Immunológia

Autoimmun betegséget jelezhet, ha foltokban hullik a haja

Az alopecia areata jellegzetes tünete a hajas fejbőrön, vagy a szőrzeten, különféle nagyságú, kör alakú foltokban jelentkező kopaszság. Az idejében megkezdett kezeléssel a hajvesztés folyamata lelassítható, és az új hajszálak növekedését is serkenteni lehet.

 

foltos hajhullás-autoimmun betegségA foltos hajhullás az Egyesült Államokban megközelítőleg 6,5 millió embert érint, korra és nemre való tekintet nélkül bárkinél jelentkezhet. A tünetek rendszerint hirtelen, egyik napról a másikra alakulnak ki. Az alopecia szó eredete az ókori görög nyelv szerint „róka betegséget” jelent, utalva ezzel a ragadozóknál évente kétszer lezajló vedlés folyamatára. Az areata jelentése: foltokban vagy kör alakban megjelenő. A betegség nem gyógyítható, de kezeléssel az állapotromlás lelassítható.

A betegség a hajas fejbőr mellett a szemöldökön és az arcszőrzeten is jelentkezhet: bizonyos területeken a szőr kihullik. A betegek többségén néhány folt jelentkezik, súlyosabb esetben a haj teljes elvesztése is bekövetkezhet. Ritkán, de ez a folyamat a teljes test felületére is kiterjedhet – magyarázza dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. A betegség hátterében autoimmun folyamat zajlik, vagyis az immunrendszer a kórokozók helyett a szervezet saját sejtjeit támadja meg. Az alopecia areata esetében a téves támadás a hajtüszők ellen irányul, ez okozza a hajszálak elvesztését. Bizonyos esetben a tünetek a foltokban hiányzó szakállkörmökön is megjelenhetnek: töredezettséget, elvékonyodást okozva.

A betegség kialakulásának pontos okai nem ismertek, az érintettek többségénél megfigyelhető azonban családi halmozódás: ötből egy érintettnél jellemzően a családban is előfordult a betegség. Más autoimmun betegségek is növelhetik a kialakulásának kockázatát: az érintetteknél, vagy a családjukban rendszerint jelentkezett már valamilyen egyéb kórkép – például SLE, vagy atópia - formájában.

A terápia célja egyfelől a gyulladásos folyamatok mérséklése, a kezelés ezért rendszerint kortikoszteroidokkal, vagy egyéb immunszuppressziós szerekkel történik. Dr. Kádár János fontosnak tartja megjegyezni, hogy a betegség megléte nem okozza a hajtüszők pusztulását, ezért ha eredményes a kezelés, a gyulladás csökkenését követheti a hajtüszők működését stimuláló terápia. „A betegek egy részénél, akiknél csak néhány folt jelent meg, néha spontán gyógyulás következik be és a tünetek nyom nélkül eltűnnek. Nem érdemes azonban túl sokat várni a megfelelő kezelésre, ha foltos hajhullást tapasztalunk, forduljunk mielőbb orvoshoz, a legjobb eredményeket idejében megkezdett kezeléssel érhetjük el.”

Facebook oldal: Immunközpont

Facebook csoport: autoimmun betegséggel - teljes életet 

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt

Bejelentkezés autoimmun pajzsmirigybetegség kezelésére:

Immunközpont vizitdíjait itt nézheti meg: Árlista

Telefonon az alábbi számon ér el minket: +36 (70) 617 3627 

Email: info@immunkozpont.hu

Orvos válaszol

Hunyadi Katalin

Tisztelt Doktorú4/Doktornő!
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?
Kedves Hunyadi Katalin,

sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.

Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.

Tisztelettel,

Kádár dr.

Visszalépés az előző oldalra...