Gyermeket tervez? Lazítson!

Ezerarcú fenyegetés

A stressz számtalan szövődménye ismert, megfigyelések igazolják, hogy több betegség kialakulásában szerepet játszhat. A pszicho-, neuro-, endokrin-, és immunrendszer kölcsönhatásait már az 1900-as évek elején felfedezték – magyarázza dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. Franz Alexander, a pszichoszomatikus orvoslás egyik megalapítója már ekkor hét olyan kórképet sorolt fel, melyek kialakulásában a stressz is lényeges szerepet tölt be. A gyomorfekély, idült vastagbél-gyulladás, magasvérnyomás, neurodermatitisz, asztma, ízületi gyulladás és a pajzsmirigytúltengés mellett azonban ma már a betegségek lényegesen szélesebb köréről tudjuk, hogy pszichoszomatikus tényezők is szerepet játszanak a kialakulásukban. A stressz tehát az egész szervezetre hatással van, így a túlzott hajtás a hormonrendszert, vagy akár az immunrendszert sem kíméli. Egy, az American Journal of Human Biology folyóiratban közölt vizsgálatból az is kiderül, hogy a stressz a szervezetben akár olyan gyulladást is okozhat, amely negatívan befolyásolja a petefészek működését, így csökkentve a fogantatás esélyét.

Terhesség és progeszteron

Kathryn Clancy, a kutatást vezető antropológus professzor ezt úgy magyarázza, hogy a szervezet elsősorban önfenntartásra törekszik, a fajfenntartás, a reprodukció csak ezt követően lép előtérbe. A kutatók fordított arányosságot fedeztek fel a CRP és a progeszteron szint közt. A CRP emelkedésével a résztvevők szervezetében kimutatott hormon mértéke csökkenést mutatott. Az eredmény tehát alátámasztotta a széles körben ismert - az elhúzódó stressz és az extrém igénybevétel (háború, leromlás, nagyfokú fizikai terhelés) és a petefészek csökkent működése közötti kapcsolatot. A méhnyálkahártya a progeszteron hatására válik képessé arra, hogy a megtermékenyült és osztódásokon is átesett petesejt beágyazódhasson. A várandósság korai szakaszában – egyéb tényezők mellett – a méhösszehúzódásokat gátló hatásánál fogva, ez a hormon is biztosítja a terhesség megmaradását. A hormon csökkenésének tehát egyértelmű következménye, a fogantatás elmaradása, ill. a terhesség megfelelő lezajlása.

Stressz és CRP

A C-reaktív fehérje (CRP) egy olyan – akut gyulladásos folyamatokban megjelenő – fehérje, mely jól és könnyen mérhető, a folyamat kezdetekor már hamar megemelkedik, a gyulladás múltával gyorsan lecsökken a vérszintje, és ezáltal a beindult folyamatok aktivitásának jelzésére képes lehet. Stressz, gyulladásos reakció, immunológiai aktivitás, fertőzés kapcsán számos, száz fölötti ilyen aktivitási marker ismert, mint a CRP, ennek mérésére éppen egyszerűsége és jól kezelhetősége miatt esik a választás. Emelkedése alapján az immunrendszer működésére, illetve a szervezetet érő pszichoszociális stressz mértékére is következtetni lehet.

Érdekesség, hogy a CRP értékét a finomított liszt- és cukortartalmú élelmiszerek túlzásba vitt fogyasztása is megemelheti. Egyetemi kutatások szerint a teljes kiőrlésű élelmiszereket fogyasztóknál jóval alacsonyabb volt krónikus gyulladást jelző markerek - így a C-reaktív fehérje - aránya is.