Immunológia
Gyermeket tervez? Lazítson!

Gyermeket tervez? Lazítson!

Dr. Kádár János Létrehozva: 2013.06.04 Módosítva: 2020.09.02

Újabb vizsgálat igazolja a stressz és a teherbeesés elmaradása közti kapcsolatot. A szervezet fokozott igénybevétele miatt a gyulladásos folyamatokra jellemző akut fázis fehérjék, így emelkedett koncentrációban CRP is megjelenhet, ez pedig csökkentheti a fogantatáshoz nélkülözhetetlen progeszteron mértékét.

 

Ezerarcú fenyegetés

A stressz számtalan szövődménye ismert, megfigyelések igazolják, hogy több betegség kialakulásában szerepet játszhat. A pszicho-, neuro-, endokrin-, és immunrendszer kölcsönhatásait már az 1900-as évek elején felfedezték – magyarázza dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. Franz Alexander, a pszichoszomatikus orvoslás egyik megalapítója már ekkor hét olyan kórképet sorolt fel, melyek kialakulásában a stressz is lényeges szerepet tölt be. A gyomorfekély, idült vastagbél-gyulladás, magasvérnyomás, neurodermatitisz, asztma, ízületi gyulladás és a pajzsmirigytúltengés mellett azonban ma már a betegségek lényegesen szélesebb köréről tudjuk, hogy pszichoszomatikus tényezők is szerepet játszanak a kialakulásukban. A stressz tehát az egész szervezetre hatással van, így a túlzott hajtás a hormonrendszert, vagy akár az immunrendszert sem kíméli. Egy, az American Journal of Human Biology folyóiratban közölt vizsgálatból az is kiderül, hogy a stressz a szervezetben akár olyan gyulladást is okozhat, amely negatívan befolyásolja a petefészek működését, így csökkentve a fogantatás esélyét.

 

Terhesség és progeszteron

Kathryn Clancy, a kutatást vezető antropológus professzor ezt úgy magyarázza, hogy a szervezet elsősorban önfenntartásra törekszik, a fajfenntartás, a reprodukció csak ezt követően lép előtérbe. A kutatók fordított arányosságot fedeztek fel a CRP és a progeszteron szint közt. A CRP emelkedésével a résztvevők szervezetében kimutatott hormon mértéke csökkenést mutatott. Az eredmény tehát alátámasztotta a széles körben ismert - az elhúzódó stressz és az extrém igénybevétel (háború, leromlás, nagyfokú fizikai terhelés) és a petefészek csökkent működése közötti kapcsolatot. A méhnyálkahártya a progeszteron hatására válik képessé arra, hogy a megtermékenyült és osztódásokon is átesett petesejt beágyazódhasson. A várandósság korai szakaszában – egyéb tényezők mellett – a méhösszehúzódásokat gátló hatásánál fogva, ez a hormon is biztosítja a terhesség megmaradását. A hormon csökkenésének tehát egyértelmű következménye, a fogantatás elmaradása, ill. a terhesség megfelelő lezajlása.

 

Stressz és CRP

A C-reaktív fehérje (CRP) egy olyan – akut gyulladásos folyamatokban megjelenő – fehérje, mely jól és könnyen mérhető, a folyamat kezdetekor már hamar megemelkedik, a gyulladás múltával gyorsan lecsökken a vérszintje, és ezáltal a beindult folyamatok aktivitásának jelzésére képes lehet. Stressz, gyulladásos reakció, immunológiai aktivitás, fertőzés kapcsán számos, száz fölötti ilyen aktivitási marker ismert, mint a CRP, ennek mérésére éppen egyszerűsége és jól kezelhetősége miatt esik a választás. Emelkedése alapján az immunrendszer működésére, illetve a szervezetet érő pszichoszociális stressz mértékére is következtetni lehet.

Érdekesség, hogy a CRP értékét a finomított liszt- és cukortartalmú élelmiszerek túlzásba vitt fogyasztása is megemelheti. Egyetemi kutatások szerint a teljes kiőrlésű élelmiszereket fogyasztóknál jóval alacsonyabb volt krónikus gyulladást jelző markerek - így a C-reaktív fehérje - aránya is.

Hírek

Sjögren-szindróma: minél korábban jelentkezik, annál súlyosabb

Sjögren-szindróma: minél korábban jelentkezik, annál súlyosabb

A Sjögren-szindróma elsősorban 40 év feletti hölgyek körében fordul elő. Kutatók megfigyelték, hogy ha ennél korábban, 35 éves kor előtt kialakul, akkor van, hogy súlyosabb betegséget jelez. Az autoimmun kórkép tüneteiről dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Az immunológus tanácsai autoimmun betegek részére, a koronavírus-oltásról

Az immunológus tanácsai autoimmun betegek részére, a koronavírus-oltásról

A koronavírussal kapcsolatban most a leggyakoribb kérdés, hogy a krónikus betegséggel élők jelentkezzenek-e az oltásra. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa az autoimmun betegek számára fontos tudnivalókat mondta el.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica

Prima Medica Egészséghálózat