Autoimmun betegséget jelezhet, ha foltokban hullik a haja

Autoimmun betegséget jelezhet, ha foltokban hullik a haja

Dr. Kádár János Módosítva: 2020.05.18 12:38

Az alopecia areata jellegzetes tünete a hajas fejbőrön, vagy a szőrzeten, különféle nagyságú, kör alakú foltokban jelentkező kopaszság. Az idejében megkezdett kezeléssel a hajvesztés folyamata lelassítható, és az új hajszálak növekedését is serkenteni lehet.

 

foltos hajhullás-autoimmun betegségA foltos hajhullás az Egyesült Államokban megközelítőleg 6,5 millió embert érint, korra és nemre való tekintet nélkül bárkinél jelentkezhet. A tünetek rendszerint hirtelen, egyik napról a másikra alakulnak ki. Az alopecia szó eredete az ókori görög nyelv szerint „róka betegséget” jelent, utalva ezzel a ragadozóknál évente kétszer lezajló vedlés folyamatára. Az areata jelentése: foltokban vagy kör alakban megjelenő. A betegség nem gyógyítható, de kezeléssel az állapotromlás lelassítható.

A betegség a hajas fejbőr mellett a szemöldökön és az arcszőrzeten is jelentkezhet: bizonyos területeken a szőr kihullik. A betegek többségén néhány folt jelentkezik, súlyosabb esetben a haj teljes elvesztése is bekövetkezhet. Ritkán, de ez a folyamat a teljes test felületére is kiterjedhet – magyarázza dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. A betegség hátterében autoimmun folyamat zajlik, vagyis az immunrendszer a kórokozók helyett a szervezet saját sejtjeit támadja meg. Az alopecia areata esetében a téves támadás a hajtüszők ellen irányul, ez okozza a hajszálak elvesztését. Bizonyos esetben a tünetek a foltokban hiányzó szakállkörmökön is megjelenhetnek: töredezettséget, elvékonyodást okozva.

A betegség kialakulásának pontos okai nem ismertek, az érintettek többségénél megfigyelhető azonban családi halmozódás: ötből egy érintettnél jellemzően a családban is előfordult a betegség. Más autoimmun betegségek is növelhetik a kialakulásának kockázatát: az érintetteknél, vagy a családjukban rendszerint jelentkezett már valamilyen egyéb kórkép – például SLE, vagy atópia - formájában.

A terápia célja egyfelől a gyulladásos folyamatok mérséklése, a kezelés ezért rendszerint kortikoszteroidokkal, vagy egyéb immunszuppressziós szerekkel történik. Dr. Kádár János fontosnak tartja megjegyezni, hogy a betegség megléte nem okozza a hajtüszők pusztulását, ezért ha eredményes a kezelés, a gyulladás csökkenését követheti a hajtüszők működését stimuláló terápia. „A betegek egy részénél, akiknél csak néhány folt jelent meg, néha spontán gyógyulás következik be és a tünetek nyom nélkül eltűnnek. Nem érdemes azonban túl sokat várni a megfelelő kezelésre, ha foltos hajhullást tapasztalunk, forduljunk mielőbb orvoshoz, a legjobb eredményeket idejében megkezdett kezeléssel érhetjük el.”

Facebook oldal: Immunközpont

Facebook csoport: autoimmun betegséggel - teljes életet 

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt

Bejelentkezés autoimmun pajzsmirigybetegség kezelésére:

Immunközpont vizitdíjait itt nézheti meg: Árlista

Telefonon az alábbi számon ér el minket: +36 (70) 617 3627 

Email: info@immunkozpont.hu

Téma szakértője

  • Dr. Kádár János

  • Szakterületek:
    • belgyógyász, immunológus, infektológus
  • Specialitások:
    • Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
    • Habituális vetélések immunológiai okai
    • Ismeretlen eredetű láz
    • Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

    Rendelés típusa:

    • személyes (rendelői) vizit
    • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available

Orvos válaszol

Tisztelt Doktorú4/Doktornő!
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?

Dr. Kádár János
Dr. Kádár János
Kedves Hunyadi Katalin,

sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.

Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.

Tisztelettel,

Kádár dr.

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Szakmai tapasztalat

Dr. Kádár Jánosnál jártam lupusszal. Kiváló orvos. Empatikus hozzáállása és szakmai tapasztalatai, tudása alapján határozottan ajánlom őt mindazoknak, akik ezzel betegséggel küzdenek.

További vélemények

Hírek

A pikkelysömör nem fertőz, de megbélyegezheti a betegeket

A pikkelysömör nem fertőz, de megbélyegezheti a betegeket

A psoriasis a krónikus autoimmun betegségek közé tartozik, ami több mint 125 millió embert érint világszerte, vagyis a teljes népesség nagyjából 3 százalékát. Az arcon, a nyakon és a test más, jól látható részein megjelenő ezüstfehér pikkelyekkel borított, vaskos hámló foltok nem fertőznek, mégis súlyos negatív pszichológiai hatással vannak az érintettekre – mondja dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, infektológus, az Immunközpont orvosa.

Fájdalmas csomók a lábszáron - mi okozhatja?

Fájdalmas csomók a lábszáron - mi okozhatja?

Az erythema nodosum a mélyben fekvő kiserek gyulladásához vezető késleltetett típusú túlérzékenységi reakció. Csomók formájában jelentkezik, elsősorban a sípcsonton feletti bőr területén. A betegség becslések szerint 100 000 emberből 1-5-öt érint. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakembere szerint az erythema nodosumot a szervezet által idegennek tekintett antigének: fertőzések, gyógyszerek vagy akár téves felismerés miatt autoimmun gyulladásos állapotok egyaránt kiválthatják, azonban sokszor nem sikerül a pontos okot azonosítani.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK