A következő hónapokban több időt töltünk a szabadban, így fontos felkészülni a ránk leselkedő veszélyekre is.
Kullancsokkal ma már nem csak az erdei séták alkalmával, de egyre gyakrabban a játszótereken, udvarokban is találkozhatunk.
Az általuk terjesztett betegségekkel és a fertőzés tüneteivel kapcsolatban feltett kérdéseinkre dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont orvosa válaszolt.
A kullancsok által terjesztett két emberekre is veszélyes betegség közül csak a ritkább, vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladás (kullancs-encephalitis) ellen létezik védőoltás.
A védőoltás főként azoknak ajánlott, akik például erdei vagy mezőgazdasági munka, vadászat, horgászat, sportolás, gombászás, gyógynövénygyűjtés közben gyakran töltenek hosszabb időt a természetben.
A szintén súlyos következményekkel járó Lyme-kór ellen viszont nincs, ezért a legjobb védekezés továbbra is a megelőzés, illetve a mielőbbi felismerés és a kullancs eltávolítása.
Ha kullancsveszélyes helyen tartózkodunk, a látható bőrfelületeket érdemes rendszeresen ellenőrizni, a nap végén pedig a teljes testfelületet alaposan átvizsgálni.
Ne feledkezzünk meg a hajlatokról, a lábujjak közötti részekről és a hajas fejbőr áttekintéséről sem!
Ha valahol a bőrünkben felfedezzük a vérszívót, azonnal távolítsuk el.
A patikában kapható speciális eszköz, de akár kézzel vagy közönséges csipesszel fogjuk meg óvatosan a szájszerve mögött, és erőteljes csavaró mozdulattal húzzuk ki.
Ha beszakad a bőrben a szájszerve, akkor se próbáljuk meg kivenni, mert csak gyulladást okozhatunk. Rendszerint később magától kiesik. Orvoshoz akkor érdemes fordulni, ha nem tudjuk megfogni és kihúzni az élősködőt.
A Lyme-kórt az egyes kullancsokban megtalálható baktérium, a Borrelia burgdorferi okozza.
A Lyme-kór általános tünetei egy-négy héttel a fertőzött állat csípését követően jelentkeznek. Először a jól ismert kör alakú folt formájában, de a bőrtünettel egy időben sokan számolnak be influenzaszerű panaszokról (láz, fejfájás, nyirokcsomó duzzanat) is.
A gyógyulás esélyei akkor a legjobbak, ha korai stádiumban felfedezzük a fertőzést. Ilyenkor antibiotikum több hetes szedésével tudjuk megelőzni a szövődmények megjelenését. Ezért nagyon fontos a legkisebb gyanús tünettel minél hamarabb felkeresni az orvost.
A fertőzött vérszívó csípése közben a baktérium a szervezetünkbe jut és ennek kockázata egyenes arányban nő a bennünk eltöltött idővel, ezért fontos a bőrünkbe fúródott kullancsot mielőbb eltávolítani.
Ha a betegség felismerése és kezelése korai stádiumban nem kezdődik meg, később – akár hetekkel, vagy hónapokkal a csípés után - testszerte jelentkezhetnek a változatos, több betegségre is hasonlító tünetek: ízületi- és izomfájdalom, izomgyengeség, szív- és idegrendszeri problémák.
Kései stádiumban az antibiotikumok adása mellett is nehezebben szűnnek meg a tünetek, a gyógyulás több időt vehet igénybe.
| Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
| Bejelentkezés kezelésére: |
ImmunközpontÁrlista+36 (70) 617 3627 |
Rendelés típusa:
További véleményekDr. Kádár Jánosnál jártam lupusszal. Kiváló orvos. Empatikus hozzáállása és szakmai tapasztalatai, tudása alapján határozottan ajánlom őt mindazoknak, akik ezzel betegséggel küzdenek.
Leginkább a pillangó alakú bőrpírra figyelnek fel a páciensek, bár az is sokaknak feltűnhet, hogy erős kimerültség gyötri őket, esetleg kiütések, láz is kialakul, és a hajhullás is zavaró lehet. A lupusz egy autoimmun zavar, vagyis egy olyan állapot, melynek során az immunrendszer megtámadja saját szöveteit és szerveit. Általában az úgynevezett szisztémás lupuszt szokták a betegség alatt érteni, bár dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont – Prima Medica főorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy több típusa is van a kórképnek
A mononukleózis a tünetei, vagyis a láz, a torokfájás, a nyirokcsomó-duzzanat, a fáradtság miatt könnyen összetéveszthető más fertőzésekkel, mint a streptococcus okozta torokgyulladás, a citomegalovírus fertőzés, esetleg HIV fertőzés vagy toxoplazmózis, de a panaszok a leukémia, limfóma általános tüneteihez is hasonlatosak lehetnek. Bizonyos, elhúzódó, gyanút keltő esetekben ezért fontos a laboratóriumi vizsgálat a pontos diagnózishoz. Dr. Kádár János, az Immunközpont – Prima Medica belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa beszélt a témáról.