Immunológia
Gyermeket tervez? Lazítson!

Gyermeket tervez? Lazítson!

Dr. Kádár János Létrehozva: 2013.06.04 Módosítva: 2020.09.02

Újabb vizsgálat igazolja a stressz és a teherbeesés elmaradása közti kapcsolatot. A szervezet fokozott igénybevétele miatt a gyulladásos folyamatokra jellemző akut fázis fehérjék, így emelkedett koncentrációban CRP is megjelenhet, ez pedig csökkentheti a fogantatáshoz nélkülözhetetlen progeszteron mértékét.

 

Ezerarcú fenyegetés

A stressz számtalan szövődménye ismert, megfigyelések igazolják, hogy több betegség kialakulásában szerepet játszhat. A pszicho-, neuro-, endokrin-, és immunrendszer kölcsönhatásait már az 1900-as évek elején felfedezték – magyarázza dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. Franz Alexander, a pszichoszomatikus orvoslás egyik megalapítója már ekkor hét olyan kórképet sorolt fel, melyek kialakulásában a stressz is lényeges szerepet tölt be. A gyomorfekély, idült vastagbél-gyulladás, magasvérnyomás, neurodermatitisz, asztma, ízületi gyulladás és a pajzsmirigytúltengés mellett azonban ma már a betegségek lényegesen szélesebb köréről tudjuk, hogy pszichoszomatikus tényezők is szerepet játszanak a kialakulásukban. A stressz tehát az egész szervezetre hatással van, így a túlzott hajtás a hormonrendszert, vagy akár az immunrendszert sem kíméli. Egy, az American Journal of Human Biology folyóiratban közölt vizsgálatból az is kiderül, hogy a stressz a szervezetben akár olyan gyulladást is okozhat, amely negatívan befolyásolja a petefészek működését, így csökkentve a fogantatás esélyét.

 

Terhesség és progeszteron

Kathryn Clancy, a kutatást vezető antropológus professzor ezt úgy magyarázza, hogy a szervezet elsősorban önfenntartásra törekszik, a fajfenntartás, a reprodukció csak ezt követően lép előtérbe. A kutatók fordított arányosságot fedeztek fel a CRP és a progeszteron szint közt. A CRP emelkedésével a résztvevők szervezetében kimutatott hormon mértéke csökkenést mutatott. Az eredmény tehát alátámasztotta a széles körben ismert - az elhúzódó stressz és az extrém igénybevétel (háború, leromlás, nagyfokú fizikai terhelés) és a petefészek csökkent működése közötti kapcsolatot. A méhnyálkahártya a progeszteron hatására válik képessé arra, hogy a megtermékenyült és osztódásokon is átesett petesejt beágyazódhasson. A várandósság korai szakaszában – egyéb tényezők mellett – a méhösszehúzódásokat gátló hatásánál fogva, ez a hormon is biztosítja a terhesség megmaradását. A hormon csökkenésének tehát egyértelmű következménye, a fogantatás elmaradása, ill. a terhesség megfelelő lezajlása.

 

Stressz és CRP

A C-reaktív fehérje (CRP) egy olyan – akut gyulladásos folyamatokban megjelenő – fehérje, mely jól és könnyen mérhető, a folyamat kezdetekor már hamar megemelkedik, a gyulladás múltával gyorsan lecsökken a vérszintje, és ezáltal a beindult folyamatok aktivitásának jelzésére képes lehet. Stressz, gyulladásos reakció, immunológiai aktivitás, fertőzés kapcsán számos, száz fölötti ilyen aktivitási marker ismert, mint a CRP, ennek mérésére éppen egyszerűsége és jól kezelhetősége miatt esik a választás. Emelkedése alapján az immunrendszer működésére, illetve a szervezetet érő pszichoszociális stressz mértékére is következtetni lehet.

Érdekesség, hogy a CRP értékét a finomított liszt- és cukortartalmú élelmiszerek túlzásba vitt fogyasztása is megemelheti. Egyetemi kutatások szerint a teljes kiőrlésű élelmiszereket fogyasztóknál jóval alacsonyabb volt krónikus gyulladást jelző markerek - így a C-reaktív fehérje - aránya is.

Hírek

Mi a különbség a szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegség között?

Mi a különbség a szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegség között?

Megkülönböztetünk szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegségeket. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmagyarázta, hogy milyen tünetek utalhatnak rá, és melyik pontosan mit jelent.

Miért gyakoribbak nők körében az autoimmun betegségek?

Miért gyakoribbak nők körében az autoimmun betegségek?

Autoimmun betegségnek nevezzük, ha az immunrendszer a beteg saját szervezetét támadja meg. Az autoimmun betegségeknek több típusa létezik, ezek eltérő tüneteket okozhatnak, ám közös vonásuk, hogy többségében, mintegy 75%-ban nőket érintenek. Ennek okairól dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica Egészséghálózat