Immunológia
Ezek miatt is fáradtnak érezheti magát

Ezek miatt is fáradtnak érezheti magát

Dr. Kádár János Létrehozva: 2019.05.15 Módosítva: 2020.08.18

Olykor mindenkivel előfordul, hogy reggelenként nehezebben kel ki az ágyból. Ha azonban ez az állapot már hosszabb ideje tart, érdemes elgondolkodni, nincs-e komolyabb gond a háttérben. Dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, az Immunközpont főorvosa öt gyakori lehetőséget említ meg.

Egyszerűen túl keveset alszunk

Kevés alvás miatt is lehet napközben fáradtMár délben a sokadik kávét hörpintjük fel és közben értetlenül ásítozunk, hogy miért vagyunk megint ennyire fáradtak, miért nem tudunk a munkára koncentrálni. Pedig a magyarázat sok esetben nyilvánvaló: egyszerűen túl keveset alszunk.

Eltérő lehet, hogy kinek mennyi alvásra van szüksége, de a szakemberek felnőttek számára sem ajánlják, hogy a napi alvásmennyiség 6 óránál kevesebb – ideálisabb a 7 óra - legyen. Ennyi pihenésre szükségünk van ahhoz, hogy másnap kávétúladagolás nélkül bírjuk a napot.

Mennyire stresszes az élete?

A túl sok stressz károsítja az immun-, hormonális-, idegrendszer és a szív egészségét. Az állandó felfokozott idegállapot miatt gyomorproblémák, hasmenés, székrekedés, álmatlanság, szorongás, fejfájás, izomfájdalom és gyakoribb fertőző betegségek jelentkezhetnek.

„Az álmatlanság miatt már önmagában is fáradtabb, akinek stresszes az élete. Ehhez hozzáadódik, hogy az állandó túlhajtott, „készenléti” állapotban a szervezet nagyon kimerül. Emiatt napközben nagyon fáradtnak érezheti magát, a teljesítőképessége csökken, nehezen koncentrál a feladatai elvégzésére.”

Útközben bekapott falatok és elfelejtett italok

A rendszertelen evés és ivás miatt is lehet napközben fáradtNe csodálkozzunk azon, hogy hamar kifáradunk, ha nem biztosítunk szervezetünk számára elegendő mennyiségű energiát és tápanyagot. Szánjunk napközben időt az étkezésekre, és lehetőleg egészséges hozzávalókból válogassunk. Ebben segít, ha előző este, vagy akár több napra előre átgondoljuk, hogy munka mellett hol és mikor tudunk majd étkezni. Ha szükséges vigyük magunkkal otthonról az ebédet, vagy nézzük meg, hogy a közelben hol találunk egészséges harapnivalót.

Épp ilyen fontos a rendszeres ivásra figyelni. Sokaknak csak este jut eszébe, viszont ahhoz, hogy az elemeink ne merüljenek le már délre, napközben kellene inkább többször, keveset fogyasztani.

Vérszegénység is okozhat fáradtságot

Elsősorban nőknél fordul elő gyakrabban, hogy a szervezetükben kevés a hemoglobin, a vörösvérsejtek azon része, mely az oxigént szállítja. Ha a szövetek és a sejtek nem jutnak elég oxigénhez, nem tudnak tökéletesen működni. Ilyenkor jellegzetes tünet a sápadt arc, fáradékonyság, összpontosítási problémák.

„Mindenképp javasolt vérvizsgálatot végeztetni, mert ha a vas raktárakat fel kell tölteni, akkor az egyéni adagolás pontos menetét így lehet meghatározni. Fontos azonban megemlíteni, ha valakinél vaspótlás mellett is fennáll a vérszegénység, akkor további kivizsgálásra van szükség. Ilyenkor egyéb betegség, például autoimmun eredetű cöliákia is állhat a háttérben. A vérszegénységet pedig ilyen esetben csak az alapbetegség kezelésével lehet megszüntetni.”

Az immunrendszer betegségei miatt is lehet fáradt

Az autoimmun betegségek szerteágazó tüneteket okozhatnak. Ha a régóta fennálló fáradtság mellett egyéb panaszaink is vannak, akkor érdemes ennek lehetőségét is kizárni vagy megerősíteni, hogy a megfelelő kezeléssel a tüneteink enyhüljenek.

„Több autoimmun betegség - például lupusz, sokízületi gyulladás vagy autoimmun eredetű pajzsmirigy gyulladás - létezik, melyek ilyen tüneteket okozhatnak. Ha a fáradtság mellett bőrkiütések, álmatlanság, gyomor- és bélrendszeri tünetek is jelentkeznek, akkor érdemes immunológiai irányba is vizsgálódni.”

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt
Bejelentkezés  kezelésére:

Immunközpont

Árlista

 +36 (70) 617 3627 

Téma szakértője

  • Dr. Kádár János

    • belgyógyász, immunológus, infektológus
  • Specialitások:
    • Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
    • Infektológiai-fertőzéses betegségek
    • Habituális vetélések immunológiai okai
    • Ismeretlen eredetű láz
    • Bizonytalan eredetű ízületi fájdalmak
    • Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

     

    Rendelés típusa:

    • személyes (rendelői) vizit
  • Rendelési helyszín:

Orvos válaszol

Tisztelt Doktorú4/Doktornő!
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?

Dr. Kádár János
Dr. Kádár János
Kedves Hunyadi Katalin,

sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.

Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.

Tisztelettel,

Kádár dr.

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Udvarias

Kellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.

További vélemények

Hírek

Reumás ízületi gyulladás – az egész szervezetet megbetegíti

Reumás ízületi gyulladás – az egész szervezetet megbetegíti

A többnyire korral járó oszteoarthritisz, a kopásos ízületi gyulladás mellett, sokan már 40 éves kor körül is küzdenek ízületi fájdalmakkal. Ilyenkor a tünetek hátterében reumás ízületi gyulladás (rheumatoid arthritisz) is állhat. Ez az előbbitől eltérően egy autoimmun eredetű betegség és főként nőket érint. A tüneteiről és kezeléséről dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Scleroderma vagy progresszív szisztémás sclerosis?

Scleroderma vagy progresszív szisztémás sclerosis?

Az első tünetek általában 40 éves kor körül kezdődnek, nők körében tízszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. A scleroderma és a progresszív (szisztémás) sclerosis változatos képe miatt, az érintetteknél eltérő tünetek jelentkezhetnek. Dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát a különbségekről kérdeztük.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica

Prima Medica Egészségcsoport