Pillangó alakú bőrpír, kiütések, hajhullás - A korai felismerés jelentősége lupusznál

Mit jelent valójában a lupusz?

A szisztémás lupusz egy viszonylag gyakori autoimmun betegség, mely a test különböző szerveit, szervrendszereit érintheti. Ez leggyakrabban a bőr és az ízületek, de előfordul, hogy a vese, a vérsejtek, az agy, a szív és a tüdő az érintett. A téves autoimmun reakció miatt a megtámadott szervek gyulladásba kerülnek, és egy idő után szövetkárosodás is megfigyelhető. A lupuszt leginkább felnőttkorban diagnosztizálják, és megfigyelések szerint a nők hajlamosabbak rá. 
Érdemes tudni, hogy a lupusz nem egyetlen betegség, a megnevezés több típust is takar. Létezik ugyanis a szisztémás lupus erythematosus (SLE), a bőr lupus (mint például a discoid lupus erythematosus [DLE]), a gyógyszer által kiváltott lupusz (DIL), illetve az újszülöttkori lupusz. Amikor említjük, általában a leggyakoribb fajtájáról, a szisztémás lupus erythematosus-ról (SLE) beszélünk.
Nem véletlenül nevezik a kórképet ezerarcú betegségnek is, hiszen komplexitása miatt a tünetek széles skáláját sorakoztatja fel, ami sokszor megnehezíti a diagnózist, így a kezelés is gyakran később kezdődik.

Milyen tünetei lehetnek a lupusznak?

• A legjellegzetesebb tünete az arcon, az orcákon pillangó formában jelentkező bőrpír, ami napfény hatására fokozódik.
• A bőr fényérzékenysége miatt a kiütések jelenhetnek meg. (A bőrt érintő tünetek miatt is nevezték régebben a lupuszt bőrfarkasnak.)
• Gyakori a hirtelen, látszólag ok nélküli hajhullás.
• Az ízületek fájdalmasak, duzzadtak lehetnek.
• A beteg kimerültnek, indokolatlanul gyengének érzi magát, és ezen a pihenés sem segít.
• Néhány napig tartó, 38 fok feletti láz is jelentkezhet.
• Mély lélegzetvételnél mellkasi fájdalom fordulhat elő.
• A szájban és az orrban fekélyek, a bőrön nehezen gyógyuló sebek jelentkezhetnek.
• Nem ritka a vérszegénység, véralvadási problémák és vetélés is előfordulhat a betegek körében.
• A vizeletben fehérje jelenhet meg, a vesék romló működése miatt a lábak és a boka duzzanata jelentkezhet.

A gyakorlatban szinte nincs is két egyforma lupuszos eset, ráadásul a tünetek lassan kezdődnek, és erősségük is változik. Ezen kívül érdemes figyelembe venni azt is, hogy az állapotnak vannak fellángoló és nyugalmi szakaszai is.

Hogyan lehet diagnosztizálni a betegséget?

A bőrtünetek és az ízületi fájdalom együttes jelentkezése mellett a laboratóriumi vizsgálatok eredménye is döntő fontosságú a diagnózis szempontjából. A lupuszra ugyanis bizonyos vérkép eltérések is felhívhatják a figyelmet, mint például:

• vérszegénység,
• fehérvérsejtek számának enyhe csökkenése,
• alacsony trombocitaszám (trombocitopénia),
• antifoszfolipid antitestek jelenléte (egyfajta trombózis hajlammal),
• SM elleni antitestek,
• antinukleáris antitestek (ANA),
• süllyedés gyorsult, CRP magas.

Ezek az eltérések természetesen nem kizárólag lupuszra utalhatnak, de figyelembe kell venni őket a diagnózis felállításánál. Amennyiben bebizonyosodik a lupusz jelenléte, úgy nagyon fontos a májenzimek, a vesefunkciók, szív és a tüdő vizsgálata, mivel jelentős károsodások érinthetik a szerveket.

A korai kezelés megelőzheti a szövődményeket

- A betegség pillanatnyilag nem gyógyítható, de idejében megkezdett kezeléssel az állapotromlás és a szövődmények megelőzhetők – hangsúlyozza dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont – Prima Medica főorvosa. - A gyulladásos folyamatok mérséklésére és a szervkárosodások megelőzésére szteroidokat és immunmoduláns szereket írunk fel a betegeknek, biológiai terápiás készítmények adunk a gyulladás hírvivő molekuláinak gátlására. A bőrtüneteket kortikoszteroid tartalmú krémekkel lehet enyhíteni, és nagyon fontos a hatékony, gondos fényvédelem is. A szerteágazó tünetek miatt a diagnózisra néha csak későn kerül sor, különösen, ha eleinte az arthitis, vagy a szintén rejtélyes fájdalmakat és krónikus fáradtságot okozó fibromyalgia gyanúja merül fel. Holott minél korábbi a diagnózis és a kezelés, annál jobb eséllyel védhetők ki a szövődmények.
Az orvosi kezelésen kívül a betegnek nagyon ajánlott a dohányzás kerülése és a rendszeres testmozgás. Mivel a lupusz miatti a betegek alvásigénye akár napi 10-12 órára is nőhet, erre is időt kell adni. A betegség gyakori velejárója lehet továbbá a depresszió és a szorongás, így a pszichés, mentális támogatás is nagyon sokat jelent az érintettek állapotában.

Tudástár:

https://ard.bmj.com/content/83/1/15

https://rheumatology.org/press-releases/new-lupus-sle-clinical-practice-guidelines-released

https://ard.eular.org/article/S0003-4967(25)04412-7/fulltext

Forrás: Immunközpont – Prima Medica (www.immunkozpont.hu)