Rheumatoid arthritis (RA) néven is ismert az ízületi gyulladás autoimmun formája. Nevével ellentétben azonban a betegség tünetei nem korlátozódnak kizárólag az ízületekre. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy milyen panaszok fordulhatnak még elő a betegeknél és mit tehetünk a kezelés érdekében.
Az immunrendszer fontos védekező funkciót lát el a szervezetben. Felismeri a szervezetbe került kórokozót és támadást indít ellene. Az autoimmun betegségek során azonban a felismerés folyamatába hiba csúszik, a szervezetünk saját sejtjeit véli ellenségnek, így immunrendszerünk a saját testünk ellen száll harcba.
A rheumatoid arthritis is egy autoimmun betegség, a hibás immunválasz itt elsődlegesen az ízületekben okoz tüneteket. A sokízületi gyulladást azonban az orvosok a szisztémás betegségek közé sorolják, ami azt jelenti, hogy tünetei az egész szervezetre hatással lehetnek – magyarázza dr. Kádár János. A betegség következtében elváltozások alakulhatnak ki többek között a szemben, a szívben, csontban és a tüdőben is. Ezen kívül előfordulhatnak a szervezet kisereinek gyulladásával „vasculitisével” járó kórképek is.
A betegség korai tünetei rendszerint az ízületekben jelentkeznek, a reggeli ízületi fájdalom és merevség a kórkép által okozott egyik jellegzetes kezdeti panasz. Az ízületekben kialakult gyulladás a porcok lebontását okozhatja. Emiatt az ízületben lévő csontok egymáshoz dörzsölődnek. Ha ez az állapot tartósan fennáll, az végleg károsíthatja az ízületeket.
A sokízületi gyulladás gyakran társul más autoimmun betegségekkel, ilyen például a Sjögren-szindróma. Ez a kórkép a szem- és szájnyálkahártya szárazságot okozó tüneteiről ismert. A nyáltermelés visszaesése miatt nyelési nehézség, fogínygyulladás is jelentkezhet, a könnytermelés csökkenése miatt pedig megnő a szembetegségek, gyulladás és szaruhártya károsodás kockázata.
A betegek nagy százalékánál a tüdőben is elváltozásokat okoz a RA. Reumás csomók jelenhetnek meg a tüdőben és a tartós gyulladás miatt légzési nehézségeket okozó tüdőfibrózis is kialakulhat. A krónikus gyulladás az erek falát is károsítja, emiatt megnő az érelmeszesedés, szívbetegségek és vérszegénység kockázata.
A krónikus fájdalom is okozhatja, ha a betegnél viselkedésbeli változások, „ködös agy” és depresszió jelentkezik. A mozgásszegény életmód felerősítheti ezeket a tüneteket, de akár az agyi artériák károsodása is állhat a háttérben. A betegség kezelésére tartósan szedett fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentő gyógyszerek mellett a betegeknél fontos rendszeres időközönként a vese- és májfunkció ellenőrzése is.
A sokízületi gyulladás nem gyógyítható, de jó esetben az események megállíthatóak. A tüneteit lehet kezelni, a betegek életminőségét lehet javítani. A kezelésben fontos a korai diagnózis, így idejében beavatkozva megfelelően le lehet lassítani az állapotromlást. A gyógyszerek mellett fontos figyelni a táplálkozásra és a rendszeres mozgásra is. Lényeges a rendszeres orvosi kontroll, a betegek állapotának nyomon követése.
Rheumatoid arthritis (RA) néven is ismert az ízületi gyulladás autoimmun formája. Nevével ellentétben azonban a betegség tünetei nem korlátozódnak kizárólag az ízületekre. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy milyen panaszok fordulhatnak még elő a betegeknél és mit tehetünk a kezelés érdekében.
Ha a C-reaktív protein (CRP) értéke megnő meg a vérben, az rendszerint azt jelzi, hogy a szervezetben valahol gyulladás zajlik. Egy friss kutatás szerint ennek megelőzésében és kezelésében is segíthet a D-vitamin pótlás. A hír kapcsán dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.
Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a hatályban lévő jogszabályok szerint rendelőinkben továbbra is kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!
