Az elmúlt napokban került a reflektorfénybe, az Oscar-gálán történtek kapcsán az alopecia areata nevű autoimmun betegség. A Will Smith feleségénél kialakult kórkép kiváltó okairól és a kezelési lehetőségekről dr. Kádár János immunológussal, az Immunközpont főorvosával beszélgettünk.
Jada Pinkett Smith színésznő négy évvel ezelőtt hozta nyilvánosságra, hogy alopeciája van, ez az oka annak, hogy leborotválta a haját és gyakran turbánt viselt.
Az alopecia areata egy olyan betegség, amely akkor fordul elő, amikor a beteg immunrendszere megtámadja a hajhagymákat, a szőrtüszőket. Gyakran a fejbőrön jelentkezik, de érintheti a szemöldök, bajusz, szakáll területét is. is. A haj- és szőrszálak elvesztését az adott bőrterület égő, viszkető érzése is kísérheti.
Az esetek egy részében az egész szervezetet érintő autoimmun betegségről van szó, ezek a ritkább esetek. Többnyire nem találni szisztémás (az egész szervezetet érintő) immunbetegséget, szisztémás gyulladást a háttérben. Ilyenkor a lokális, a helyi kezelést érdemes előtérbe helyezni. Ez a fajta kezelés azonban nem okvetlenül oldja meg a problémát. A betegek olykor olyan fontosnak ítélik meg a betegek a szőrzet, a hajkorona helyreállítását, hogy a mellékhatások kockázatával járó enyhe immunszuppresszív (immunrendszer működését elnyomó) kezelésre is vállalkoznak. Nem minden alkalommal látni előre, használni fog-e a gyulladásgátlás, a szteroid adás, mégis előfordul, hogy próbaképpen ilyen emprikus gyógyszereléshez fordulunk – mondta el dr. Kádár János.
Néha a haj darabokban hullik ki, és csak részleges kopaszság alakul ki. Előfordul, hogy visszanő a haj, de ismétlődő kopaszodás is kialakulhat. Az enyhébb esetek maguktól elmúlhatnak kezelés nélkül, de ki is újulhatnak. Egyeseknél a hajhullás évekig is eltarthat, és néhány embernél előfordulhat, hogy az elvesztett hajszálak nem nőnek vissza.
A haj és a köröm egyaránt keratinból, egy fehérjéből áll, ami megmagyarázhatja, hogy miért károsodhatnak némely esetben a körmök is, ha valaki érintett ebben a betegségben. A körmök felülete érdessé és/vagy törékennyé válhat, bemélyedések jelenhetnek meg rajtuk. Ritkán előfordulhat a köröm elvesztése is.
A Nemzetközi Alopecia Areata Alapítvány adatai alapján az Egyesült Államokban a betegség a lakosság körülbelül 2%-át, vagyis közel 7 millió embert érint. Bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban tizenéves vagy fiatal felnőttkorban alakul ki. Kialakulásában döntő szerepet játszik az öröklődés, megjelenése rendszerint további autoimmun betegségek fokozott kockázatával jár.
A hölgyek különösen érzékenyen reagálnak a hajuk állapotában bekövetkező változásokra, de a hajkorona részleges vagy teljes elvesztését a férfiak is nehezen élik meg. A betegség tehát érzelmileg megterhelő, nagy pszichés stresszel jár. A stressz pedig tovább súlyosbítja a meglévő panaszokat, ezért is fontos a kezelés mielőbbi megkezdése.
Az autoimmun betegségek jelenlegi tudásunk szerint nem gyógyíthatók meg véglegesen, a tüneteket tudjuk kezelni és a további állapotromlást megelőzni. Dr. Kádár János elmondta, hogy a kezelésben fontos szerepe van a helyi, lokális immunológiai gátló készítményeknek. Ez azért lényeges, mert olyan gyógyszert is van lehetőség választani, ami a szervezet egészét nem érinti, tehát szisztémás hatása nincs, mégis az alkalmazás helyén hatásos koncentráció alakítható ki.
Az Immunközpont főorvosa hangsúlyozza, hogy a kivizsgálás és a kezelés mielőbbi megkezdése azért is különösen fontos, mert ha időben sikerül megfelelő gyógymódot találni, a haj elvesztése megállítható.
Jelenleg klinikai vizsgálatok folynak egy, az ún. JAK-gátlóknak nevezett gyógyszerosztályba tartozó készítménnyel, melyek bíztató eredményeket mutatnak. Úgy tűnik, hogy a JAK-gátlók képesek megszakítani azokat a kóros folyamatokat, amelyek az immunrendszer szőrtüszők elleni támadásához vezetnek. Ez óriási előrelépést jelenthet az alopecia areata kezelésében, mert a történelem során először fennáll annak a lehetősége, hogy helyreállítható lesz a betegség előtti állapot.
Tudni kell azonban, hogy ilyen esetekben is a helyi kezeléseket, a lokálisan alkalmazott szereket érdemes megpróbálni, ezek többnyire kisebb kockázattal adhatóak. Jelenleg még nincsen megbízható lokálisan alkalmazható szerünk ebből a gyógyszercsoportból – hangsúlyozza dr. Kádár János. A szisztémásan, szájon keresztül alkalmazható JAK gátlók adása olyan széleskörű veszéllyel, kockázattal jár, hogy ilyen indikációból ezek nem alkalmazhatóak – a kockázat-haszon aránytalanságai miatt.
Egyelőre tehát marad a helyi kezelés, és egyes elkeseredett esetekben külön, speciálisan minimális gyógyszeradagokkal a szisztémás immunszuppresszió megpróbálása.
Rendelés típusa:
További véleményekDr. Kádár Jánosnál jártam lupusszal. Kiváló orvos. Empatikus hozzáállása és szakmai tapasztalatai, tudása alapján határozottan ajánlom őt mindazoknak, akik ezzel betegséggel küzdenek.
Vajon miért dönt úgy az immunrendszer, hogy a szervezet saját sejtjeit ellenségként ismeri fel, és támadásba lendül ellenük? Ez még az immunológiával foglalkozó szakemberek számára is rejtély, és bár pontos válasszal nem szolgálhatunk, néhány tényezőt sikerült beazonosítani, amelyek az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszhatnak – fogalmaz dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa.
Az őszi-téli vírusszezonban már-már természetes, hogy a torokfájás egyre gyakrabban talál meg bennünket. Ez a tünet azonban számos betegségben előfordulhat, beleértve a fertőző mononukleózist és a Streptococcus fertőzés okozta torokgyulladást. De honnan tudhatjuk, melyik betegség gyűrt le bennünket? Amint, arra dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa rámutatott, a két kórkép elkülönítése gyakran még a szakembereknek is fejtörést okoz.