Immunológia
Rheumatoid arthritis kezelése: fontos a leszokás és a normál BMI

Rheumatoid arthritis kezelése: fontos a leszokás és a normál BMI

Dr. Kádár János Létrehozva: 2016.06.23 Módosítva: 2020.09.02

A rheumatoid arthritis (RA) autoimmun betegség, amely sokszor nem gyógyítható, de a tünetei kezelhetők, az állapotromlás lelassítható. A gyógyszerek mellett a kezelésben fontos szerepe van az életmódnak is, egy friss kutatás szerint a normál testsúly elérése és a dohányzás elhagyása is segíthet.

A rheumatoid arthritis (RA) autoimmun betegség, amely sokszor nem gyógyítható, de a tünetei kezelhetők, az állapotromlás lelassítható. A gyógyszerek mellett a kezelésben fontos szerepe van az életmódnak is, egy friss kutatás szerint a normál testsúly elérése és a dohányzás elhagyása is segíthet.

Autoimmun betegség

A rheumatoid arthritis egy gyulladásos kórkép, amelynek során a beteg immunrendszere megtámadja egyebek mellett az ízületet borító porcot. A betegnél így idővel megjelennek az idősebb korban gyakori kopásos eredetű fájdalmakhoz hasonló panaszok: az ízületek duzzanata, majd bekövetkezik azok deformitása is – jellemzi a betegség jellegzetes tüneteit dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. RA esetén ez azonban már fiatalabb korban is kialakulhat, általában 30-50 év között jelenik meg, nőknél gyakrabban.

Kezdeti stádiumban az alábbi tünetek hívhatják fel a figyelmet a betegségre:
– fájdalmas, duzzadt ízületek, melyek a test mindkét, jobb- és baloldalán egyaránt jelentkeznek, elsőként főleg a kezeken
– jellegzetes, de ritka tünet az idővel a bőr alatt kialakuló dudorok, főként a kézfejeken: a reumás csomók
– az ízületek reggeli, vagy hosszabb ülés után jelentkező merevsége
– fáradtság.

rheumatoid arthritis-fogyás-ízületAz egész szervezet károsodik, ha későn ismerik fel

RA esetén azért fontos a mielőbbi diagnózis, mert így lehet megelőzni a betegség egyéb, ritkább megjelenési formáit és szövődményeit. Kezeletlen esetben az RA nemcsak az ízületeket károsítja, hanem a betegség elváltozásokat okoz a szemben – szemszárazság, jellegzetes tünet - emellett a szív- és érrendszeri panaszok, fertőzések és a tüdő kóros elváltozásainak kockázatát is nagymértékben növeli. A mai korszerű készítményekkel már a betegség következményeként korábban gyakran jelentkező mozgáskorlátozottság is kivédhető. A kezelés fontos része az ízületek kímélése, épp úgy, mint a rendszeresen végzett, célzott tornagyakorlatok.

A táplálkozás és a füstmentes élet is a terápia része

Az életmódbeli tényezők fontosságára hívja fel a figyelmet a European League Against Rheumatism Annual Congress (EULAR 2016) reumatológiai kongresszuson ismertetett kutatás is. A kongresszuson elhangzottak alapján a betegség kezelésének célja a tünetek fellángolásának megelőzése, azonban sok esetben a korszerű terápiás lehetőségek ellenére sem sikerül tartós javulást elérni, a fejlett országokban pedig az érintettek 50%-a nem tud teljes munkaidős állást vállalni a betegsége miatt.

Az 1008 fő részvételével zajló vizsgálatok szerint a betegség korai stádiumában sokkal kisebb a tartós javulást elérők aránya a dohányzó és a túlsúlyos betegek közt. Egy nem dohányzó, normál BMI-vel rendelkező férfi esetében például 41% az esély, hogy a betegség első három évében tartós javulás érhető el, míg egy dohányzó, túlsúlyos betegnél ennek valószínűsége csak 15%. Hölgyeknél az első esetben 27%, dohányzó és túlsúlyos beteg esetén már csak 10% a tartós javulás esélye. Sokízületi gyulladás esetén tehát a normál testsúly elérése és a dohányzás abbahagyása fontos szerepet játszik a tünetmentesség elérésben.

Csatlakozzon Ön is az autoimmun betegséggel - teljes életet Facebook csoportunkhoz, melynek szakmai hátterét az Immunközpont biztosítja.
Csoportunk célja, hogy segíthessük az érintetteket mindennapi életükben, megoszthassák egymással kérdéseiket és szakami támogatást kapjanak!

Facebook oldal: Immunközpont

Facebook csoport: autoimmun betegséggel - teljes életet 

Hírek

Összehasonlító táblázat a COVID-19 oltásról

Összehasonlító táblázat a COVID-19 oltásról

Gyakran felmerülő kérdés a napokban, melyik COVID-19 elleni oltás adható különféle betegséggel élőknek. Ezért készítettünk egy összehasonlító táblázatot a COVID19 oltásokról. A táblázatban a jelenleg rendelkezésünk álló hivatalos alkalmazási előírásokból származó információkból.

 

FONTOS! Ezek általános irányelvek, mindenkinél egyedileg az oltó orvosnak kell mérlegelnie és szakmai döntést hoznia az olthatóságról - ide értve, hogy mit jelent az adott illetőnél a "fellángolás", az "egyensúly", a "jelentős eltérés".

Sjögren-szindróma: minél korábban jelentkezik, annál súlyosabb

Sjögren-szindróma: minél korábban jelentkezik, annál súlyosabb

A Sjögren-szindróma elsősorban 40 év feletti hölgyek körében fordul elő. Kutatók megfigyelték, hogy ha ennél korábban, 35 éves kor előtt kialakul, akkor van, hogy súlyosabb betegséget jelez. Az autoimmun kórkép tüneteiről dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica

Prima Medica Egészséghálózat