, mert csak gyulladást okozhatunk. Rendszerint később magától kiesik. Orvoshoz akkor érdemes fordulni, ha nem tudjuk megfogni és kihúzni az élősködőt.
A Lyme-kórt az egyes kullancsokban megtalálható baktérium, a Borrelia burgdorferi okozza.
A Lyme-kór általános tünetei egy-négy héttel a fertőzött állat csípését követően jelentkeznek. Először a jól ismert kör alakú folt formájában, de a bőrtünettel egy időben sokan számolnak be influenzaszerű panaszokról (láz, fejfájás, nyirokcsomó duzzanat) is.
A gyógyulás esélyei akkor a legjobbak, ha korai stádiumban felfedezzük a fertőzést. Ilyenkor antibiotikum több hetes szedésével tudjuk megelőzni a szövődmények megjelenését. Ezért nagyon fontos a legkisebb gyanús tünettel minél hamarabb felkeresni az orvost.
A fertőzött vérszívó csípése közben a baktérium a szervezetünkbe jut és ennek kockázata egyenes arányban nő a bennünk eltöltött idővel, ezért fontos a bőrünkbe fúródott kullancsot mielőbb eltávolítani.
Ha a betegség felismerése és kezelése korai stádiumban nem kezdődik meg, később – akár hetekkel, vagy hónapokkal a csípés után - testszerte jelentkezhetnek a változatos, több betegségre is hasonlító tünetek: ízületi- és izomfájdalom, izomgyengeség, szív- és idegrendszeri problémák.
Kései stádiumban az antibiotikumok adása mellett is nehezebben szűnnek meg a tünetek, a gyógyulás több időt vehet igénybe.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
Bejelentkezés kezelésére: |
ImmunközpontÁrlista+36 (70) 617 3627 |
Rendelés típusa:
További véleményekKellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.
A szervezetben zajló gyulladás akár szerteágazó, látszólag nem összefüggő tüneteket is okozhat. A folyamat egyik jelző értéke a laborleletekben látható CRP-szint, amelynek jelentéséről, a magas CRP mögött álló lehetséges okokról dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyásza, immunológus, infektológus.
A polymyalgia rheumatica (PMR) egy gyulladásos mozgásszervi betegség, amely az 50-60 év feletti korosztályban a második leggyakoribb ilyen jellegű kórkép, a rheumatoid arthritis (RA) után. A PMR-re jellemző a vállak, a csípő és a kar erős fájdalma, amit reggeli merevség kísér, és a betegséghez általában az egész szervezetre kiterjedő heves gyulladás társul. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyásza, immunológus, infektológus szerint súlyosabb esetben az érintettek kifejezett „nagybeteg” benyomását keltik, de megfelelő kezeléssel a tünetek nagyon jól enyhíthetők, akár teljesen megszüntethetők.